Képes Vadász Ujság 1880. május-június (1. évfolyam, 1-3. szám)

2. szám. CI­ KÉP­ES VADÁSZ-ÚJSÁG. ISSU. junius 1.­ ­ A vadász, h­a tájékára ér, megilletődéssel tekinti a regényes rank­ idők tanyáját, s lelkében emlékek ébredez­nek, szivében régi dallamok zsibongnak büszke várairól, am­azooi várkisasszonyról vadász ü­n­nepély­ekről, m­ig­neszt hall a bozótban s fegyverét az üldözött vadra kisütvén, a dörrenés zaja elűzi a dallamot, az emlékeket, a csendet s a romok közt nyugalmasan legelésző kecskecsaládot. A szent madár, Ind nevén marabu, magyarul golyváé gólyának nevezik. Nagy, öt láb magas állat, a csőre hatalmas fegyverül szolgál. Mint a mi gólyánk, ő is vizek­ A Ital tenyésztése , Chinában már évezredek óta virágzik a halpetékkel való kereskedés. Számtalan sajka a folyókból nem csak a halakat, de az ikrát is halássza s azt országszerte eladogál­­ják, hol is a peték mesterséges módon életre hozatnak és az azokból kikelő halacskák a rizsföldek közt nagyra ne­veltetnek. Ezen haltenyésztés Chinában oly nagy mérvben s oly előnynyel űzetik, hogy ott a hal a legolcsóbb és leg­kedveltebb tápszer. S miért ne lehetne az nálunk is? Több mint 100 év előtt a derék Lippe-Detmoldi had­nagy Jak­obi hiába fáradozott azon, hogy az általa fölta­lált, a halikrának mesterséges uton való megtermékenyíté­sét a világgal megismertesse és embertársait arra bírja, hogy azt gyakorlatilag is alkalmazzák. Noha fontos találmányát az akkoriban élő nagy természettudósokkal (Buffon, Gle­­ditsch stb.) is közölte, noha Duhamel a halászatról szóló nagyszerű művében Jakobi útmutatását ismertette s Startig a tógazdaságról szóló könyvébe is fölvette, a dolog isme­retlen maradt s még a mindentudó Conversations-Lexikonba sem jutott. Alig van több mint 30 éve, hogy a mesterségnek hite Francziaországból terjedett a világba. Ott egy Remy nevezetű halász a halikrának mesterséges utón való meg­termékenyítését újólag és szerencsésebb időben találta föl 1848-ban. A párizsi akadémia ezen ügyet különös pártolás alá vette s igy történt, hogy a franczia kormány már 1840 - ben a Remy-féle rendszert az ország folyóinak megnépesí­­tésére alkalmazta. Coste tanár volt az különösen, ki azon nagy dolgot a világnak kikürtölte, s neki köszönjük azon fényes eredményeknek nagy részét, melyeket főképen a a­­nagyszerű hiíningeni haltenyészdében bámulunk. Hogy mily nagy fontosságot tulajdonított az akkori franczia kormány ezen nemzetgazdasági ágnak, már abból is kitűnik, hogy ennek emelésére semmi költség nem lett kimérve, hogy nagyszerű haltenyészdék lettek alapítva, s hogy, mire pedig a legnagyobb súly fektetendő, a törvény­kezés utján a halászat emeléséről hathatósan lett gondos­kodva. Három évtized óta működik már­ Francziaország egész következetességgel, hogy halászatét a mesterséges halte­­nyésztés jótékony hatása által emelje s mi már fáradozá­sainak áldásdús gyümölcseit is élvezi. Coste tanárnak egy laboratóriuma van a Collége de Francéban, melyben a különféle halak megtermékenyítése, fölnevelése, meghonositása körül kísérleteket tehet s való­ban meghatott, midőn a Collége de France vizmedenezéi­­ben a különféle halakat a különféle fejlődési stádiumok­­megteki...v.­.l­.­.i és a halsereg k3-t a g.n­óczá. (.\-a­mo hucho) Dunánk a gyengéd lakóját is vidáman úsz­kálni láttam, míg nálunk akkoriban még a nemzeti múze­umban spiritusban sem volt látható. Számos haltenyésztő intézet lett alapitva, melyeknek legelsője és legjelesebbike : Hüllingen, jelenleg a németek 1 2- ben keresi élelmét, honnan apró s nagyobb halakat s a hüllők majd minden nemét vadászsza. Nyakáról nagy bőrtümlő lóg le; ebben a zsákmány egy részét fészkébe szokta hor­dani. Keletindiában házi madárrá vált, Kalkuttában például szabadon sétál az utczákon; hajdani kiméltetésének ideje azonban ma már lejárt, mert az indusok észrevették, hogy farkasji tollai becses árvezikket képeznek, s azóta szent volta daczára titokban ugyancsak pusztítják, birtokában van. De ez mind nem elég. Megbizttató szak­férfiak utazták be a kü­lönféle országokat és vidékeket, s ezek tapasztalatait a kormány saját költségén valódi dísz­­müvekben tette közzé. Ily utazást tett példa Coste tanár a legfényese­bb dotatióval a franczia és olasz tengerpartokra (Voyage et Exploration sur le Littoral de la France et de l­talie par M. Coste). Coumens Angolországba, Scótiába és Izlandba küldetett (Rapport sur la pisciculture et la Péche fluviales par 31. Coumes); a hiillingeni haltenyésztő intézet akkori igazgatója Dubuisson, (ingénieur en ches les ponts et chossées) Strassburgban, Belgiumba, Hollandiába, Norvé­giába lett küldve. Egész Francziaországban vannak bizo­nyos hivatalnokok, a kormánytól fizetett őrök, kik a halá­szati törvények pontos végrehajtása fölött őrködnek. Francziaország tehát tökéletesen méltányolja ezen nemzetgazdasági ág jelentőségét, mi még abból is kitűnik, hogy a Collège de Francéban a halászatnak és a halte­­nyésztésnek külön tanszéke is van, s hogy ha a franczia technikus állami hivatalt nyerni óhajt, okvetlen kell hogy kimutassa, miszerint a haltenyésztésről szóló előadásokat hallgatta. (Újabban most a németek is sürgetik, hogy fő­tanintézeteiken a mesterséges haltenyésztésről előadások tartassanak.) A franczia mérnököknek szoros kötelességükké van téve, hogy folyók szabályozásánál, parti építkezéseknél al­kalmas helyeken mesterséges ikrázási helyeket készítsenek. Francziaországé tehát az érdem, hogy a haltenyésztés, ezen fontos ága a nemzetgazdaságnak, virágzásra lett hozva. A hollandi kormány, Belgium néhány emberét kü­ld­­vén Francziaországba a mesterséges haltenyésztés megtanu­lása végett, ott már 1854-ben alapítottak mesterséges halte­nyésztő intézeteket. A praktikus angolok ugyan sohasem hagyták figyelmen kívü­l a haltenyésztést és különösen Scotia lakói ma már hathatósan élvezik a halköltő intéze­tek hatását, a­mennyiben számos hegyi patakjaikban ismét jelentékeny mennyiségű halak találtatnak. Scótiában és Ir­inádban csupán a laza­r halászatok már 1858-ban 7 millió forintot jövedelmeztek, s ezen jövedelem 1864-ben már meg­kettőztetett. A dán állam évenkint több mint 3000 species tallért fordít a mesterséges haltenyésztés terjesztésére, a norvégiai kormány az országban levő haltenyészdék részére egy elöl­járót és több segédet nevezett ki, minthogy ott a halte­nyésztő intézetek (számra nézve csak a nagyobb szerveket tekintve több mint 50) magánosaié által lesznek felál­­litva. Svédországban van a haltenyésztésnek egy igazgatója, kinek feladata a haltenyésztés mindennemű ágával foglal­kozni, az egész országban utazgatni s mindenkinek a ki hozzá fordul, a haltenyészdék felállításához szükséges gya­korlati útmutatást adni. Oroszország 1859-ben alapította az első l-'il- í"i idézetet. Ném- •«•-.zúg i-, már elég ki­s.-, látott volt hozzá a mesterséges beltenyésztéshez; a Würt­temberg­ király alapította az első német haltenyészdét Ludwigsburgban 185­9-ben­ . R­iller, a praktikus h­alászmes­­ter jelesen kezelt halten­yészdéje .Münchenben azonban csakhamar legismeretesebb lett. Mióta pedig Németország HALÁSZAT ÉS HALTENYÉSZTÉS.

Next