Utunk, 1983 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1983-04-08 / 14. szám

Ó, az én életem kész regény! — sóhajtanak föl az élet zajától távol élt, nyugalomban megőszük­ az elhízott matrónák, hogy háborús élményeikkel hivalkodó, s azokat papírra is vétő, közlésvágytól fűtött, kiérdemesült had­­astyánok. Általában egy igazán mozgalmas étet izgalmasabb, mint az irodalom, de ennek ellenére igen kevés „élet“-ből lesz irodalom is. A különbség ugyebár „csak“ annyi, hogy e kettő nem azonos. (O jaj, ha az volna, meny­nyit kellene olvasnunk!) FRANCISC MUNTEANU elbeszéléseiről (EGY SZELET KENYÉR. Kriterion, Bukarest, 1982. Válogatta és fordította Barabás Dezső) vallván. Molnár Tibor Az emlék szentsége cí­met adja utószavának, s e cím az elbeszélések ismeretében kétértelművé válik: a szentség­ként kezelt élményanyag, valamint a hely szellemének pontos — szó szerint: — valóság­hű visszaadása árnyalt couleur locale-t te­remt, de ugyanez a szó szerinti valósághűség olykor nyomasztóan nehezedik a műre, mely ugyebár nem „maga az élet“: az események pontos időbeli sorrendjéhez való ragaszkodás szétfeszíti néha az irodalom kereteit, a nap­lóírás „kánonjai" felé tolva el a hangsúlyt, miközben az igény kifejezetten szépirodalmi. Ebben a megosztottságban, műfaji kétéltűség­­ben válnak aztán terjengőssé és túlmagyará­­zottá Munteanu könyvének kevésbé sikerült darabjai, mikor „az élet" úgymond győz az irodalmon, aminek — természetesen — min­dig ez utóbbi (no meg az olvasó) vallja kárát. Távol álljon tőlem, hogy a kezdőmondatban jellemzett emberfajták bármelyikéhez hason­lítsam az írót, a vérbeli elbeszélőt, csupán­csak eszünkbe jut ilyenkor: egy prózaíró per­cig sem válhat íróasztala mellett élményeinek rabjává, főleg akkor nem, ha emlékei immá­ron történelmivé öregedett múltban élnek. Már az is élesen elhatárolja a szerzőt a si­lányság bajnokaitól vagy az életükön szenvel­gőktől, hogy az ő novelláiból kitetszik: az élete novellafüzér. Bár e novellákat nem a tudatos egybeszerkesztés hívja egyetlen borítólap alá, mégis egyfajta egységről kell beszélnünk ve­lük kapcsolatosan, ami Francisc Munteanu egységes és már a fiatalkori elbeszéléseiből jól kitetsző világszemléletében mutatkozik meg. Módszertani hasonlóság is fölfedezhető az írá­sokban: az író a narrátor mindenkori jelené­ből bukik le egyetlen eseményszálon a tulaj­donképpeni novella jelenébe, vagy pedig úgy fűzi láncolattá az eseményeket, hogy mindenik idősíkban benne rejlik a következőbe átvezető új elem. Így keletkeznek aztán „többlépcsős" novellái, mint például a könyv kétségkívül legsikerültebb darabja, Az ég a harmadik eme­letnél kezdődik. És a meghatározó, a novella­­képző élményréteg itt is a második világhábo­rú, amely eseményeinek jellegét tekintve hol történelmi forrpont, hol pedig fagyponti álla­potban teszi próbára a vergődő embert, magát a szerzőt, aki nem titkolja: ő írásai zömének főszereplője. A légóspince rémületbe dermedt világában, majd az éjszakai bombarobbanások villanófényében kerül egy arc az emlékezés fényérzékeny lemezére, s merőben más körül­mények között villan újra évtizedek múltán, hogy az emlékezésben a meggyalázott ember­ség, ha post mortem is, de elnyerje rehabili­tálását egy feledni akaró, de felejteni képtelen fiatal lány életében, olyan véletlen folytán, amely a szemtanú akkori Franz-Frantisek- Francisc Munteanut küldi igazságszolgáltató gyanánt a színhelyre Vagy talán „a hely szel­leme" hívta volna vissza, hogy az igazságot visszaállítsa törvényes jogaiba? Meglehet, így van, így kellett lennie ennek, de a narrátor becsületére váljék, ezt az érzelemfokozó „iro­dalmi” fogást nem játssza ki olcsó módon. Ő csak elmeséli — két, teljesen eltérő helyzet­ben is — a valót, elaltatván felesége gyanú­ját, egyszersmind visszaadva egy kétségektől gyötört lány önbecsülését is. Ami azonban számomra a legizgalmasabb volt az írásban: az elbeszélésbe ágyazva a mű keletkezéstörté­netére, valamint alkotáslélektani kérdésekre is fény derül az írás keretrészében. Mindez pe­dig igazi bravúr. FINTA BALÁZS ORSZÁG • Megjelent az Igaz Szó márciusi száma. Hajdú Győző Az alkotás új minősége — szín­ház, staféta, utánpótlás című vezércikkét kö­vetően verset olvashatunk Simonfy Józseftől, Bréda Ferenctől, Mirisz Miklóstól, Mircea Cio­­banutól (Lendvay Éva fordításában), Hadnagy Józseftől, Zsigmond Győzőtől, Kádár Ferenctől és Lászlóffy Csabától. Regényrészletet Szilágyi Aladár (Csak a kékeszöld szemek), elbeszélést Mózes Attila (Történet salkányi kutyával) és Káli István (Hosszú mondat) közöl. A főlap­testben Szász János esszéje Méliusz József Tranzit kávéházi­ról (Harcban a sorskérdések­kel). A Fórumban Markó Béla ír kritikát Ki­rály László Amikor pipacsok voltatok című verseskötetéről, a Művészvilágban Terényi Ede arcképvázlata Birtalan József és Zoltán Aladár zeneszerzőről. Az Irodalom és iskola rovatban a 70 esztendős Bözödi György Ahonnan elin­dulunk című írása. Jegyzetet Kovács János, Sz­őcs István és Szász László közöl. A Szem­lében Szabó Csaba búcsúzik Nagy István kó­rusvezetőtől, Fényi István Sors, virággal című verseskönyvét Kádár Ferenc recenzálja. A vi­lágirodalmi kilátóban Howard Phillip Love­­craft — August Derleth Árnyak a kapu előtt című fantasztikus regényének Jánosházy György által fordított I. része. A szám képző­művésze Bencsik János. • A Delfin idei 1-es számából kiemelnék Donald Honig Az üres szoba, András Szabolcs A feladat, Palotás Dezső Szólj igazat és szépet, Frederic Brown Nagymama születésnapja és Robert Sheckley Menyasszony utánvétellel cí­mű prózáját, valamint Móra László Félelem a páston című írását Vlagyimir Szmirnov szovjet tőrvívó eleddig egyedülálló tragédiájá­ról. A mellékletben Bálint Tibor villámtréfája, régebbi és kevésbé régi viccek, anekdoták és keresztrejtvények szórakoztatják az olvasót. • A România literară 12-es száma Constan­tin Olariu tolmácsolásában Lászlóffy Aladár A iubi, Săminţa, Memento matinal és Oda ma­şinii de scris című versét közli.­­ Március 29-én a nagyváradi Irodalmi Ke­rekasztal rendezvény keretében a költő szüle­tésének 100. évfordulója alkalmából elhang­zott dr. Indig Ottó Kortársunk, Juhász Gyula című előadása. • A régeni Kemény János irodalmi kör meghívására a Vörös Zászló című Maros me­gyei napilap belső munkatársai — Incze Já­nos főszerkesztő, Makkai János, Oltyán Lász­ló­ és Tompa Z. Mihály — találkoztak a lap olvasóival.­­ • A Magyar Képes Újság 6-os számának Szemhatár rovatában Kányádi Sándor Citrom­fák és mogyoróbokrok fölött című írása ol­vasható. • Az Egyesült Államokban This Hour cím­mel, Michael Hamburger költő tolmácsolásá­ban jelentek meg Marin Sorescu válogatott versei. ® 98 esztendős korában elhunyt Paul Gé­­raldy, a jobbára már életében elfeledett fran­cia költő, aki Toi et Moi című könyvével el­bűvölte a két világháború közötti ifjúságot.­­ A legjelent­esbb, Akutagawáról elneve­zett japán irodalmi díjat az idén Juro Kara nyerte el Sugawai levelek című regényével. A nyilvánvalóan dosztojevszkiji vezetésű mű egy gyilkosság körülményeit és a tettes lélek­tani drámájt­ elemzi. • Egy nemrégiben adott interjúban Kurt Vonnegut amerikai író úgy nyilatkozott, hogy az 1969-ben megjelent Az 5-ös számú vágóhíd című kisregénye óta semmi jelentőset nem al­kotott, s hogy írásművészete irányt tévesztett. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy „az amerikai írói karrierek általában igen rö­videk". Elárulta, hogy a következő, Galapagos című sikerregénye óta semmi jelentőset nem alkotott, s hogy írásművészete irányt tévesztett. • A május 6-án kezdődő 36. Cannes-i Film­­fesztivál plakátját a japán Akira Kurosawa rendező készítette el. A 12 napig tartó rendez­vény nyitófilmje Martin Scorsese A vígjáték királya című alkotása lesz. • Három különböző kiadó is hozzájárult Michel Bútor népszerűségének kiteljesedésé­hez. Az Editions de Minuit-nél megjelentették az író Répertoire című sorozatának V. kötetét, amelyben Bútor az irodalom, a zene és a kép­zőművészet egykori és mai nagyjairól vall. A kötet írásai Rabelais-tól, Cervantestól, Dürer­től, Holbientól Proustig, Faulknerig, Poundig, Boulez-ig, Picassóig, Mondrianig, Barthesig ivennek. Nizzában Michel Launay Résistances címmel adta ki az íróval folytatott beszélge­téseit az alkotás örök kérdéseiről; egy helyütt Bútor azt nyilatkozta, hogy szeretné, ha for­radalmi művésznek tekintenék, mivel a jelen társadalma csöppet sem tetszik neki, s ezért mindent megtesz annak megváltoztatásáért. Utazások Michel Bútorral cím alatt ugyancsak interjúkötetet állított össze a svájci Madeleine Santschi, amelyben Bútor szintén a kor prob­lémáit taglalja, az irodalom és a művészetek helyzetéről és jövőjéről értekezik. Hajnaltájt, hazaballagóban Kányádi Sándor verséből idézünk a vízszintes 35., 3. füg­gőleges 71., 47. és 16. számú sorban. VÍZSZINTES: 1. Kicsinyítő képző. 3. Az idézet második sora (zárt betűk: U, E, E, N, Y). 14. Táplálék. 15. Becézett Ilona. 17. Farkósbot, fütykös. 18. Nevetség. 19. Szlovákiai város. 21. Rövid férfikabát. 22. Kerek szám. 23. Kiváló magyar nyelvész, egyetemi tanár, különösen a mondattan terén végzett úttörő munkát (Zsigmond, 1853—1919) 25 Vissza, butadién alapú műkaucsuk. 26. „ ... it be", népszerű Beatles-szám. 27. A har­madik személyre vonatkozó kérdés. 28. Medália darabja. 29. Latin és francia kötőszó. 30. Taszította. 32. Magyar csillagász, az MTA tagja (László). 34. Argon vegyjele. 35. Az idézet első sora (zárt betűk: E, N). 37. Görbítő, népiesen. 39. Svédországi, ausztriai és luxemburgi gépkocsik jelzése. 40. Rejtélye. 42. Nyitottan. 44. Tellúr és szén. 46. Mata Hari is ez volt. 48. Ka­binetrészlet! 49. Információt tartalmaznak. 52. A külső világ ábrázolására törekvő irodalmi műfaj vagy alkotás. 54. For­dított szemtermés. 56. Beletaszít. 60. De, csakhogy. 61. Ritka férfinév. 63. ... kakas, a franciák jelképe (névelővel). 64. Kén és ittrium. 65. Kopasz. 67. ... semmi, fogd meg jól! 69. A mái váladéka. 70. Mezőgazdasági eszköz. 71. Német etnikai csoport tagja. 73. Tisza-parti városból való. 75. Halogén elem. 76. Mu­zikális. 78. Valaki a közönségből, névelővel. 79. Észak-ameri­kai füves puszta. 80. „Az utolsó mohikán“, Csingacsguk fia Cooper regényében. 82. NSS. 83. Azt, aki papírra vet valamit. FÜGGŐLEGES: 1. Hivatalos igénylés. 2. Filmek, műsorok beharangozása. 3. Odébbállhat. 4. „A" sütő. 5. .... haj. 6. Szem páros betűi. 7. Visszah alt .... légipostával. 8. Hargita megyei üdülő- és fürdőhelység. 9. A hidrogén két izotópjának vegyjele. 10. Sawyer személyneve. 11. Nehéz, románul. 12. A Szajna mellékfolyója Franciaországban. 13. Az embernek vi­lágosan kialakított képe saját mivoltáról. 16. A függőleges 47. befejezése (zárt betűk: B, A). 19. Kieszelik. 20. Vissza: kelet­afrikai ország. 23. Ilyen fájd él erdeinkben. 24. Nyilvántartás­ba vezet. 27. Kézimunkázik. 30. A régészek örömei. 31. Táp­­lálkoztál. 33. Elmesél. 36. Kikötőváros Brazíliában. 38. Szom­­jam oltottam. 41. Ekberg svéd filmszín­észnő személyneve. 43. Meleg ruhadarab. 45. Costa Rica és Salvador pénzneme. 47. Az idézet negyedik sora, folytatása a függőleges 16. számú sorban. 50. Az Elbursz-hegység legmagasabb csúcsa (5771 m). 51. Ázsiából származó, nálunk nemigen termesztett kultúrnö­vény (Panicum miliaceum). 53. A zsiráf rokona. 55. Egyéb al­kalommal, régiesen. 57. Kóbor, bolyongó. 58. Lenkeverék! 59. Lovak jelzője lehet. 62. A kassziacserje hashajtó hatású le­vele, teát főznek belőle. 66. Magyarországi zongoraművé­sz (Dezső). 68. Csorbítatlan, teljes. 70. Eljut a valahova. 71. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: N, T, L). 72. Zenei irány­zat. 74. Vissza, kuruc brigadéros, „a talpasok vezére" (Tamás). 75. Fekete-tengeri félsziget. 77. Izlandi és omani gépkocsik el­­zése. 79. Lepeldarab! 81. Zéta egynemű hangzói. 83. Tűzfegy­vert használ. (Készítette Kántor András) A helyes megfejtést beküldők között három könyvet sor­solunk ki. A megfejtéseket kérjük lehetőleg levelezőlapon postázni április 15-ig. A kolozsvár-napocai nyertesek a köny­vet az Utunk szerkesztőségében vehetik át. A 11. számban közölt, Elmúlt a tél című rejtvény megfejtése: Elmúlt a tél: lágy fény felhői lengenek / a föld színétől fel az ég felé / Most még a legborúsabb szív is en­ged / az örömnek, mellyel a lég tele. 12 115 h 5 6 ? 8 1044 1243­­V IkE 18 ,■* 20■1 £2 ,■ 23 20B* 2ft■ 27■ ■»fi 28 29■30 31■ 33£* 35 36■ 'j 38 ■ 39■1 fi 02 03■ Uh»■* *B1 09 50■ 53B 56■ 5­8 59 60 ,mdi 62B fi 60 65,m 671 seB 74 72■ 70 _B 76■ 80 84■ 82 83 Könyvjutalmat nyert: Aba Jenő — Nagyvárad; Im­ecs Bála* — Székelyudvarhely; Zonda Viola — Kovászna. FŐSZERKESZTŐ: LÉTAY LAJOS FŐSZERKESZTŐHELYETTES: SZILAGYI ISTVÁN SZERKESZTŐSÉGI FELELŐS TITKÁR: MI­KO ERVIN Kéziratokat nem őrzü­nk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztőség címe: 3400 Cluj-Napoca, Str. Dr. Petru Groza nr. 2. Telefon 951/1 24 20. Külföldi olvasóink a következő címen fizethetnek elő: ILEXIM, departamentul export-import presă, P.O. Box 136—137. Telex: 1 12 26 București, I . Str. 13 Decembrie nr. 3. Nyomda: I. P. Cluj. I Ki hitte volna , hogy Fü­löp Ernő szerint. .......-t a község egyik legjobb juh­tenyésztőjeként tartják számon, ott találjuk az istállóban, egyik kara­­külljét kezeli sántaság ellen. Az ál­lomány égisze jó erőben van, tizen­négy ikerbárány tanúsítja a magas elleni százalékot, különben 84 anya­juhot tart.“ Ki vagy mi, és kinek vagy minek a jó erőben lévő égisze alatt? Ki hitte volna ... mmmm MARGÓ ! LEVÉLVÁLTÁS D. D. — Marosvásárhely: „Kedves K. J. Antal! Nem tudom, miért választotta ön a kritikának ezt a hangvételét. Tisztába lehetne azzal, hogy az ilyen humoros kritikákon egyet­len próbálkozó tollforgató sem nevet, csak a már befutott írók, költők, vagy akik meg sem próbálnak írni. Én azt szeretném, ha ko­molyabb választ kapnék. »Ügyelni a stílusra!-‚ »Nem új a témaválasztás.- »Még lehet próbál­kozni.- »Vigyázat, X befolyása alatt áll.­ stb. — valahogy így.“ — Igyekszem megszívlelni tanácsát, kedves D. D. Most pedig hadd idéz­zek újabb írásából: „Még így este tizenegykor is elviselhetetlen a hőség a szobában. A fiú megfü­rödve, tisztán heverészik az ágyban. Telt nyugodtsággal, meztelenül, bezárt ajtó mögött. Az ablakon háló feszül, védve van a szúnyo­goktól. Édes legényszeme gyönyörrel ácsorog a falra ragasztott dúskeblű, darázsderekú film­­színésznő képén.“ — Ha az én szobám falára volna dúskeblű, darázsderekú filmszínésznő ra­gasztva, frászt se törődnék a képével. Ez a fiú szerintem kissé perverz. Egyébként: Ügyelni a stílusra! Nem új a témaválasztás Még lehet próbálkozni. Vigyázat, X hatása alatt áll. B. S. — Nagyvárad: „Először is K. J. Antal ha önre lenne bízva, és ereje lenne hozzá, az Eiffel-tornyot is a fejére, vagyis a tetejével állítaná lefelé, mind­­ettől eltekintve írok ma­gamról. 17 éves koromban már megjelentek az első írásaim, verseim, különböző lapokban, Duttka [így!] Ákos, és Tabéri Géza véleménye­zése után, 1939-ben megjelent az első verses­kötetem Szerelmes esték címmel. 1941-től kezdve egymást követték verseim és dalaim megjelenései, több mint 100 versem van meg­zenésítve és országos irodalmi versenyeken számos dijjal nyertem, amit iratokkal és ok­levelekkel tudok igazolni. Például a Kézdivá­­sárhelyen ma is álló Gábor Áron szobor le­leplezésére hirdetett versenyen a mellékelt megzenésített dalom arany-díszoklevelet nyert és több számom ment és megy még ma is e rádióban és mi több, tagja voltam a SMERT- nek, vagyis az írók és zeneszerzők szövetségé­nek. Ha van szólás és véleményszabadság, m­­in­­denki arról és olyan alakzatban ír, ahogy akar. Például a nagy közönség 80 százalékának u.n. modern versek nem tetszenek, és nem tetsze­nek azok a gyermek­mondókákh­oz hasonló Négysorosok sem. Életem első arculcsapását öntől kaptam, mind e mellett mellékelten kül­dök egy pár dalt bizonyságául annak, hogy nem szájhősködöm, hanem mind igazak amit itt leírtam." — Ezek után méltányolnom kell nagyvonalúságát, hogy ti. kenyérrel dobott vissza, azaz a Beborult az ég..., Egy csillag sem ragyog..., Piros szegfű..., Barna kislány lefeküdt az este ..Nem tudok én ... stb. cí­mű nótákkal, melyeknek szövege öntől, ze­néje Hámory Várnagy Dalmától és másoktól származik. (Csak azon csodálkozom, hogy ilyen irigylésre méltó írói múlttal a háta mögött nem tudja, ön sem tudja: a magyar személy­nevekben a családnév áll elöl, és ha már min­den áron takarékoskodni akarunk erőnkkel és terünkkel, akkor a keresztnevet mellőzzük, il­letve rövidítjük.­ De hogy az állítólagos 80 százaléknak is nyújtsunk valamit: „Barna kis­lány lefeküdt az este, / Kis ablakát nyitva fe­lejtette. / A babája be is lesett rajta, / Mikor ajka az ő nevét súgta. / De azóta minden csen­­des este / Kis ablakát gondosan betette.“ — Bizony, ezen fordul meg minden: beteszi, vagy nem teszi be. /. J. — Arad: Egy kis átigazítással sokat nyerhetne novellája. Javaslataimat levélben közlöm. Sz. J. — Marosvásárhely: „— Ezzel zárjuk is a hónapot — mondta a mester. — Kb. egy félórai munkám van még vele. — Ha végzett vele, üljön le a seggére. — Ennyire nincs semmi? — Igen — mondta a mester. Elindult a gépek között. — Befejezted? — szólt hozzá az egyik szaki. — Be én, még a hónapot is.. — És? — És ennyi. — Mért nem mész haza . — Ezt nem mondta a mester.. . Másnap reg­gel. — Jó reggelt, mester! — Jó reggelt. — Ma sem tud munkát adni? — Egyelőre még semmi, de várjon, hátha hoznak. Következő nap. — Voltam benn a mérnöknél — mondta a mes­ter —, beszéltem vele, nézze meg, hátha van valami­­rezsi óra­, hogy adjanak magának bár harminc-negyven órát. Valamit próbálunk csi­nálni — és továbbállt. Ő valami köszönöm -félét mormogott, de nem ezt akarta. Ez olyan, mintha alamizsnát fogadnék el — morfondí­rozott magában —, nekem nem kell olyan pénz, amiért nem dolgoztam meg. Anyám ka­bátot akar venni nekem a kicsi nyugdíjá­ból... még mindig ő vegyen nekem vala­mit! ... én kellene egy pár csizmát vegyek neki... olyan, mintha eladnám magam: mo­dern Faust-téma." — Nem, ez más téma. K. G. — Csíkszereda: „Üzenek neked Kolozs­vár / Üdvözöl téged a Harghitánk szíve / Meleg üdvözletét küldi a szivünk / Érezd mit meleg a hangom is íme.//Téged dalolunk a Harghita ősi szólamán/S tán citera kíséri a hegedű siró dalát / Egy becsületes gyerek küldi üzenetét / Feléd a Harghitán át." Becs­ületes szép magyar név / Nem hímez, nem hámoz. Az én nevhem, az én nevhem Kukhorica. Kukhorica János: D. I. — Gyergyószentmiklós: A kutyás hölgy című karcolatéban olvassuk: „A kutyás höl­gyet, azt hiszem, mindenki ismeri. Az kérem feltűnik mindenütt, az utcán — itt a leggyak­­rabban látni —, autóbuszon, cukrászdában, üz­letben.“ — Ezen kívül Csehovnál is feltűnt. K. JAKAB ANTAL VILÁG • ‘ ? •*!Ki .

Next