Valóság, 2010 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2010-07-01 / 7. szám - MŰHELY - KÖVENDY KATALIN: Hunyadista kamaszok

KÖVENDY KATALIN: HUNYADISTA KAMASZOK támadta a Szovjetuniót, helytelenítette a szovjet beavatkozást, erős soviniszta hangon nyilatkozott a magyar „szabadságharcról”. Teljes egészében egyetértett a budapesti munkástanács által kiadott utasításokkal. Az üzem területén terjesztette és igyekezett népszerűsíteni azokat” - olvasható.38 Összegző véleményük újra ez volt: „...továbbra sem tartjuk alkalmasnak a Néphadsereg tiszti állományába.”39 A HM XIII. kerületi Kiegészítő Parancsnoksága által 1958 nyarán írt feljegyzés vé­gén, miután kicsit átfogalmazva és összefoglalva ismét elolvasható a teljes pályafutása, tanulmányai, származása, ez áll: „az üzem Pártszervezete, valamint személyzeti osztá­lya részéről, nevezett tartalékos tiszti rendfokozatának megvonását javasolja. Evvel a Kiegészítő Parancsnokságon működő felülvizsgáló bizottság egyetértett, és javaslatát megtette a Honvédelmi Miniszter Elvtárs felé lefokozásra.”40 Legutolsó bejegyzésként a többoldalas, ún. személyi adatlapjában a katonai előmenetelt dokumentáló rubrikában ez áll: „A HM. Elvtárs 0293/58-as számú rendelete alapján lefokozva honvéddé, mert osztályidegen.” Az „osztályidegen” szó­­ a töltőtollal írt bejegyzésben — lendületes vonallal alá van húzva.41 Nyolc-kilenc év kellett ahhoz, hogy Dr. Kövendy Gyula vég­érvényesen eljusson az osztályidegenségig. Hiába végezte el 1956 után anyai nagy-nagybátyja budapesti ügyvédi irodájában 42 az ügyvédséghez szükséges hároméves gyakorlatot, tette le az ügyvédi vizsgákat és felelt meg minden szakmai követelménynek, az ügyvédi kamarába többszöri próbálkozás után sem vették fel, sőt, semmilyen álláshoz nem jutott. Már korábban, második gyere­kük születése után, feleségét is kitették az állásából.43 Normális lakásra - a honvédségi szolgálati lakás megszűnése után - nem volt reményük. Egy kisgyerekkel, majd nem sokkal később újra várandós feleségével, egy víz és WC nélküli, újpesti szükséglakás­ban éltek. 1955-ben, végre, felesége egyik bátyjának kemény munkája és Kövendy Gyula jogi jártassága révén - a lakást megfinanszírozó testvérrel együtt - cserelakáshoz jutottak. 1960-ban, tíz évvel a Budapestre jövetele után - jóindulatú tanácsra, miszerint egy vi­déki, kisebb városban, kevésbé szem előtt, nagyobb eséllyel juthat szakképzettségének megfelelő jogászi munkához . Kövendy Gyula visszament Budapestről Debrecenbe az édesanyjához, ahol a nulláról indulva, vállalati jogász lehetett a helyi autóközlekedési vállalatnál. Családja, többek között a megoldatlan lakásprobléma miatt, Budapesten maradt. Tíz éven át hetente többször utazott Debrecenből Budapestre hozzájuk, de a távolság lassacskán tönkretette a házasságot. MSZMP-tag soha nem volt. Szaktudása révén megbecsült vezető jogtanácsosként mehetett nyugdíjba. Vagyont, anyagi javakat nemigen szerzett. Kövendy István később a Hajdúböszörményi Zala TSZ elnöke lett. Szaktudásának köszönhette előmenetelét. Vagyont nem gyűjtött. Ő is pártonkívüli volt. Dr. Kövendy Gyula mindig „y”-nal írta a nevét. Kövendy István tsz-elnökként megmaradt az „i”­­betűs változatnál; ma már ő is és gyerekei is „y”-nal írják a nevüket. A Rákosi-, majd Kádár-érában nem akart esetleges ellenérzést kelteni abban az agrárkörnyezetben, amelyben szakmájánál fogva dolgozott. Mivel ennek az ősrégi székely nemes családnak (Kövendi Kövendy [Nagy]) a nemesi előneve is Kövendi, az „i” betűs változat nemcsak az „elvtársi” egyenlősdit volt hivatott szolgálni, de a valóságot is tükrözte, s egyik csa­ládtagnak sem esett nehezére az (el)viselése. 1960 tavaszán, egy Tolvaj Gábor nevű debreceni személynél, aki után szintén hunya­­dista múltja miatt nyomoztak, összefutnak a szálak, és itt folytatódik a már önállóvá lett „hunyadista történet”. Ekkor mindazokat, akiknek a neve a Hunyadi páncélosokkal

Next