Valóság, 1992 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-01 / 1. szám - SIMAI MIHÁLY: A nemzetközi pénzügyi rendszer és az új feltételek Közép-és Kelet-Európában
SIMAI MIHÁLY: A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER ÉS ... jelenti, hogy a rendszernek új államok egész sorával kell számolnia, hanem olyan politikai tényezők hatásával is, amelyek a hagyományos „bipoláris” tömbfegyelem fellazulásából, az érdekek és politikák újrafogalmazásából erednek. A gazdasági feltételek változásai a legtöbb területen a már korábban, tehát az 1970-es évek vége óta kibontakozó folyamatok hatását tükrözik. 1. Az új technikai korszak, amelynek centrumában az információs forradalom áll, már eddig is hatalmas társadalmi-gazdasági változásokat hozott, ideértve nemcsak a polarizációt, az új tudományos és műszaki szakadékokat az államok között, hanem a pénzintézetek és piacok működésének gyökeres átalakulását, összekapcsolódását is. 2. A gazdasági tényezők megnövekedett szerepe a nemzetközi hatalmi pozíciók megváltozásában és a katonai erő viszonylagos leértékelődése a fennálló körülmények között (amely eltérő irányban ugyan, de nagyban meghatározta a Szovjetuniónak, Japánnak és Németországnak a világban elfoglalt helyét). A Szovjetunió gazdasági (és politikai) nehézségeinek növekedésében döntő szerepet játszott, hogy fokozta katonai kiadásait, de ugyanez hozzájárult a nyolcvanas évek amerikai költségvetési deficitjéhez, amely nemcsak az USA- ban, hanem a pénzügyi rendszerben is lényeges egyensúlyi zavarok forrása lett. 3. A transznacionális struktúrák, vállalatok, bankok, integrációs szervezetek növekvő globális egymásrautaltsága és minőségileg új szerepe merőben új együttműködési formákat, új típusú kapcsolatokat hozott létre az államok között. Erősödött a tulajdon nemzetköziesedése, sajátos stratégiai szövetségek alakultak ki stb. (Közép- és Kelet-Európa lényegében kirekedt a változásokból.) 4. Új gazdasági-hatalmi viszonyok alakultak ki a 80-as évek végére. Japán gazdasági szuperhatalommá vált. Jelentősen előretört több, korábban fejlődőnek számító ország, s élesebbé vált a piaci verseny. 5. A demográfiai, műszaki és gazdasági változásokkal kapcsolatos új, világméretű problémák jelentek meg vagy váltak akutabbá a környezeti gondok, a növekvő globális egyenlőtlenségek stb. Mindezek a problémák és kihívások hatást gyakoroltak a világgazdaságra és természetesen befolyásolták a kelet-közép-európai országok és a Szovjetunió fejlődését is. A hatalmi struktúrák, a rezsimek összeomlását azonban elsődlegesen belső tényezők eredményezték, mint például a rendszer bürokratikus merevsége, képtelensége a megújulásra, politikai tévedések és hibák stb., és ezek a külső eredetű gondokat is fokozták. A főbb globális jellegű tendenciákkal egyidejűleg és azoktól nem mindig függetlenül, jelentős nemzetgazdasági problémák is kialakultak egyes vezető ipari országokban. Néhány fejlett ipari államban a megtakarítás és befektetés arányai csökkenő tendenciát mutattak. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamaiban tapasztalható megtakarításcsökkenés együttesen jelentkezett mindhárom pénzügyi szektorban: a vállalati, az állami és a magánszférában (lásd erről az ENSZ statisztikai évkönyveit). A nemzeti megtakarítás—fogyasztás arányváltozások súlyosbították egyes országok belső pozícióit: a) A folyó nemzetközi elszámolások mérlegének és a szövetségi költségvetéseknek évek óta tartó hiánya következtében az USA a világ legnagyobb hitelezőjéből a világ legnagyobb adósa lett. Ezt a folyamatot elsődlegesen politikai tényezők gerjesztették, de technikailag elősegítette a magas amerikai kamatláb, a nemzetközi tőkepiacok deregulációja és növekvő integrációja és az, hogy az amerikai áru- és értékpapírpiac különlegesen vonzóvá vált sok japán, európai és harmadik világbeli befektető számára. h) Nagymértékű külföldi eladósodás következett be sok harmadik világhoz tartozó országban. Az adósságprobléma eredete persze bonyolult természetű, és okainak kibogozása messzire vezet. A problémák és a fejlett ipari államok pénzpolitikája folytán a külföldi hitelekre rótt reálkamat példátlan magasra szökött a nyolcvanas évek elején.