Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863
1863-07-10 / 19. szám
VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. Péntek, julius 10. 19. sz. Hetedik évfolyam 1863. Vadászatok közép Indiában. (Lásd 9. 10 11. sz.) IV. Csendesen úszunk a Nerbudda folyón lefelé, fél angol mértföldet haladván egy óra alatt e folyam lusta vizével — s élvezzük a hajnali jégnek harmatos illatos frissét, mellyet a déli sirokko lehellete nem fertőztetett még meg. A folyó az év északában tavak folytonos lánczolata, olly keskeny és sekély szalagokkal összekötve, hogy az ezeken átgázoló térdig se nedvesítené be lábát. A fákról bőven hulló haraszt alig mozdul a víz szinén s ennek sima tükrét csak néha zavarja egy egy felbukó hal, vagy a smaragdzöld jégmadár, melly a közeli óriási fának egy száradt ágáról csap le halzsákmányért. A Cyrus-darunak (Antigone torquata) reszketeg krúkolása jól illik a vidék csendéletébe. Milly különböző arcza lesz e tájképnek három négy hó múlva! Az esős évszak bekövetkeztével felébred a mostan alvó szépség, a sekély vizecske haragos barna folyammá válik, melly a vidéket elönti, az ellenálló partokat leszakítja s roppant fasudarakat könnyű szalmaszálként ragad magával. Csolnakunk tulajdonkép teknő, mellyet egyetlen fa törzséből vájt ki a bennszülött szekerczéje; olly ingatag mint egy korál s folyvást kitéve a felborulás veszélyének, melly aztán egy még nagyobbal jár, azzal t. i. hogy az ember az iszapban leskelődő krokodillal igen közeli érintkezésbe jöhet. Tanácsosabbnak tartottuk ennélfogva azt a módot megkísérlem, hogy két illyen kivájt teknőt kötöttünk össze, mi sokkal kényelmesebb s egyszersmind biztosabb járműnek bizonyult. Vadászatunk tárgya a foltos gím (cervus axis), a világnak ezen alkalmasint legkedvesebb szarvasa volt, melly közép-India lombárnyas folyó partjain néha száznál is számosabb falkákban jár. Tömérdek van a Ganges torkolata melletti erdőkben, a Himalaya lábjában és Ceylonban. Szokásaik azonban minden tájon különbözők.