Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-01-14 / 2. szám

11 Előfizetési felhívás VADÁSZ- és VERSENY-LAP • Egész évre Fél évre , évfolyamara. . . .... 12 frt. 6 frt. Legfőbb törekvésünk volt, e lapot foko­zatosan emelni mind érdekesség mind ter­jedelmesség tekintetében, s jövőre is oda fog irányulni minden igyekezetünk. A hazai telivér és félvér lótenyésztésnek, bel- és külföldi lóverseny­eknek, ügető­verse­nyeknek mozzanatait egész terjedelemben, a különböző sportágak legfőbb eseményeit pedig rövid vázlatban adandjuk. Ama reményben, hogy igen tisztelt régi személyes ismerős törzsolvasóink, előfizetőink a »Vadász- és Verseny-Lap"-ot becses támo­gatásukkal továbbra is megtisztelik : a lapot küldeni fogjuk, ha az előfizetési pénz az első hetekben be nem érkeznék is,­­ mindaddig, míg az illetők minket a lap további járatá­sának beszüntetéséről nem értesítenek, any­nyit jegyezvén csupán még, hogy az ily lap­beszüntetésekről legkésőbb január 20-dikig tudomással kell birnunk,­­ azontúl az ille­tőket mint előfizetőinket tekintjük. Az előfizetési pénzek a szerkesztő Sárkány János Ferencz nevére, (Budapest, Nemzeti Casino, Hatvani utcza) intézendők. HIVATALOS. Versenyföltételek. Budapesti versenyek 1887. Br. Wenckheim Béla emlékversenye. 2000 frt. Tét 50 frt, bánat 15 frt, utóbbi az emlékalap javára. Táv 1600 méter. 3 éves és idősb mének és kanczáknak. Teher 3é 521/2 kilo, 4é 60­2 kilo, 5é és id. 62 kilo. Kanczáknak 1­/2 kilo kevesebb. 3000 frt értékű vagy a fölötti verseny nyertese a ver­seny évében vagy a megelőző évben 3 kilo több, ily versenyek nyertesére más években З1/2 kilo több. Angol és franczia lovak azonkivül még 3 kilo külön. Nem nyertes lovak, ha 3 évesek 2*/2 kilo, ha 4évesek 5 kilo, 5é és idősbek 7 kilo leengedés. A második lóé a tétek kétharmada. Nevezési zárlat 1886. márczius 31-én esti 10 óráig a „Magyar Lo­varegylet" versenytitkárságánál Budapesten. Birtokváltozás. Ifj. gr. Esterházy László megvette vörös deres herék­et, elletett 1882-ben az Ostreger a Millimadl, Sharpertől (D. G. B. Vol. II. Suppl. I. pag. 44.) gr. Károlyi Sándortól. Kiheréltetett. Gr. Károlyi Sándornak vörös deres ménje ell. 1882. ap Ostreger a Millimadl, Sharpertől (D. G. B. Vol. II. Suppl. I. pag. 44.) Elnevezés. Ifj. gr. Esterházy László vörös deres deréstje ell. 1882. ap Ostreger a Millimadl, Sharpertál (D. G. B. Vol. II. Suppl. I. pag. 44.) Mick nevet nyert. A „Magyar Lovaregylet" versenytitkársága. Masson. MEGJELENIK E LAP MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. ШШ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A «MAGY. LO­VAREGYLET », A VIDÉKI VERSENYEGYLE­TEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZBIZOTTMÁNYOK­­ HIVATALOS KÖZLÖNYE. "1. ELOFIZETÉS: EGESZ ÉVRE 12 FORINT, FÉLEVRE 6 FORINT A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI­ UTCA NEMZETI CASINO II. EMEILET). KÜLDENDŐ. 2. sz. Budapest, 1886- január 14. XXX. évfolyam. TELIVÉREK és VERSENYEK. Lóverseny-napok 1886-ban. April hóban : 4, 6, 8, 11, 15, 26, 29. Május hóban : 1, 18, 23, 25, 27, 30. 2, 4, 6, 9, 11, 13, 16. Junius hóban : 3, 6. Augusztus hóban : 20. Szeptember hóban : 5, 8, 9, 12, 14, 16, 19. Október hóban : 3, 5, 7, 10, 12, 14, 17. Bécs Pozsony Bécs Budapest Bécs Budapest Bécs Budapest Importált kanczák. I. „Minő ménnel fedeztessem importált iz­landi kanczámat ? Hiszen ösmered: a fekete Old Besst, melyen több évig vadásztam ! E kérdést intézte hozzám legközelebb B. barátom, s miután a választ megelőző eszmecsere talán több tenyésztőt is érdekel­het, megkísérlem tartalmát röviden előadni. Mi az az „izlandi" kancza? A legtöbb esetben — 10 közül 8-szor — nem is ló, csak egy fogalom, melyet fajtájára való min­den tekintet nélkül alkalmaznak minden oly lóra, melynek származása ismeretlen, szügye és fara széles, dereka jó, bordái mélyek, lá­bai csontosak, s mely nehéz teher alatt a vadászaton nem roszul ment. Ez az eset kü­lönben még a kedvezőbb, mert sok olyan individuumra is alkalmazzák, mely vadásza­ton soha sem mutatta meg képességét, ha­nem csak fentjelzett formája által s az is­tállójából őt kidicsérő maquignon ráfogása folytán jutott az „irlandi" elnevezéshez. Angolország 3 szigetén együttvéve nem tenyésztenek évenkint annyi vadászlovat, a­mennyi „irlandi" elnevezés alatt egy év­ben a kontinensre kerül. A legtöbb vadász­lovat pedig maga Anglia consummálja. Gyakran — sőt talán rend­szerint — nem Izland örökzöld mezőnyeiről, sőt nem is Angliából került az ilyen ló, hanem vagy belföldön nevelt „Zufallspferd", vagy pedig a kontinensnek egyéb oly vidékein született, hol hazard keresztezéseket kísérle­nek meg hidegvérűen — hideg vérrel. Láttam például néhány év előtt a hamburgi nem­zetközi lókiállításon egy olyan „izlandi" formájú lovat, melynek apja angol telivér, anyja pedig egy dánországi nehéz, lompos, puha igás kancza volt. — Egy németországi ism­erősöm a formák által elragadtatva, meg­vette borsos áron, de a vadászaton absolute be nem vált ; azután igába fogta, hol azon­ban távolról sem tesz neki oly szolgálatot, mint többi— negyedrész-áron vett —közön­séges igás lovas. Tegyük fel azonban, hogy a kancza, melynek sorsáról, s a tenyésztésben való rendeltetéséről tanúskodunk, csakugyan Ang­liából , sőt directe Erin zöld szigetéről importáltatott legyen, akkor első­sorban az a kérdés merül fel : milyen a képessége ? Be­bizonyította-e vastag lábain és széles farán kívül egyéb tulajdonságokkal is, hogy tény­leg jóképességű vadászlé , vagy legalább is nehéz teher alá való jó hátas ló ? Ha nem , akkor minden ez irányú tapasz­talatom alapján egyetlenegy tanácscsal tudok tulajdonosának szolgálni, s az abban áll : ne tegyen vele semminemű tenyésztési kísér­letet, hanem adjon túl rajta minél előbb. Ha azonban kitűnő képességet tanúsított a kérdé­ses „izlandi" kancza, akkor bizony megér­demli a tenyésztési kísérletet , mert hiszen úgyis rendszerint csak akkor merül fel az ilyen kérdés, midőn az illető példány már letörve vagy egyébként elhasználva, mint használati ló többé ,előnyösen nem értéke­síthető. Minő apalovat használjunk tehát az ilyen kanczára? Mielőtt e kérdésre határozottság­gal felelni lehet, szükséges előbb azzal tisz­tába jönni, hogyan nevelik rendszerint Angliá­ban az ilyen lovat. Megállapodott félvér törzsek, melyeknek apalovai is ugyanazon constans félvércsaládok­ból származnak, mind például nálunk a Furio­sok, North-Star-ok stb., — egész Angliában nem találhatók. Telivér — telivér és ismét telivér az az elixir, mely után az angol tenyésztő alkalmas individuumokat nevel a használat legkülönbö­zőbb nemeire.­­ Telivér van ma már az ú­gynevezett, de önálló fajtaként nem létező norfolkiban ; telivér apák után neveltetnek többnyire a Hyde-parkban parádézó úgyne­vezett clevelandi pej fogatok ; sőt sokan azt állítják, hogy maga az óriási Clydesdale és Shirebreed vagy Cart­horseban valamint a formásabb, de még mindig roppant súlyú Suffolk igás lóban is lappang az a csöpp telivér, mely talán egy század előtt vegyült belé. Tény azonban, hogy önálló tenyésztést a telivéren kívül ma már csupán az utóbb nevezett nehéz igásfajtákban űznek, hol az utóbbi évtizedek óta éppen úgy meghonosí­tották a Stud-book kezelést, mint akár a versenylónál. Clydesdale-i igás ló már régóta nem kap érmet a kiállításokon, ha legalább apja és anyja nincsen bent a glasgowi Clydesdale Stud-bookban. Így bírálják utóbbi időkben

Next