Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-01-01 / 1. szám

Előfizetés Egész évre 1 - üt. Félévre g » „Vadász- és Verseny-lap" szerkesztőségébe PESTEN, Nemzeti Casino épület intézetidők. Szerkesztőségi iroda: l'esten Nemz. Casino II. em. hatvani-n Ide küldendők a kéziratok is. ff- — Megjelenik a lap f-­­.. m­i­n­d­e­n c­s­i­­t­ö­r­t­it­k­á­n. VADASZ- ES VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A PESTI ÉS VIDÉKI LOVAR-EGYLETEK S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZ-B­IZOTTMÁNYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 1. sz. Budapest, 1880. január 1. XXIV. évfolyam. Előfizetési felhívás „VADÁSZ- IS VERSENYLAP" XXI­V. évi­folyamára. Egész évre 12 fr­t, fél évre 0 frt.­­ Az előfizetési pénzek a szerkesztő Sárkány Ján. Ferencz czimére Budapest, Nemzeti Casinó-épü­let II. era. küldendők. Azon reményben, hogy régi személyes ismerős törzsolvasóink, előfizetőink a „Vadász- és Verseny­lapot tovább is tartani fogják: a lapot küldeni fogjuk — ha az előfizetési pénz az első hetekben be nem ér­keznék is — mindaddig, aoig az illetők bennünket a lap beszüntetéséről értesíteni nem fognak, annyit je­gyezvén csak meg, hogy az ily lapbeszüntetések leg­később január 20-ig tudomásunkra kell hogy hozas­sanak. Azontúl mint előfizetőinket tekintjük. HIVATALOS. Meghívás. A „Pesti Lovaregylet" 1880. évi január hó 8-ik nap­ján (csütörtök) ds. u­. 3 órakor a Nemzeti Casinó könyv­tárában tartja évi rendes közgyűlését, melyre az egylet tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak. Főbb tárgyak : 1. A választmány kiegészítése. 2. Az elmúlt évi számadások előterjesztése és a vizsgáló bizottság kinevezése. 3. Jelentés az alapítványi tőkék és pénztár állásáról. Budapest, 1879. december 24-én. Elnöki megbízásból: a Pesti Lovaregylet titkársága. LÓTENYÉSZTÉS és VERSENYEK. Főuri költséges időtöltés-e a versenyzés ? Tisztelt szerkesztőség! Karpelesz János úr e lapban nyilt levelet intézett ifj. gróf Almásy Kálmánhorc. sorai, töb­bek között melyek reám nem tartoznak, azon állitást foglalják magokban, miszerint: a ma­gyar-osztrák telivér tenyésztés és versenyzés tetemes áldozatokkal járna. Ilyetén téves fel­fogásokat helyre igazítani, nézetem szerint a „Vad. és Vers." lap első feladata; azoknak pedig, kik versenyeznek és tenyésztenek, kö­telességük. Gróf Széchenyi István több röp­iratban tárgyalta ezen kérdést, de a horunk­ban fájdalom túl­ gyakori politikai és egyébb szelek, futó homokként fújták el nagy hazánk­fia arany sorait az élők emlékéből. Ő,­ki tevékenységét a nagy eszmék és vállalatok lendítésének szentelő, fényes jövőt jósolt teli­vér tenyésztésünknek és az ezzel szoros kap­csolatban álló versenyügynek, azon esetben , ám mindkettő a közép­osztály által felkarolva, minél ál­talánosabbá válnék. Az ügy iránti izlés és rokon­szenv terjedését gróf Széchényi a növekedő értelmiségtől és a hanthoz kötött eszmék tisz­tulásától várta. Azon magas polezot, melyen telivér te­nyésztésünk mai napon áll, mindenki ismeri. Kisbér és Kincsem győzelmei világszerte ter­jeszték a magyar telivér­ hírnevét. Hogy pe­dig a „Dii minores gentium" is részesülnek némi elismerésben, azt bizonyítja az, hogy az angol handicapper az 1879-ik évi Necrmarket Oktober „Free-Handicap"-ban Purdé-t ugyan­azon, Amaranthus-t pedig 2 fonttal suhjobb teherrel­ tisz­telé meg mint Sir Benyst, az illető évnek angol Derby nyerőjét.— Ma már nem hypothesisek­kel állunk szemközt ; nem jóslatok kecsegte­tik a jó hitet, hanem tények és számok szóljanak a józan gondolkozáshoz. Daczára mindezeknek hol vagyunk? Kozma Ferencz tisztelt barátomnak föl­szóllalása leghívebb kifejezést adott azon ag­godalmaknak, melyek az ügy iránt buzgó fér­fiak kebelét eltöltik. Ő fordult a főurakhoz, más oldalról az általa megpendített eszme is- i­mnét szűkebb körökhöz czimezve utasíttatott to-­­­vább. Mindkét fél — engedjék, hogy kimond­jam — az exclusivitással ugyanazon hibát kö­vette el. Nekünk nem osztályhoz vagy fele­l­ői kezeihez kell felhívást intéznünk, de kell fel­lebbeznünk az általános közöny fóruma előtt félig vesztett ügyünket: — az érett megfontolás és a tőkepénz legfelsőbb ítélőszékéhez Az alant következő hiteles kimutatásokból merí­tett számokkal bebizonyítom, hogy nálunk sem a telivér­tenyésztés, sem a versenyzés ál­dozatokat többé nem igényel. Bővebb felvilá­gosításul azoknak, kik igénytelen soraimat figyelemre méltatják, még néhány adattal szol­gálok : 1. Egy elsőrendű mén által fedezett teli­vér anyakancza évi költsége maximum 900 forint. 2. Egy normális fejlődésű telivér éves­nek átlag értéke az utóbbi 5 év tapasztalatai szerint 2500 frt. 3. Egy idomitásban levő versenylóra (tar­tás, utazás, tét és bánatok) eső évi kiadás át­lag 2000 frt. Az elmúlt, évi össz­eredmény körülbelül azonos az előbbi évekével mind a tenyész­tőkre, mind pedig a versenyzőkre nézve, mit kétkedők ellenében bármikor bebizonyítani kész vagyok. Deficitről tehát már nincs szó, a­hol pedig talán némi csekély léteznék, csupán a kezelés vagy rendkívüli mostoha körülmények okozhatók. A kérdés egyedül az, lehetne-e itt és mód arra, hogy a telivér­tenyésztés és a versenyzés (az előbbi mint a gazdászat egyik ága, az utóbbi mint üzlet) még sokkal jöve­delmezőbbekké váljanak ? Igen is van út és mód. A telivér­tenyész­tésnek nem kevés ménesre szorítva kellene tengeni, tartson minden lókedvelő kinek mód­jában van néhány kanczát, nevelje föl jól csi­kait és bocsássa áruba éves korukban. A fö­löslegre nézve exportról kell gondoskodni. Ang­liának telivér-tenyésztését nagy mértékben a ki-

Next