Valóság, 1992 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1992-01-01 / 1. szám - SIMAI MIHÁLY: A nemzetközi pénzügyi rendszer és az új feltételek Közép-és Kelet-Európában

SIMAI MIHÁLY: A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER ÉS ... jelenti, hogy a rendszernek új államok egész sorával kell számolnia, hanem olyan politikai tényezők hatásával is, amelyek a hagyományos „bipoláris” tömbfegyelem fellazulásából, az érdekek és politikák újrafogalmazásából erednek. A gazdasági feltételek változásai a legtöbb területen a már korábban, tehát az 1970-es évek vége óta kibontakozó folyamatok hatását tükrözik. 1. Az új technikai korszak, amelynek centrumában az információs forradalom áll, már eddig is hatalmas társadalmi-gazdasági változásokat hozott, ideértve nemcsak a polarizációt, az új tudományos és műszaki szakadékokat az államok között, hanem a pénzintézetek és piacok működésének gyökeres átalakulását, összekapcsolódását is. 2. A gazdasági tényezők megnövekedett szerepe a nemzetközi hatalmi pozíciók meg­változásában és a katonai erő viszonylagos leértékelődése a fennálló körülmények között (amely eltérő irányban ugyan, de nagyban meghatározta a Szovjetuniónak, Japánnak és Né­metországnak a világban elfoglalt helyét). A Szovjetunió gazdasági (és politikai) nehézsé­geinek növekedésében döntő szerepet játszott, hogy fokozta katonai kiadásait, de ugyanez hozzájárult a nyolcvanas évek amerikai költségvetési deficitjéhez, amely nemcsak az USA- ban, hanem a pénzügyi rendszerben is lényeges egyensúlyi zavarok forrása lett. 3. A transznacionális struktúrák, vállalatok, bankok, integrációs szervezetek növekvő globális egymásrautaltsága és minőségileg új szerepe merőben új együttműködési formákat, új típusú kapcsolatokat hozott létre az államok között. Erősödött a tulajdon nemzetköziese­­dése, sajátos stratégiai szövetségek alakultak ki stb. (Közép- és Kelet-Európa lényegében kirekedt a változásokból.) 4. Új gazdasági-hatalmi viszonyok alakultak ki a 80-as évek végére. Japán gazdasági szuperhatalommá vált. Jelentősen előretört több, korábban fejlődőnek számító ország, s éle­sebbé vált a piaci verseny. 5. A demográfiai, műszaki és gazdasági változásokkal kapcsolatos új, világméretű prob­lémák jelentek meg vagy váltak akutabbá a környezeti gondok, a növekvő globális egyen­lőtlenségek stb. Mindezek a problémák és kihívások hatást gyakoroltak a világgazdaságra és termé­szetesen befolyásolták a kelet-közép-európai országok és a Szovjetunió fejlődését is. A ha­talmi struktúrák, a rezsimek összeomlását azonban elsődlegesen belső tényezők eredményez­ték, mint például a rendszer bürokratikus merevsége, képtelensége a megújulásra, politikai tévedések és hibák stb., és ezek a külső eredetű gondokat is fokozták. A főbb globális jellegű tendenciákkal egyidejűleg és azoktól nem mindig függetlenül, jelentős nemzetgazdasági problémák is kialakultak egyes vezető ipari országokban. Néhány fejlett ipari államban a megtakarítás és befektetés arányai csökkenő tendenciát mutattak. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamaiban tapasztalható megtakarí­táscsökkenés együttesen jelentkezett mindhárom pénzügyi szektorban: a vállalati, az állami és a magán­szférában (lásd erről az ENSZ statisztikai évkönyveit). A nemzeti megtakarítás—fogyasztás arányváltozások súlyosbították egyes országok bel­ső pozícióit: a) A folyó nemzetközi elszámolások mérlegének és a szövetségi költségvetéseknek évek óta tartó hiánya következtében az USA a világ legnagyobb hitelezőjéből a világ legnagyobb adósa lett. Ezt a folyamatot elsődlegesen politikai tényezők gerjesztették, de technikailag elősegítette a magas amerikai kamatláb, a nemzetközi tőkepiacok deregulációja és növekvő integrációja és az, hogy az amerikai áru- és értékpapírpiac különlegesen vonzóvá vált sok japán, európai és harmadik világbeli befektető számára. h) Nagymértékű külföldi eladósodás következett be sok harmadik világhoz tartozó or­szágban. Az adósságprobléma eredete persze bonyolult természetű, és okainak kibogozása messzire vezet. A problémák és a fejlett ipari államok pénzpolitikája folytán a külföldi hi­telekre rótt reálkamat példátlan magasra szökött a nyolcvanas évek elején.

Next