Válasz, 1946 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1946 / 1. szám - Illyés Gyula: Az idő kérdései

AZ IDŐ KÉRDÉSEI Az első főhajtással, melyet szép jelképként betű fölé hajolva mindenkinek akaratlanul el kell végeznie, Sárközi György emléke előtt tisztelgünk. Ott folytatjuk, ahol ő abbahagyta. Ott kell folytatnunk. Annak az írócsoportnak, amelyet először az ő szerkesztői türelme fogott­ egységbe, legfőbb jellemzője az volt, hogy elérve egy írói szintre és elismertetésre, nem érte be a puszta írói fölfelé törekvéssel. Erejével s tehetségével több akart lenni, mint ma­­gányos gejzir egy mélyrenyomott s épp azért heves nyomású lapály fölött. Semmit sem adva fel magas igényéből, ezt a lapályt, népe riasztó és mesterséges alacsony állapotát akarta megbolygatni, átjárni és ma­gával emelni. Szemben a mindinkább csak irodalommá függetlenülő irányokkal, nem az irodalmat — vagy nem csak az irodalmat — fo­gadta el érlelőnek, hanem az „életet”. Volt ebben romantika, mond­hatnánk, de nem feddésképpen. Petőfiék, Hugó Viktorék, a kezdő szo­­cializmus romantikája buzgott benne, a 19. századnak az a nagy esz­mei árama, amelynek épp meglassulása okozta a 20. század katasztrófa­sorozatát s amely — újra felcsapva — még mindig hordoz bennünket. Nyugatról nézve maradiságnak is látszhatott. De ez meg a minden nyugatosságával a „magyar valóság”-ba húzódó Ady, a minden latin emelkedettségével mindinkább a magyar globus „kis” ügyeibe bonyo­lódó Babits, a végül narodnik-módra falazó és apostolkodó öreg Móricz „maradisága” volt. A történelem egyenese nem a mértané. Népe útján egyenest épp az halad, aki kellő helyen akár vissza is kullog az akadá­lyok félrevetésére. S fordulóin az irodalom is így tér vissza mindig az „élethez”, így lett ez az írói csoport egyszerre társadalmilag haladó, nem­­zetileg (mert hisz a baj elől ő is a nemzetbe húzódott volna) látszólag maradt, valójában mindenképp feladat-teljesítő, ahogy hatása meg is mutatta. Eredménye hármas. Új szakaszt ékelt a magyar irodalomba. Izzóra fújta a magyar agrár­szocializmus szétrúgott parazsait. Kira­gadta a magyarság fogalmát az ellenforradalom markából s öntudatra

Next