Valóság, 2006 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2006-03-01 / 3. szám - KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOKBÓL - BERGER, STEFAN: A történészek huszadik világkongresszusáról
KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOKBÓL nélkül. Az ausztrál történelem nem tartozik a Sydneyben összegyűlt történészek többségének szakterületéhez, ezért csak gratulálni lehet a helyi történészszervezet illetékesének, Martin Lyonsnak és kolléganőjének, Penny Russellnek ahhoz, hogy a kongresszus valamennyi részvevőjének ingyen rendelkezésére bocsátottak egy gyűjteményes kötetet, amely az ausztrál történelem körül forgó legfontosabb vitákat taglalja. Ez az érdekfeszítő könyv minduntalan rávilágít a fehér Ausztrália története és az őslakók története közötti feszültségekre. A kongresszusnak egyébként volt egy olyan szekciója, amely a telepesek és az őslakók között támadó feszültséget elemezte összehasonlító szemszögből. A gyarmatosítás során ugyanis felettébb különbözők voltak az erőszak megnyilvánulásai formái és az általuk kiváltott reakciók. A Sydneyben tartott rendezvényen végig nagy érdeklődés kísérte az összehasonlítást és a kulturális transzfert. Szembeszökően mutatta ezt a kongresszus három nagy témája, amelynek mindegyike egy egész napot vett igénybe. A környezet története, a mítosz és történelem, valamint a háború és béke volt az a három nagy témaegyüttes, amely összekapcsolta az öt földrészt. Az ökológiai vonatkozásokat tanulmányozó történészek természetszerűleg a környezeti tényezők jelentőségét domborították ki a történelem menetében. Az előadások újra és újra rávilágítottak arra, hogy e kutatási területet nagymértékben áthatja a politika, mert a klímaváltozások és az ember által okozott természeti katasztrófák története aktualizálásra készteti a kutatókat. Ugyanez mondható el a háború és béke kérdéséről is. Az e szekcióban elhangzott előadások nagy hányadának voltak aktuális vonatkozásai. Nicolaus Offenstadt az igazságos háborúkra vonatkozó késő középkori elméleteket ismertette, amelyek a jugoszláviai, az afganisztáni és az iraki konfliktus kapcsán is érdeklődésre tarthatnak számot. Charles Maier az áldozatok kérdése körül forgó új keletű német diskurzust taglalta, s ennek keretében elsősorban a második világháború végén lejátszódó események kerültek a középpontba. Pieter Lagrou a terrorizmusellenes stratégiák történelmi problémájáról tartott előadásában azt hangsúlyozta, hogy a hadviselés brutálisabbá válásának legfőbb előfeltétele az ellenségnek az ember mivoltától való megfosztása. A mítoszok és történelem témakör tetszett az aktuális problémáktól legtávolabb esőnek. Az előadások figyelmes meghallgatása nyomán azonban e téren is szembeötlővé váltak a jelent érintő vonatkozások. Chris Lorenz rövid úton megcáfolta a történelem és a mítosz között mutatkozó különbséget, amely a tudomány számára szentségszámba megy, s az európai nemzeti történetírások kapcsán kimutatta, hogy a történetírást mennyire átszövik a mítoszok. A mítosz és történelem közötti szoros kapcsolatot bemutatták Ausztrália, Kína, India, Afrika, valamint Észak- és Dél-Amerika nemzeti történelmének vonatkozásában. Ugyanebben a szekcióban került napirendre az utópia és a történelem viszonya. Hayden White megnyerő előadásában amellett kardoskodott, hogy az utópiák nélkülözhetetlenek a holnap antikapitalista világának kialakításához. A modern utópiák szerinte semmiképp sem állnak ellentétben a történelemmel. Épp ellenkezőleg, az élteti őket, hogy a történelmet összekapcsolják a múlttal és a jövővel. White előadása érthető módon vitát váltott ki a fasiszta és a kommunista utópiákban rejlő romboló potenciálról. Felmerül a kérdés: követelhet-e az ember újabb utópikus elképzeléseket a megannyi szörnyűséges tapasztalat után? A többi rendezvény huszonhat szekcióban, húsz kerekasztal-megbeszélés keretében, valamint számos UNESCO által finanszírozott műhelytalálkozó formájában zajlott le. A kongreszszus részvevői igen különböző témakörökkel foglalkozó történelmi munkák panoptikumával szembesültek. A programnak egyebek között része volt a migráció, a multikulturalizmus, a demokratizálódás, a szociális állam, a krisztianizálás, a globalizálódás, az informális személyközi csere megjelenési formái, a jóvátétel formái, a gazdagokkal és a nemekkel kapcsolatos kérdések, a tömegtájékoztatás, a civil társadalom, a felvilágosodás, az érzékiség története, a város- és művelődéstörténet, a munkásság története, az emberi jogok, a gyermekek és idős em