Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878
1878-02-27 / 9. szám
60 Angol vagy franczia lóra külön 5 kilogrammal több. Tét 150 frt, fele bánat. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. V. Kolozsvári lóversenyek 1878. Államdij 300 drb 10 fokos arany. Futhat minden Erdélyben ellett és felnevelt kancza és mén. Táv. 3216 méter. Teher 3é. köte kir., 4é. 65 kii., 5é. és id. 68^2 kii., kanczára 1 */2 kilogrammal kevesebb. 1200 frt nyertesére 3 kii., két ily vagy egy 2500 frt értékű dij nyertesére 5 kii. több, ne nem halmozva. Nem Erdélyben fogantatott, de anyjukkal behozott csikókra 11/2 kilogrammal több. Belföldi mén vagy kancza ivadékára 212 ki., mindkettőére 4 kilogrammal kevesebb. Tét 100 frt, fele bánat, egy hóval a verseny előtt bejelentve 25 frt. Tét és bánatösszeg fele a második lóé. A lamdis 200 db. 10 francos arany. Futhat minden magyar korona területbeli 3 éves mén és kaneza. Táv 3216 méter. Teher 6ö1/^, kanczára 11/* klgmal kevesebb. Erdélyben nevelt lovakra 21,2 klgmal kevesebb. 2000 frt értékű verseny nyerőjére 2 '/г klg., két 2000 frt vagy egy 5000 frt értékű verseny nyerőjére 4 klg., két vagy több ilyen nyerőjére 6 klgr. több. Tét: 100 frt, fele bánat. Tét és bánat összeg fele a második lóé. Államdij 400 db 10 frankos arany. Futhat minden mén és kaneza, mely magyar-osztrák birodalmi vagy németországi állami lakos jóhiszemű tulajdona. Táv. 4824 méter. Teher 3é. бЗ1^ klg., 4é. 6 З1^ klg., 5é. és id. 67 klg., ménre alig klgr. több, 3000 frt értékű dij nyertesére 3 klg., két vagy több ilyen vagy egy 5000 frtoséra 5 klgr. több. Angol vagy franczia lóra külön 8 klg. több. Tétel 200 frt, fele bánat, egy hóval a verseny előtt bejelentve csak 40 frt. Tét és bánat összeg fele a második lóé. VI. Sopronyi lőrére ennek 1878. Államdij 350 drb 10 frankos arany. Futhat minden a magyar osztrák birodalomban nevelt mén és kancza. Távolság 3200 méter. Teher 3é. 56 klgr., 4é. 65 klgr., 5é. és id. 68 klgr., kanézára 1 '/2 klgr. kevesebb. Egy 2000 frtos dij nyerőjére 3 klgr , két ilyen vagy egy 5000 frtos nyerőjére 4 '/2 klgr, s két ilyen vagy egy nagyobb dij nyerőjére 61 klgrammal több. — Tét 150 frt, fele bánat. A második ló a tét és bánat összeg felét nyeri. Államdij 200 drb 10 fokos arany. Futhat minden a magyar-osztrák birodalomban nevelt 3 éves ló. Táv: 1600 méter. Teher 56 iklg., kanczára 11/2 klgmal kevesebb. Belföldi mén vagy kaneza ivadéka 21/2 klgr, mindkettő ivadéka 4 klgmal kevesebbet visz. Tét 100 frt fele bánat. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. A leirás hitelességeért : A pesti Lovaregylet titkársága, sem egy második határidő nem tartatott meg, alálírt kötelességének tartja kinyilatkoztatni, hogy a t.er. előfizetők iránt elkövetett e mulasztásokat, a maga nevével tovább fedezni átallja. — Egyébiránt semmi kétsége, miszerint Pállik úr az átvállalt kötelezettségnek — ha megkésve is — teljesen eleget fog tenni. Minden e tárgybani kérdezősködéssel azonban, kéri ezután egyenest Pállik Béla úrhoz fordulni (Lakása : Budapest, Terézváros Rottenbiller-utcza 1675 szám alatt. — Kelt Budapesten 1878. február 22. a »Vadász- és Vers.-lap« szerkesztője. Sárkány Ján. Fer. Nyilatkozat »Kincsem« képe ügyében (Másolat :) Nyilatkozat. Alólirott ezennel elismerem és kijelentem, hogy Kincsem azon olajfestésü képe, melyre Sárkány Ján. Fer. úrral együtt vállalkoztam, tőle nem függő nyomdai késés miatt maradt ennyire. Miután ő annak további kiadásától viszalép, s alólirtnak az előfizetési pénzeket hiány nélkül átadta úgyszintén az előfizetők teljes névsorát is : alólirt ezennel kötelezi magát, hogy mindent el fog követni, miszerint a képet a t. ez. előfizetőknek mielőbb megküldje. — Kelt Budapesten 1878. február 22-én. Pállik Béla s. k. — Előttünk : Császár Ferencz s. k. mint tanú, Egerváry Gyula s. k. mint tanu. Midőn alulírott mult év october havában, Kincsem olajkőnyomata szines képének kiadása miatt előfizetési felhívással fordult a t. ez. közönséghez . Pálik Béla képiró úr felszólítására s azon ígérete mellett tette azt, hogy a kép november közepére kész lesz. A nyomdászszak szerződést Pállik Béla úr vállalta magára. Miután azonban sem az első VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. FEBRUÁR 27. 1878. Mén©§® és Fedező-mén. Waisenknabe sárga mén, dll. 1872-ben, ap. Buccaneer, a. Swet Katie, Stockwelltől, az idén Tatán fedez idegen kanczákat 50 írtjával és 10 frt istállópénz. A kanczák elhelyezése végett Becsen istállómesterhez kell fordulni ugyanott. Birtokváltozás: Gr. Forgách László eladta dr. Kotz cs. kir. századosnak (4-ik dzsidás ezred) Commencement 46. p. kanczát a. Kettledrum a. Consideration, The Knight of St. Patrick után. Hágó mén. Telivér 8é. 800 frtért eladó, láthatni Budapesten, bodzafa-utcza 10. sz. Visszatekintés a budapesti vadasvásárra. A beállt általános vadászattilalom alkalmával visszatekintünk vadaspiaczunk forgalmára, kívánván, hogy az új vadásztörvénynek a lefolyt évad alatt már érzett üdvös hatása, a jövőben is állandó maradjon. A lefolyt télen két rendkívüli eset volt észlelhető, ugyanis a nyulak roppant sokasága, és ezeknek, rövid időre szorítkozott de nagyszerű kivitele. Az évek óta lassan, de fájdalom állandóan csökkenő fácsány tenyésztés, továbbá a szalonkák és vadkacsák kisebb számban való fellépésük, ez idén is úgy mint az utolsó években észrevehető volt. Más ritkább szárnyas vad, mint például túzok, fajd, császármadár alig volt található, minek oka nem abban rejlik, hogy most kevesebb lett volna mint más években, hanem ezeknek, értékükhez képest, roppant behozatali adója okozza azt, hogy vagy a vadászat színhelyén fogyasztatik el, vagy a fővárosi piac kikerülése mellet más városokba szállíttatnak. A nyúl, sem a vadászatban sem pedig a konyhában nem érdemli az első helyet, de most tekintettel seregekben való fellépésére, neki adjuk azt, — mert hiába, ha sok, még a nyul is győz és dominál. A nyulak legutóbbi felszaporodása egyrészt az új vadásztörvény és a fegyver és vadászatadó hatása ; — és igy lenne legalább egy adónem, mely nem csak követel, de ad is; — másrészt abban keresendő, hogy a mult évi tavaszelő, szokásos nyulirtó, fagyos éjjelei oly későn voltak, hogy a már derék nyul-füldök általuk nem szenvedtek. A szokásos kunsági őszi vadászatokból érkeztek már septemberben oly tömérdek nyulküldemények, hogy itt a városban azt hittük miszerint télire belőlük alig fog maradni. De megmutatta a tél, hogy kifogyhatatlan a nyulforrás, mert hoztak bi, onnan egész február közepéig annyit, hogy értékük és áruk szenvedett alatta. Urasági, — értésünkre jutott — vadászatokból, az első nyul csapatok a gróf Károly-féle tóthmegyeri uradalomból kerültek piaczunkra, már október első felében 500 darab, — mely uradalomból januárban még 3000 darab lett ide szállitva. Továbbá küldött a fővárosi piaczra a kőrösladányi uradalom 800 darabot, a nagy-sárói 250 darabot, a pöstyéni uradalom 1450 darabot, — a kartalyi uradalom 300 darabot, az alcsuthi, biai és szöllösgyöröki uradalmak szász — száz darabot, a zselézi uradalom 1150 darabot, — a nagy károlyi uradalom 1070 darabot, a mácsai uradalom 700 darabot, továbbá küldtek gróf Károlyi Ede vadászatából 1000 darabot, gróf Zichy Géza 200 darabot, gróf Kissingen 150 darabot, gróf Festetics Pál 450 darabot, gróf Csekonits Endre 1100 darabot, a koburgi herczeg rimaszécsi uradalma 400 darabot, a ráczkevei uradalom 500 darabot s. a. t. Számos uradalom nyulainak nem akadt vevője, minek folytán az a curiosum adta magát elő, hogy három négy nagyúri palotában nyulvásárt nyitottak, hol egyenkint potyázták el a négylábú áldást. Nagy baja volt a nyul-sokasággal zsidó nagybirtokosainknak is, kik nem adhattak túl a vadászat eredményén, és házaikban sem akarták áruba bocsátani. Ezen urak most nem ugyan nyúlbundával mint őseik, de felülmúlhatlan ügyességgel házaltak nyulakkal. Ez is Fortschritt. A nyulkivitel a tél kezdetén egyrészt a marhavész miatti határzár által volt lehetetlen, másrészt akadályozta később a nedves, kedvezőtlen idő , de mihelyt kemény hideg állt be, és a határzárolás szigora csökkent, élénkült a kivitel olyannyira, hogy egy pesti vadaskereskedő csak január havában 22.000 darabot szállított Német- és Francziaországba. Mercur. (Folyt. köv.) A »Nemzeti Hirlap« 42-ik számának Nyiltterében Vadászatijegy adó progressiv emelésére irányzott javaslata »Többen« uraknak. Bevonult e csakugyan a muszka Konstantinápolyba ? A születésnek minő vajúdási stádiumában van az európai congressus ?.. A vörös tógás cardinális urak kivel lepik meg a conclaveban a hivő és nem hivő világot?. . . . No de ne tessék megijedni, teljességgel nincs szándékomban mindezekről egy unalmas vezérczikket kanyarítani. De híjában, tagadhatlan az, hogy a lég aggodalom és puskaporszagtól terhes, s ennek folytán az újságban mindenki csak azt keresi, mi vastagabb betűkkel van nyomtatva. És ez természetes. Azonban — igy állván a dolog — az is nagyon valószínű, hogy a »közönség köréből» s. a. t. czimü szerény rovatok a figyelmet végkép kikerülik. Pedig néha ott is czifra burján magja van ám elvetve. Ilyenforma famosus, a hazát financzialiter megmenteni akaró tervvel lépnek fel fentnevezett helyen »Többen« urak. Ugyan hányan vannak ők? Ez uraknak nagyon fáj fejük a hazáért, s miután szerintük a kocsiadó már eltöröltnek tekinthető, tehát azt valamivel pótolni kell, és ez a valami t. vadászurak nem más ,mint az, hogyha több földed van 100 holdnál, következésképen nagyobb vadászterületed és ennek folytán több élvezeted — fizess progressiv vadászjegyadót.« Eddig érdekel bennünket ezen, a jövő Széll Kálmánjainak propositiója , a többihez semmi közünk. Ugyan hol, mely egyetemen és kitől hallgatták ezen urak a jog általános fogalmáról szóló előadást ? Mert valóban temérdek államférfiú álbölcseség rejlik e pár sorban. Hogy a luxusadókat, már csak azért is, mert több belőlök a secatura mint a jövedelem és mivel közvetve is az államnak — (az iparra nehezedvén) — több kárt mint hasznot hajtanak — eltörüljék : ez ellen kifogás nem lehet. Hogy azon néhány forintot, mi mégis bejön, másünnen pótolják — ez is helyes. De ne fájjon ezért a t.urak feje — majd csak lesz a kormányban