Valóság, 1978 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1978-07-01 / 7. szám - BALASSA BÉLA: A magyar gazdasági reform tíz év után
BALASSA BÉLA: A MAGYAR GAZDASÁGI REFORM TÍZ ÉV UTÁN 3r tem arról is, milyen legyen exportjuk termékösszetétele. Az állam tehát nem dönthet központilag afelől, milyen jellegű termékeket exportáljanak, mivel azoknak követniük kell a változó piaci feltételeket, jelentős rugalmasságot igényelve. A vázolt meggondolások ismételten ráirányítják a figyelmet annak szükségességére, hogy megfelelő exportösztönzőket nyújtsanak, és fokozzák a termelők által végzett közvetlen marketing tevékenységet. 8. Következtetések Az új magyar gazdasági mechanizmusról nyújtott elemzésünkben különbséget tettünk az 1968—73-as és az 1973—76-os időszak között. Rámutattunk, hogy a reform a magyar gazdaság hatékonyságának javulásához vezetett, ami tükröződik a termelékenység növekedésének a gyorsulásában. Azonkívül, míg a reform bevezetésének idején különböző „fékeket” alkalmaztak a régi mechanizmusból az újba való zökkenőmentesebb átmenet érdekében, valamint a két mechanizmus támogatói közötti kompromisszum eredményeként, a következő öt évben fokozatos, bár lassú változás ment végbe a liberalizálás irányában. Ez az irányzat azután visszájára fordult, jelentős mértékben a világgazdasági konjunktúrának és az olajárak emelkedésének a hatására. Az ennek nyomán bekövetkezett változások gyengítették a belföldi és a világpiaci árak közötti kapcsolatot, csökkentették a nyereségérdekeltség alkalmazási körét és fokozták a központi beavatkozást. Ez tovább gyengítette Magyarország exportpozícióját, miközben külföldi kölcsönökkel, amelyekkel a növekvő importtöbletet finanszírozták, biztosítottak a belföldi fogyasztás további bővülését. Ugyanakkor jól ismert, hogy Magyarországnak gyors ütemben bővítenie kell exportját. Eltekintve attól, hogy nem lehetséges folyamatosan külföldi kölcsönökre támaszkodva finanszírozni az importtöbletet, egy ilyen kis ország, mint Magyarország, akkor tudja a legjobban kihasználni lehetőségeit a gazdasági növekedésre, ha részt vesz a nemzetközi munkamegosztásban.35 Különös figyelmet fordítanak a nyugati export fokozására, hogy fizetni tudjanak a magyar ipar technológiai szintjének emeléséhez szükséges importért. Az exportpiacok igényeihez való alkalmazkodás viszont megköveteli, hogy nagyobb teret engedjenek a vállalatok önálló intézkedéseinek. Ezt elismerték az október 25-i párthatározatban, amely nagy súlyt helyezett az export szerepére, valamint arra, hogy a vállalatnak lehetőséget kell adni saját exportstruktúrája meghatározására, az export és a termelési struktúra jövőbeli fejlesztésére. A vállalat önálló intézkedéseinek előtérbe helyezése a népgazdaság érdekeit fogja szolgálni, ha nagyobb hangsúlyt kap a nyereség, mind a jobb teljesítmény ösztönzőjeként, mind a beruházások finanszírozási forrásaként. Ugyanakkor ahhoz, hogy a nyereség betölthesse orientáló szerepét, meg kell reformálni a termék- és termelési tényező árak jelenlegi rendszerét, és szűkíteni kell a központi beavatkozás 2. táblázat SITC csoport 0 Árucsoport 1973 Szocialista Fejlett Fejlődő országok piacgazdaságok gazdaságok Összesen Exp. Imp. Exp. Imp. Exp. Imp. Exp. Imp. 0 Élelmiszer és élőállat 15,4 2,61 Italok és dohány 3,2 0,92 Nyersanyagok 2,7 1,143 Fűtőanyagok 0,6 14,04 Olajok és zsírok 0,1 0,2 0,4 Elsődleges termékek 22,0 29,1 36,2 13,2 8,3 42,0 21,0 8,7 1,2 0,8 0,0 1,6 2,5 0,9 9,8 9,4 0,8 27,2 4,7 11,9 2,6 0,8 0,2 8,7 1,1 9,5 1,3 0,4 0,0 0,8 0,4 0,3 51,1 24,4 9,3 80,3 29,7 31,3 5 Vegyi termékek 6 Ipari alaptermékek 7 Gépek és szállítóberendezések 8 Vegyes iparcikkek 5—8 Iparcikkek 6,9 6,8 7,2 22,9 8,6 3,9 7,1 12,1 21,1 24,1 22,0 33,5 13,4 16,7 44,1 38,0 6,8 24,8 37,7 0,3 33,0 14,8 5,2 10,8 5,9 10,9 2,1 13,5 78,0 70,9 4,89 75,6 90,7 19,7 70,3 11,6 20,9 31,2 5,0 68,7 Források: Vajda I. (1967) External equilibrium, neotechniques and economic reform. Acta Acta Oeconomica1 No. 4., 291—308.1. ENSZ (1973) Commodity Trade Statistics.