Üvegipar, 1972 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! IV. ÉVFOLYAM I. SZÁM AZ ÜVEGIPARI MŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA 1972. JANUÁR Csak abból oszthatunk, amit megtermeltünk... Tervünk a vállalat további fejlődését szolgálja Az „ÜVEGIPAR” decembe­ri számában már közölte vál­lalatunk 1972. évi tervjavas­latát, amely december 16-án került a szakszervezeti ta­nács elé, jóváhagyásra. Tervünk írásos előterjeszté­séhez Szokup Lajos vezér­­igazgató fűzött szóbeli­­ kiegé­szítést. Bevezetőben megálla­pította, hogy gyárainkban ja­vult a tervkészítés színvona­la, mert betartották a terv­­készítési szabályzatban előír­takat. A társadalmi szerve­ket, s rajtuk keresztül a dol­gozókat, kezdettől fogva be­vonták az 1972. évi program kialakításába. Pótoljuk a lemaradást — Az 1972-re szóló terme­lési és nyereség-előirányza­tunk — folytatta a vezérigaz­gató — gyakorlatilag megfe­lel a negyedik ötéves ter­vünkből adódó feladatoknak. A termelés növelésének 17— 19 százalékos üteme nagynak tűnhet. Viszont a terv ké­szítésénél figyelembe kellett vennünk, hogy 1971-ben — negatív körülmények hatásá­ra — termelésünk növelésé­ben nem értük el a tervezett színvonalat. Amiben elma­radtunk, azt pótolni kell. Ka­pacitásunk adott és alkalmas a fejlődésre, amelynek eléré­se az előfeltétele nyereség­­előirányzatunk és jövedelem­­politikai elképzeléseink meg­valósításának is. Utalt a vezérigazgató azok­ra az előre nem látható ne­hézségekre — az importanya­gok, gépalkatrészek várható ár­emelkedésére —, melyek ked­vezőtlen hatását nyereségünk alakulására, csak megfontolt gazdasági mindenekelőtt intézkedésekkel, takarékosabb készletgazdálkodással, a mi­nőségi eredmények­kel tudjuk elhárítani. Javítása­utalt továbbá arra, hogy vállala­tunk az 1971-re előirányzott 338 millió forintos nyereség­­tervétől várhatóan elmarad, s mindenütt, jól meg kell szív­lelni a jövőre nézve ebből levonható tanulságokat. Min­denekelőtt azt, hogy a laza­ságok a dolgozók jövedelmé­nek csökkentését mert csak azt tudjuk okozzák, elosz­tani, amit következetesen megtermeltünk, végre kell hajtanunk mindazokat az in­tézkedéseket, melyek a prob­lémák megoldását hivatottak előmozdítani gyárainkban, s melyek kedvező hatása a múlt év végén már számos területen megmutatkozott. Túllépés nélkül — Jelentős beruházásokat és műszaki fejlesztéseket kell megvalósítanunk 1972-ben — mondotta Szokup Lajos elv­­társ — , melyekhez a szüksé­ges hitelek, anyagi eszközök rendelkezésünkre állnak. Is­meretes pártunk és kormá­nyunk álláspontja, a beruhá­zási hatékonyság javításával kapcsolatban. Nekünk is ezek szerint kell eljárnunk, tehát sokkal következetesebben vé­gezzük beruházásainkat, hogy túllépés sehol ne következ­zen be. A túllépés fedezésé­re ugyanis nem vehetünk fel hitelt, s erre fejlesztési ala­punk sem ad lehetőséget. Fel­tétlenül szükséges, hogy gyárak szakszervezeti testüle­­­te is figyelemmel kísérje ezen munkálatokat, és segítse ele­jét venni az esetleges laza­ságoknak. Az 1971-ben bekövetkezett negatív jelenségek, a tervja­vaslatban szereplő fontos cél­kitűzések megkövetelik, hogy minden szinten megerősítsük a vezetést, és következeteseb­bé tegyük a végrehajtást. Vi­lágosan kell látnunk, hogy terveink csak akkor valósul­hatnak meg, ha a gyárak nem térnek el a termelésben előirányzottól, és nagyon gon­dos költséggazdálkodást foly­tatnak. A szakszervezeti ta­nács tagjait arra kérem, hogy a maguk területén segítsék a gazdasági vezetést kitűzött céljaink megvalósításában. A TSZT véleménye A VSZT az Üvegipari Mű­vek írásban előterjesztett és szóban kiegészített 1972. évi műszaki-gazdasági tervjavas­latát megvitatta, és az aláb­biakban foglalta össze véle­ményét : A főbb műszaki-gazdasági célkitűzésekkel a VSZT egyet­ért, azokat helyesnek tartja. A terv megfelel a vállalat negyedik ötéves tervéből a tárgyidőszakra jutó felada­toknak. A VSZT egyetért a tervja­vaslatban rögzített 1972. évi jövedelempolitikai irányel­vekkel is. A vállalati jöve­delempolitikai célkitűzések koordinálására a­ gyárak már­cius 31-ig küldjék be részle­tes bérfejlesztési javaslatukat a központ munkaügyi osztá­lyának. Annak végrehajtásá­ra a vezérigazgatói jóváha­gyás és a VSZB véleménye­zésének megtörténte után ke­rülhet sor. A vállalat vezérigazgatója menet közben ellenőriztesse a terv végrehajtását, és gon­doskodjon arról, hogy az elő­irányzott műszaki-fejlesztési célkitűzések határidőre meg­valósuljanak, és ezáltal elér­jük az előirányzott eredmé­nyeket. A tervjavaslatban előirány­zott munkavédelmi, munka­egészségügyi és szociális kö­rülményeket javító intézke­déseket a VSZT helyesnek tartja. A gyári tervek tar­talmazzák a konkrét létesít­mények megnevezését, munka előirányzott befejezé­­­si határidejét és a megvaló­sításért felelősök nevét. A gazdasági vezetés tegyen hatékony intézkedéseket a műszaki fejlesztési keretek betartására, azok célszerű fel­­használására. Intézkedjék to­vábbá a tervben meghatáro­zott beruházások, műszaki fejlesztések határidőre és­ a jóváhagyott fejlesztési alap­ból való megvalósítására, fenntartási költségekkel való a jobb gazdálkodásra, a terv­szerű készletgazdálkodás meg­szervezésére, további javítá­sára, valamint a munkaszer­vezés területén meglevő tar­talékok feltárására. A VSZT a munkaverseny területén előirányzott főbb célkitűzéssel egyetért, a gyá­rak vezetői gondoskodjanak arról, hogy a gyár a legmeg­felelőbb versenyformát alkal­mazza, illetve a legjobb cél­kitűzéseket határozza meg. A vezérigazgató utasítja gyárak vezetőit, hogy a gyá­­­ri terveket az 1971. évi bá­zisszámok kimunkálása után dolgozzák át, véleményeztes­sék a gyári társadalmi szer­vekkel, és január 31-ig hagy­­ják jóvá, pontosítsák a gyári tervekben az 1972. évi jö­vedelempolitikai célkitűzése­ket. A VSZT felhívja a gyári szakszervezeti bizottságok fi­gyelmét arra, hogy rendszere­sen kísérjék gyári tervekben figyelemmel a előirányzott feladatok teljesítését. A gaz­dasági vezetők beszámoltatá­sa mellett adjanak meg min­den segítséget a célkitűzések megvalósításához és az év közben felmerülő problémák megoldásához. Módosult a kollektív szerződés A VSZT ezután Molnár Ba­lázs, a központ munkaügyi osztály vezetőjének előterjesz­tése alapján, a kollektív szerződés módosításáról ho­zott határozatot. (Ennek tel­jes szövegét lapunk más he­lyén közöljük!) Végezetül vé­leményezési hatáskörben ke­rült megvitatásra az üveg­ipari munkák, munkakörök besorolási példatára. A ta­nács ebben néhány módosí­tást javasolt, melyek végre­hajtása után a besorolási pél­datárat helyesnek tartja és kéri jóváhagyásra való elő­terjesztését. Eredményre vezettek a szervezési intézkedések KEMENCE FELÚJÍTÁSOK elhúzódása, behelyezésének új gépek üzem­nehézségei, valamint a barnaüveg tőkés­exportjánál felmerült terme­lési és minőségi problémák miatt jelentős lemaradások keletkeztek az idei első fél­évben az Orosházi Üveggyár­ban. Azóta vállalatunk veze­tősége a gyár gazdasági és mozgalmi vezetésével egyet­értésben több fontos intézke­déssel segítette a problémák megoldását, hogy az Oroshá­zi Üveggyár újra a tőle el­várható eredményeket hozza. Az eddig tett intézkedések hatásáról, a gyár várható eredményeiről Kiss Sándorral, beszélgettünk az Orosházi Üveggyár termelési osztályá­nak vezetőjével. — Az utóbbi hónapokban már jelentős javulást mutat gyárunk munkája, és ez azt jelzi — mondotta Kiss Sán­dor —, hogy az intézkedé­sek, a fokozott erőfeszítések, nem hiába történtek­. Azt máris megállapíthatjuk, hogy hazáink önálló vezeté­se mindinkább beváltja hozzá fűzött reményeket. Be­a­vált a karbantartás átszerve­zése is. A folyamatos ügye­let mellett gyorsabban kija­­­­víthatók a kisebb meghibá­sodások. A formakiadó ügye­let és a központi formanyil­vántartás rendszeresítése is jobb megoldásnak bizonyult a korábbinál, mert elősegíti a zavartalanabb termelést és a vezetés pontosabb tájékoz­tatását. Az irreális formafel­használás minden esetben jegyzőkönyvezésre kerül, s ez hozzájárul a belső fegyelem megszilárdításához is. — Hogyan értékelhető az egyes hutaüzemek munkája? — Öntött hutánkkal kezde­ném, mert a várakozásnak megfelelően 100 százalékra teljesíti a tervét. Több NDK- exportot is teljesített ez az üzemünk, és munkájával hoz­zájárult a miskolci gyár kiesé­seinek pótlásához. REKONSTRUKCIÓJA ÓTA már elérte a 100 százalékos teljesítményt az I-es huta is. A negyedik negyedévre sok átállás jutott, és ez átmene­tileg visszaesést okozott a huta termelésében. Október második fele eott — pásztói óra megoldó­gyárunk ha­tékony segítségével — az új 8 állomásos IS automata for­maellátása. A gépen napon­ta 100 ezer darab KGST-kon­­zervüveg készül, ami jó tel­jesítmény. Éjfelrakott kivitel­ben fémszórással készülnek a formák ehhez a géphez. fémszórópor importanyag, be­­­szerzése devizanehézségekbe ütközik, ezért most más meg­oldással kell kísérletezni a formakészítésben. A II-es huta a barnaüveg gyártásban küzdött az év elején igen sok nehézséggel. A magas igénybevétel — 75- ös ütemszám — miatt már felújításra szorult az 5-ös számú, 6 állomásos, dupla­­cseppes automata, amely a magasabb minőségi követel­mények mellett is naponta 120 ezer darab bonekampos üveget gyárt. A módosított exportigénynek megfelel a bonekampgyártás színvonala. A huta ÁV-gépén nagy men­­­nyiségben készül egy új gyártmány, az „Oázis” elne­vezésű, C 25-ös üdítőitalos üveg. Két automatával a bar­na sörösüveg készül jó ered­ménnyel, bár ezek értékesíté­sében most átmenetileg ne­hézségekkel kell számolni. A III-as huta stabil törzsgárdá­jával változatlanul a legjobb eredményeket produkálja. A felújítás után beindított ív­es hutában pedig jobb mun­kakörülményeket teremtve, mutatkoznak már a fejlesz­tés első,­­ biztató eredményei. X Nagykanizsán láttuk Óránként 50 köbméter oxigént állít elő az üveggyár ú­j üze­me, az oxigéngyár. Ez egy kicsit „melléküzemág” is Nagy­kanizsán, hiszen a napi termelési többletből eladásra is jut 50 palackkal. A gyár felhasználó üzemeibe csővezetéken át továbbítják ezt a nélkülözhetetlen segédanyagot. Gelencsér László gépész a műszereket figyeli Kiváló minőséggel végzi a kézigyártó szalagon a betétek oldalcsövelését (Dombi Hona és Horváth Györgyné Háromnegyed literes hőpalackbetéteket gyártanak Nagykanizsai Üveggyár Luxram automatáján. A helyes be­a állítás révén rövid idő alatt elérték a géppel a 8500—4000 darabos műszakteljesítményt Szabó Istvánná műanyag-fröccsöntő nagy teljesítményű gé­pével sorozatban gyártja a hőpalackok színes műanyag­palástját M &&ÍGjicsökkentés A hőpalackbetéteknél, de különösen a kis méretű kávés hőtárak betéteinél gyakori selejteződési tényező a vá­kuumcső letörése, megsérülé­se. Az újracsövelés kézi mód­szerrel nehezen végezhető. A Nagykanizsai Üveggyárban ezért most forgóállványokkal felszerelt újracsövelő asztalt készítettek, amelynek segít­ségével naponta 800—1000 darab hőpalackbetétet ment­hetnek meg a selejteződéstől.

Next