Vadász- és Versenylap 62. évfolyam, 1918

1918-05-10 / 31. szám

itusUoi­sc Szerkesztőség: 145-92. Kiadóhivatal: József 65-83 •­.a VSZKKSiVlN­MI AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA A Magyar Lovaregylet, Az Űrlovasok Szövetkezete, A vidéki versenyegyletek A Budapesti Polo-Club, Az Országos Agarász­ Szövetség s az összes lótenyészbizottmányok volt hivatalos közlönye. A Magyar Ügetőtenyésztők és Istállótulajdonosok Országos Egyesületének hivatalos közlönye. Előfizetési ára : Ausztria-Magyarországra egész évre 60 korona, január 1. és július 1-én kezdődő félévre 30 korona, a január 1-től márczius 31-ig és az október 1-től deczember 31-ig terjedő negyedévre 15 korona; az április 1-től június 30-ig és a július 1-től szeptember 30-ig terjedő negyed­évre 22 korona. Más országokra: félévre 35 korona. Kiadóhivatal : VIII., József­ utcza 12. 31. szám. Telefon­szám : Budapest, 1918. péntek, május 10. 62. évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtt, egyébkor hetenkint egyszer. S­ TURF-ROVAS. Bérczy Károly- emlékverseny. Gyönyörű levelet hozott nekünk tegnap a posta. Rég mult idők emléke árad belőle s az apró gyöngyszem betűk a kezdet­ kezde­tének emlékét varázsolják elénk. Fonnyadt Virágok és babérlevelek közül elénk idézik az úttörők legelsőinek egyikét, Bérczy Ká­rolyt, a­kinek neve páratlanul kedves ne­künk, hiszen ő alapította hatvankét év előtt a mi ma is fiatalosan erős lapunkat. De a magyar sportsajtó e megteremtése mellett még egész sor más érdemet is szerzett ma­gának, s többek között ő alapozta meg a magyar méneskönyvet. És a kevesek közül, a­kik ma még visszaemlékezhetnek reá, báró Podmaniczky Géza most síkra száll az ő emlékének megörökítése mellett. Egy dijnak az elnevezését kéri annak a 'nevéről, a kinek annyi sokat köszönhet a mai tart'. És milyen nemes szeretettel, milyen igaz át-­­ érzéssel teszi ezt tartunk közkedvelt nesztora. Milyen más minden szava, mint mai világunk érzései. Így csak a régi idők, sajnos, las­sanként már egészen a mult ködébe vesző urai, gróf Széchenyi István méltó követői gondolkoztak, ily nemes kérés finom hangjai elől, bizton hisszük­, nem zárkózhat el a ke­­­­gyelét és végre megörökíti emlékét a rég idők nagy munkájának. Két kíméletlen lovaglás. Klasszikus versenyekben ritka az óvás izgalma, még ritkább szerencsére a dijkva­lifikálásé. Most azonban a Kancza-díjban az utóbbi is bekövetkezett. Az igazgatóságnak meg kellett fosztania a győzelemtől Aranyt és ezzel legnépszerűbb és kétségtelenül leg­nobilisabb istállótulajdonosaink egyike, gróf Zichy Béla esett el a szép trófea megnye­résétől. Kétszeresen fájhatott hát a ste­wardoknak is a diszkalifikálás, ez elől azon­ban nem lehetett kitérni. A kancza lovasa tényleg oly hibát követett el, a­mit meg­­ kellett torolni, s a reá sújtott külön bünte­tést jól megérdemelte. De Affenblume azért nem jutott­­ teljesen fairen a győzelemhez, mert a kancza jockey­ja szintén nem kisebb hibát követett el a futásban. Altmann ugyanis a rövid oldal közepén oly kímélet­lenü­l szorította Diá­t a korlátokhoz, hogy a súlyosabb baleset meggátlása úgyszólván csak egy Janeknek sikerülhetett. Lovát azon­ban neki is annyira fel kellett vennie, hogy ezzel minden esélyét elvesztette és hely­ed­zése csak Dia jó klasszisának bizonyítéka. A bécsi kanczadíjban biztosan hisszük, hogy Dia revancheot vesz mai legyőzőjén, sőt ha Janek ma szintén óvást emel Affen­blumeeb­en, úgy ez valószínűleg ép oly sorsra jutott volna, mint Arany. KÉRELEM A MAGYAR LOVAREGYLET IGAZGATÓSÁGÁHOZ. Neveztessék el egy verseny «Bérczy Károly-emlék­versenynek». Bérczy Károly volt az úttörő a magyar sportiro­dalomban és ő indította meg 1857-ben «Lapok a lo­vászat és vadászat köréből» czimen a most 62. évé­ben levő «Vadász és Ve­r­se­nylap»-ot. A bevezetést akkor dr. Eötvös József irta, átlátva ily irányú lap­nak szükségét, hiszen, ha egy ügynek van literatu­rája, az okvetlen helyes ügy. A sport-litteratura csakugyan nagyon szépen fejlő­dött és sokaknak tanulságos és kedves olvas­mány. Bérczy Károly volt a M. L. E. titkárja, a­mely tisztét fáradhatatlan buzgósággal és általános meg­elégedéssel töltötte be. Bérczy Károly készítette a magyar méneskönyv első kötetét, a­mi óriási fáradtságba és munkába ke­rült, mert nehezen tudta az adatokat összegyűjteni. Ezen méneskönyv alapján fejlődött ki a mostani m­éneskönyv is. Sok érdemei alapján kérem, hogy egy dít az ő emlékére neveztessék el, mert már kevesen vágynak, kik meg emlékeznek nagy alkotásaira és nagyon jó lesz, h­a a programmról majd kérdezik, hogy tulaj­donképen ki volt az a Bérczy és f­ővilágosítást kap­hattak erre. ' Igaz tiszteletem 'nyilvánításával maradtam a Ma­gyar Lovaregylet t. cz. Igazgatóságának hive Kiskartól. 1918 május 7. br. Podmaniczky Géza: Az alagi lovak szereplése, Alag és Káposztásmegyer handicapjainak mezőn­yeiből kikerült lovak dominálják most a súlyelosztó futásokat. Az első győzelmet a meetingen közli lök Tudákos szerezte meg, majd követte példáját San­arem, Perbeli és végül Róhatyn. E mellett jól helyezve vol­tak még soraikból a lefolyt négy napon Rosmarin, Lárma, Galambom 11., Satyr II, Rezgő, Prior, Tudákos és Felix. A sorozat kétségtelenül nem csak a javulások és a véletlen műve, de elvitázhatatlan bizonyí­téka annak is, hogy Alag és Káposztásme­gyer mezőnyeinek nívója már nem oly kö­zepes, mint régebben volt s az itt futott telivérekkel szemben a handicappereknek nem szabad engedékenyeknek lenniük. Pe­dig ezt ugy Bécsben, mint Budapesten is még mindig ismételten látjuk. Azonban kon­statálnunk kell azt is, hogy Alagon és Ká­posztásmegyeren a helyezetlen lovak köny­nyebben jutnak a handicapban engedmény­hez, mint akár Bécsben, akár Budapesten, az így lefelé nyomott súlyok pedig a nagy pályák súlyosztóit természetesen szintén befolyásolják munkájukban. Legközelebbi számunk hétfőn jelenik meg.­­ A mai szám ára 60 fillér. A Király-dij. Versenyü­zemünk legnagyobb ünnepéhez, a Király-dij eldőltéhez érkezünk el vasárnap. Ez az ünnep azonban ez évben nem lesz oly je­lentőségteljes, mint más években, a­mennyiben a nagy díj esélyei annyira tisztázódottak, hogy a díj­ért alig néhány esélyes ló veszi fel a har­crot. Pedig idén nem volt járvány, a­mely a pályázók számát csökkentette volna, s hogy mégis ily kis számra olvadt le a mezőny, azt mind San Gennaro részvételének számlájára kell írnunk, kivéve Palatin törlését, amely me­revsége miatt vált ki az indulók sorából. De vele egyúttal elesett az egyetlen komoly ellen­fél is. Nála ugyanis volt még egy momentum, aminek révén sokan hitték, hogy a mén elvi­tathatta volna az elsőséget az eddig veretlen Cromóa-ivadéktól és ez az volt, hogy a statisz­tika szerint az igazán derby classzist képviselt háromévesek a futásban mindig fölényben vol­tak az idősebbekkel szemben. Ez tény, a­mely­nek értékét nem­ lehet kétségbe vonnunk, de viszont az is igaz, hogy az igazán nagy klasz­szisú idősebb lovak, mint Ganache, Horkay, Rascal, Miczi és Tovább jó mezőnyök előtt is a győzelem pálmájával tértek vissza. És az is tény, hogy San Gennaro-hoz hasonló klasszisú telivér még aligha vette fel a harcrot a nagy verseny díjáért, a­mennyire tehát az előbbi té­tel Palatin mellett sz­ólott volna, legalább ugyan­annyira lett volna meg az okunk arra is, hogy San Gennaro mellett továbbra is kitartsunk. Áttérve az esélyekre, vegyük először Tovább pályafutását. E Kancza kétéves korában a ver­senyeknek a háború következtében való hirte­len megszakítása folytán nem állott nyilváno­san a starthoz. Hároméves korában az akkor Alagon lefutott Kancza-díjban indult először és ezt könnyen nyerte meg Gerle, Signora, White Lake és más tizenegy ló ellen. Következő startjánál, az Erzsébet királyné dijban már he­lyezetlenül végzett Sobri, Tündérfi, a pompás Gonfusionárius, továbbá Ulan mögött, majd szeptember 8-án kiköszörülte e csorbát és az osztrák Kancza-díjat könnyen nyerte meg Fallachy, Ilumanova és Gerle ellen tizenegy főt számláló mezőnyben. Következő startja négy nappal később a derbyben ismét győzelemmel végződött és itt már még jobb stylusban verte Fallachyt, amely mögött előző leverője, Sobri lett harmadik Hári János II. előtt, míg Tün­dérfi és Ulan most már a vert mezőnyben vé­gezték futásukat. Utolsó ez évi startja Tovább­nak azonban ismét vereséget hozott, a­mennyi­ben a St. Legerben Hári János 11. leverte, de maga mögött hagyta ekkor is Fallad­yt, vala­mint hat más lovat. Négyéves korában mind a három próbálkozása győzelem volt. Először megnyerte a Batthyány-Hunyady-díjat Katapult, Garabonc­ziás és Serenissimus ellen, majd a Király-díjban verte Bankár öccsét, Fuvolást, Sobrit és tíz más ellenfelét, köztük Confusioná­riust, végül pedig az Erzsébet-királyné-díjat vitte haza Przemysl, Oszczep, Próba, Argus és Fuvolás ellenében. Ezután a kancza ménesbe kerü­lt, de mert nem sikerült befedeztetni, újra visszavették a trainingbe és ötéves korában újra részt is vett egy versenyben, az Elnöki­

Next