Bugyi Sándor (szerk.): VÁRhely, 1996 (2. évfolyam, 1-2. szám)
1996 / 3. szám - Közelkép - Hajnal László Gábor: Virrasztani félelem nélkül. A nyugati magyar sajtó múltja - jelene
HAJNAL LÁSZLÓ GÁBOR Virrasztani félelem nélkül A nyugati magyar sajtó múltja - jelene Ötödik rész SZELLEMI HONVÉDELEM AZ EMIGRÁCIÓBAN: NEMZETŐR Az 1956-os forradalom leverése után Nyugatra menekült értelmiségiek közül a betű „szerelmesei" alig értek osztrák területre, már azt latolgatták, hogyan lehetne újságot kiadni. Különösen azok a volt politikai foglyok keresték a lehetőségeket, akik a hazai börtönökben kéziratos másolatban terjesztették verseiket, és 12 kötetben gyűjtötték össze a költeményeket, műfordításokat. Ezekből az antológiákból hármat sikerült kimenteni és 1957-ben egy bécsi kiadónál megjelentetni.26 Ám addigra a szerkesztő Tollas Tibor elérte, hogy 1956 decemberében napvilágot lásson a NEMZETŐR. A nyugati magyar emigráció életrajza 1945-1985 című vaskos mű szerzője, Borbándi Gyula véleményét idézve: „A támogatásukra kész régi emigránsok csoportja a többi között az MHBK (Magyar Harcosok Bajtársi Közössége - HLG) több tagjából és Kovách Aladár íróból állt. Kezdetben ez a társaság gondoskodott az anyagiak előteremtéséről, később elsősorban Tollas Tibor 27 népszerűsége segítette hozzá a lapot a szükséges pénzügyi fedezet megszerzéséhez. A Nemzetőr Társaság volt az a szervezet, amely a lap és idegennyelvű kiadásai megjelenését biztosította. Fenntartásában fontos szerepet játszott Radnóczy Antal és Makra Zoltán, akiknek révén a hajdani Hungária több munkatársa csatlakozott a magát szabadságharcos írók lapjának nevező Nemzetőrhöz. " Az imént említett HUNGÁRIA 1948 szeptemberében a „Hontalan Magyarok Hetilapja" fejléccel jelent meg először, majd a „Nemzeti Emigráció Lapja"-ként látott napvilágot. A szerkesztő, illetve felelős kiadó 1950 augusztusától egészen az utolsó számig, 1956 februárjáig Dr. Makra Zoltán volt. A nyugat-európai magyar emigrációs élet alapos ismerője 1915. július 5-én született Aradon. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Innsbruckban és Párizsban végezte. Jogi doktorátust szerzett, 1940-ben állami szolgálatba lépett, és három honvédelmi miniszter mellett dolgozott, mint személyi titkár. Állásából 1949 januárjában bocsátották el, és utána átszökött a határon. Münchenben telepedett le, azóta is a bajor fővárosban lakik. - Hogyan sikerült nem sokkal a menekülés után az akkoriban legerősebb anyagi háttérrel és széles körű olvasótáborral rendelkező lap „legfelsőbb tisztikarába" kerülni? -Amikor megérkeztem Salzburgba, egy kávéházban találkoztam barátaimmal: tőlük értesültem arról, hogy létezik egy Hungária című lap, amelynek felelős szerkesz-