Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-11-08 / 45. szám

412 34 Jankovich Gyula ur p m Commodor. 35. Gr. Kinsky Rudolf p m ap Przedswit a Katinka. 36. Ugyanaz sga k ap Verneuil a Henriette. 37. Ugyanaz p k ap Verneuil a Silvertail. 38. Lehmann Károly Henrik ur sga k Peeress ap Blair Atbol a Lady Salisbury. 39. Ugyanaz sga k Patria ap Buccaneer a Anonyma. 40. Mayer Arthur lovag p m Vermeit ap Verneuil a Miss Ellis. 41. Ugvanaz p m Valerianus (ezel. Van Tromp.) 42. Br. Rothschild Nathan sga m ap Gamecock any Tit-Bit. 43. Ugyanaz stp k ap See Saw a Anthem. 44. Ugyanaz p k ap Gamecock a King Tom k. 46. Ugyanaz p k ap Przedswit a Ada Byron. 46. Gr. Sehlik Ervin sga m Metcalf. 47. Ugyanaz sga k Mondschein. 48. Ugyanaz p k Malaspina. 49. Ugyanaz p m Arabi ap Przedswit a Asehenbrödl. 50. Ugyanaz p m Fortunio ap Przedswit a Formosa. 51. Ugyanaz p m Matador ap Hastings a La Marjolaine. 52. Ugyanaz fek m Prophet ap Kalandor a Prophetie. 53. Ugyanaz sga k Anna ap Buccaneer a Mariolin. 54. Br. Springer Gusztáv p m Osborne. 55. Ugyanaz p m Bellwether. 56. Ugyanaz p m Charley. 57. Ugyanaz p k Italy. 58. Ugyanaz p k Erzsi. 59. Ugyanaz sga m St. Julien ap Verneuil a Fair Star. 60. Gr. Stuhenberg József p m ap Kisbér öc­cse a Paprika. 61. Ugyanaz iga k ap Gunnersburg a Tänzerin. 62. Gr. Szapáry Iván p k ap Kisbér öcscse a Idalia. 63. Gr. Sztáray János p m ap Kisbér öcscse a Babér (ezel. Bijou.) 64. Ugyanaz nev. gr. Hunyady Imrének p k ap Ga­mecock a Surprise. 65. Br. Üchtritz Zsigmond stp m ap Verneuil a Ga­lante. 66. Ugyanaz p m ap Gunersbury any Crown Princess. 67. Ugyanaz p m ap Harry Hall v. Gunnersbury any Contremine. 68. Ugyanaz p m Lictor. 69. Ugyanaz p k Chartreuse. 70. Ugyanaz nev. Kiss Elemér urnák sga k Trude. 71. Captain Violet p m Nagy Buksi. 72. Zichy Livia grófnő sga m ap Przedswit a Venus, Stanley tőr. Import dij. 1000 frt. 2400 méter. 1885-ben 3 éves mének és kanczák számára. (10 nevezés.) 1. Gr. Batthyány Elemér nev. Blaskovics Miklós ur p k Lóvó. 2. Id. gr. Henckel Hugó p m Lionel. 3. Jankovich Gyula ur p k ap Buccaneer a Chilham. 4. Mayer Arthur lovag p m Valerianus (ezel. Vau Tromp.) 5. Ugyanaz p m Vermeil ap Verneuil a Miss Ellis. 6. Gr. Sehlik Ervin p k Malaspina. 7. Gr. Stubenberg József p m ap Kisbér öcscse a Paprika, Capsicumtól. 8. Gr. Szapáry Iván p k ap Kisbér öcscse a Idalia. 9. Br. Üchtritz Zsigmond p m Lictor. 10. Ugyanaz stp m­ ap Verneuil a Galante. Lezáratott Budapesten, 1883. évi nov. hó 1-én éjfélkor. A Magyar Lovaregylet titkársága, Sárkány J. Es­s. k. T A­R C­Z A. Tanulmány a lépésben és ügetésben haladás összeállí­tásának legjobb módja felett, hogy a lehető legcsekélyebb erőfeszítéssel, a lehető legna­gyobb menési gyorsaság éressék el. (Folytatás.) Észleletek a vágtatásról. A lépésben és felváltva ügetésben hala­dás lehetővé teszi, nagy távolságokat vé­gezni. Itt a ló leginkább izomerejét használja s a tüdő igen keveset vétetik igénybe. Mert 1500 méter ügetés után mindig lépés követ­kezik, míg a lélegzés ismét rendessé lett. A vágtatásnál nem így áll a dolog. Vág­tatni ugyan csak rövidebb távolságokra szok­tak , háborúban azonban gyakran kell eső ál­tal meglágyított tereken áthaladni, mely alka­lommal az erőfeszítés jelentékenyen fokozó­dik, s ennek következtében a ló lélegzetvé­tele gyorsabb lesz. Ez okból igen fontos tudni, hogy mily mértékben történik ez utóbbi, hogy a ló mun­kaképességét a szerint meg lehessen ítélnünk. A lépésben és ügetésben haladásra nézve, mely menetnemek átalános használatban van­nak, a különböző ló­fajok képességei támpon­tot szolgáltattak, hogy a munkaképesség ha­tárát, a hadi­lovakat illetőleg is, meghatároz­hassuk, mert tekintettel voltunk itt a fajok különbözőségére, származásukra, egészségi ál­lapotukra és táplálkozási módjukra. De e tám­pontokat a vágtatás elbírálásánál egészen nél­külözzük. A vágtatás a hadseregen kívül még csak ama lovaknál kívántatik meg, a­melyek séta-és verseny­lovaglásra vagy vadászatra van­nak szánva. De sem az egyik, sem a másik czélra használt ló nem teljesít oly munkát, mely az elbírálás alapjául szolgálhatna, mert ezeknél minden táplálkozás, gondozás, a szár­mazás nemessége, testképződés stb. kivételes. Miután emez okoknál fogva lehetetlen volt egyszerű következtetés által czélhoz jutni, ma­gukon a hadi­lovakon tettünk tapasztalati kí­sérleteket, hogy munkaképességüknek hatá­rát, kitartás és gyorsaság tekintetében, meg­határozhassuk. E munkaképesség messze túlhaladja azt, a­mit e tekintetben átalánosságban gondol­nak. Ez egész 3500 méter roppant távolig (2/3 mfld) terjedhet. Csakhogy rendkívül fontos, ismerni az alapelveket, melyek szerint az ilyen futásnak a távolságok szerint történni kell , mert ha a lovak rosszul vezettetnek, hamar kimerülnek, és pedig különösen akkor, ha a futás igen gyorsíttatik. A következő tény, melyet kísérleteink­nél gyakran megfigyeltünk, bizonyítékul szol­gál erre nézve. Ha egy ló, melynek jelentékeny távol­ságot (pl. 3500 métert) kell megfutni, s már kezdettől fogva erősen hajtatik, az már 1100, 1200 méter után észrevehetőleg veszít gyor­saságából, s a mozgás csak ekkor lesz ismét olyan, mint kezdetben volt. Ha tehát arról volna a szó, hogy egy 1200—1500 lépés közt fekvő czél még teljes erővel eléressék, s mind­járt kezdettől fogva a legnagyobb sebesség alkalmaztatnék, akkor épen a lassulás pilla­natában éreznék el a czél, s így, legalább részben czélunkat elhibáznák. E tény magyarázata a következő: A tüdők, melyek a futás előtt még nem voltak kitágulva, hirtelen megtelnek levegő­vel és felduzzadnak. A ló csakhamar elveszti lélegzetét, s ennek következése az, hogy fu­tása lassúdik. Eme lassudás által a tüdő visszanyeri teljes működését, s a ló most sok­kal szabadabban lélegzve, kezdetbeli gyorsa­ságával fog nekiiramodni. Hogy a gyorsaság eme hirteleni csökke­nése megakadályoztassák, előbb kísérletképen megnyargaltatják a lovat (canter). Ebből látható, hogy mennyire szükséges tudni, hogy a ló, a távolságok szerint, miké­pen vezettessék. Az itt következő táblázat a gyorsaság váltakozására nézve támpontokat szolgáltat. A gyorsaság fokozata a vágtatásra nézve. A lovas­csapat sík és kemény talajon mozog, s felteszszük, hogy az nap még nem dolgozott. 1000 méternyire, vagy kisebb távolságra "Vadász- és Verseny-Lap. TELIVÉREK ÉS VERSENYEK­ Nevezési zárnapok, teherközlések és kisbánat­jelentések. Deczember havában. 31. Budapest. Csikóverseny 1885. 5000 frt Nevezés. Sárkány J. F. Lovaregyl. titk. Budapest Hatvani-utcza Nemzeti Ca­sino Körültekintés. Az 1885-dik évben futandó classicus ver­senyekre a napokban (nov. 1.) záruttak le a nevezések Budapest, Soprony, Bécs és Prága részére. Száztizenkét léves csikó, 581-szer enyagiroztatott. Ez eredmény, összehasonlítva az előző évekével, kedvező színben mutatja telivértenyésztésünk gyarapodását, és a nö­vekvő versenyzési kedvet. Három-négy évi időköz alatt az egyes dijakra enyagírozott csikók száma közel két­szeresre emelkedett, mint azt a következő (1882-től 1885 ig történt) nevezésekből lát­hatni. Neveztetett pedig : államdij 16 21 18 22 A prágai Kladrubi­ d. — 11 9 28 Sopronyi Polgár-dij 53 57 77 — E gyarapodásra nem kis befolyással van a versenyeknek főleg Bécsben és Budapesten concentrálódása, azoknak emez intézkedés folytán tömeges látogatása, és igy elért nagy jövedelmek, melyek teljesen a lótenyésztés díjazására fordíttatnak. * * Ezekkel egyidejűleg záratott el Német­országban is egy pár verseny 1885-re, és pedig a Norddeutsche Derbyre 111, a frankfurti Alexander­ Reunenre 36, a hannoveri Nord­deutsche St. Legerre 53 nevezéssel. A Norddeutsche Derbyre neveztek tőlünk gr. Apponyi, Baltazzi Arisztid, gr. Batthyány E. (Csóró helyett a nyomtatásban hibásan Csico áll), Blaskovics E., Dőry J., gr. Esterházy Móricz, gr. Esterházy Miklós, gr. Festetics Tassilo 6, gr. Henckel 7, gr. Kinsky Rudolf, Mayer lov., br. Podmaniczky Géza, br. Roth­schild Nathan, gr. Sehlik E. 10, br. Springer 6, br. Üchtritz (a Verneuile Galanthe-mént) és Captain Violet 3 csikót, összesen 56-ot, tehát magyar-osztrák részéről egygyel több, mint fele az összes nevezésnek. st­vt A „Kincsem sorsjáték" kisorsolása is megtörtént tehát a múlt héten , pontosan ugyan­azon időben, melyre azt a Magyar Lovaregy­let sorsjáték-felügyelő bizottsága kitűzte, s mondhatjuk, hogy e közhasznú vállalat első kibocsátása az egyletre nézve teljesen jól si­került, úgyszinte telivér-lótenyésztésünk sza­porítására nézve is,­­ olyan jó csomó leg­magasabb vért hozván abba, mely annak föl­frissitésére sokat teend. N­a ez még 4—5 évig igy folytattatik — s okunk van hinni, hogy ez ugy lesz — akkor mind orsz. telivérte­nyésztésünk törzsanyagának, mind versenyeink fondjainak consolidálása hosszú időkre bizto­sítva van, s nagy köszönettel tartozunk ama vezérférfiaknak, kik azt tervezték s foganatosí­tását fáradhatlan buzgósággal keresztülvitték; vala­mint a magas kormány ama kiváló egyénei­nek s a Lovaregylet mindama tagjainak, kik eme vállalat sikerülhetéséhez hathatós segéd­kezést nyújtottak. * s * A pardubitzi versenyekkel a monarchia utolsó nagy meetingje tartatott meg a múlt héten. Tömérdek nézőség tódult ki a gyepre, s Prágából s Csehország minden részéből a vasúton a főnemesség nagy számmal jelent meg. A versenyekben szép mezőnyök voltak, de oly nagy küzdelmek — mint szokásként — az idén nem történtek a finishekben, mert a győztes lovak sokkal felül álltak társaikon. Így p. o. Victoria tetszés szerint nyerte meg a Nagy-akadályversenyt, egyrészt, mert e díj tavalyi nyerője Per Dampf bár jelen volt Par­dubitzon, de nem indult a versenyben, részint mert Schosberger úr Laurenziája, mely még egyedül lehetett volna veszélyes ellenfél — szemlátomást igen hátrament Pest óta condi­tiójában, mindamellett is ez lett második — miután a nagyszámú concurrensek közül 1882 1883 1884 1885 Nemzeti dijra 38 52 43 61 Hazafira 20 34 22 26 St. Legerre 37 45 64 72 A bécsi Derbyre (1885-től kezdve 20,000 frt) 62 86 110 112 A bécsi I. osztályú államdij 53 81 86 93 Bécsi II. oszt. áll.­d. 31 50 58 80 „ III. „ „ 32 49 63 77 A prágai III. oszt. Október 18. 1883.

Next