Valóság, 2010 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2010-07-01 / 7. szám - MŰHELY - KÖVENDY KATALIN: Hunyadista kamaszok
KÖVENDY KATALIN: HUNYADISTA KAMASZOK „A Szovjetunió tapasztalatából, de a mi gyakorlatunkból is tudjuk, hogy a termelésben részt vevő, oda befurakodott osztályellenségek (...), kifelé igyekeznek jó munkát végezni, kirakatpolitikát folytatni, másfelől pedig ott ártani észrevétlenül, ahol csak lehet, s hátráltatni a szocializmus építését.” Ez volt az általános álláspont minden olyan történés kapcsán, amely nem azt bizonyította, hogy a szocializmus mezőgazdasága még az elemekkel is képes dacolni, nemcsak a fejletlenséggel, a magasról diktált olykor irreális és szakértelem nélküli elvárásokkal - pár évvel a világháború utáni Magyarországon. A Barattyási Állami Gazdaságban károkat okozó hanyag kezeléssel, nagy mennyiségű répa és széna tönkremenetelét eredményező szabotázzsal gyanúsították meg az ott dolgozó agronómusokat, mezőgazdasági dolgozókat. 1951 telén 27 személyt vettek őrizetbe, közülük 18-at rövid kihallgatás után szabadon engedtek. Kilenc emberre, köztük Kövendi Istvánra „módszeres kihallgatás” várt. Kövendi Istvánt korábban, 1950 decemberében a szegedi ügyészségen már egyszer felmentették, amikor azzal vádolták meg, hogy nem védte meg az elázástól a gazdaságban a maghere kazlakat. Erről az esetről, mivel a kihallgatói most erre is rákérdeztek, így beszélt: „A tárgyaláson bebizonyosodott, hogy a cséplőgépet, amit a maghere cséplése végett fel akartam használni, elvitték, és ezért maradtak kint a kazlak. Azonban még így sem áztak be, csak egészen keveset, mivel én azokat vastag szalmaréteggel befedettem, így engem és Gonda gazdaságvezetőt, aki szintén vád alá volt helyezve, a hódmezővásárhelyi járásbíróság bűncselekmény hiányában a vád és következményei alól felmentett és szabadlábra helyezett. Azóta ismét elfoglaltam a helyemet a gazdaságban.”7 „Kövendi István, 25 éves, polgári származású, pártonkívüli, agráregyetemet végzett. A barattyosi állami gazdaság agronómusa. Az ellenőrzést elmulasztotta, így nagy mennyiségű répa és széna tönkrement, nem ellenőrizte a bérjegyzéket” - olvasható egy, a főosztálynak továbbítandó ún. távmondatban. A répa kárba veszésének oka, mint később bebizonyosodott, egyáltalán nem szabotázs volt, amikor is - az idő előrehaladtára való tekintettel - novemberben arra adott utasítást, hogy a 26 holdnyi területen, ekével, és ne kézi erővel szedjék a földből a répát ki. Igaz, így a répáknak kb. 10 %-a a földben elvágódott és bent is maradt, de nem veszett kárba az egész termés, vagy annak nagyobb része. Az előbbieken kívül a hízómarhák táplálékának több száz forintos kárt okozó elherdálásával is vádolták Kövendi Istvánt. Az általa megemelt táp mennyisége ui. nem volt egyenes arányban a marhák súlygyarapodásával. Az Államvédelmi Hatóság Szegedi Osztályának VI-os alosztálya, szigorúan titkos felirattal. Alföldi István és társai ügyének 1951-es összefoglaló jelentésében az olvasható, hogy Kövendi István az előírtnál nagyobb mennyiségű etetőtakarmánnyal etetett 80-100 hízómarhát. „A takarmány kárba veszett, mert attól a marhák nem híztak tovább.”10 Hiába adatott a szabvány négy és fél kg kukoricadara helyett 5 kg-ot az állatoknak az igyekvő, fiatal agronómus, mert „a kiadott abrakmennyiség 10%-kal, míg a hízási hozam csak 6-7%-kal emelkedett.”" Kövendi Istvánt, aki 1949. novembertől az állami gazdaság segédagronómusa, majd 1950. július 14-től agronómusa volt, 1951 áprilisában tehát, mint fentebb írtam, bűncselekmény hiányában a vádak alól végérvényesen felmentették. A kihallgatások, feljegyzések, tanúvallomások bizonyos időközönként ismétlődtek, különböző szempontokból, a többiek vallomásának birtokában vizsgálták újra, illetve tovább az ügyet. Ilyenkor, nem egy alkalommal újra összefoglalták és leírták a gyanúsítottak életrajzát. Ezek a további, újrafogalmazott életrajzok — a többszöri tömörítések