Valóság, 2016 (59. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7. szám - SZÁZADOK - Tarján M. Tamás: „Az állam összes eszközével...”. Nemzeti élet és egyéni szabadság Grünwald Béla nézetrendszerében
30 TARJÁN M. TAMÁS: „AZ ÁLLAM ÖSSZES ESZKÖZÉVEL...” Grünwaldnak az állam kiteljesedésére és a társadalom felülről történő nevelésére, fejlesztésére vonatkozó programja kapcsán egyetlen megválaszolandó kérdés maradt, mellyel ebben a fejezetben már többször szembesültünk: hogyan kapcsolhatóak össze a konkrét, liberális és jóléti célokat megvalósító intézkedések azzal a radikális, gyakran a kortársakat is megbotránkoztató erőszakos hangnemmel, amelyet a nemzeti célok kontextusában tapasztalhatunk? Mi képez hidat a csoportérdekektől független, európai szellemben működő közigazgatás, az állampolgár szabadságának és érdekeinek védelme, jólétének megteremtése, illetve az államhatalom biztosítása érdekében alkalmazott kíméletlenség, hideg következetesség és szigor között? Ezekre a kérdésekre azért is szükséges válaszolni, mivel Grünwald láthatóan az állam felsőbbrendű státusának biztosításában látta a hatékony, az egyén érdekeit szolgáló közigazgatás megteremtésének alapfeltételét. Korábban többször utaltunk már a zólyomi politikus harcias retorikájára és a szükségszerű küzdelemre vonatkozó prognózisára. Joggal feltételezhetjük, hogy a fenti - lényegében a politikus nézetrendszerének koherenciájára vonatkozó - kérdést a Grünwald által szorgalmazott háború mibenlétének vizsgálata válaszolhatja meg. (Harc, asszimiláció és nevelés) Lackó Mihály Grünwald személyiségére vonatkozó vizsgálata alapján kézenfekvő gondolat, hogy összefüggést feltételezzünk a politikus labilis lelki alkata és a programjában visszatérően felbukkanó diszharmónia között, amely állapot - intenzitásától függően - önmagában is magyarázatot adhatna arra a harckultuszra és erőszakos retorikára, amelyet a nemzeti célok felvázolása kapcsán tapasztalhattunk. Ugyanakkor érdemes kiemelnünk még egy - Lackó által is felvetett - tényezőt, azt a válságérzetet és útkeresést, amelyet a liberális eszmék gyakorlati érvényesüléséből származó visszásságok ébresztettek a társadalmi-politikai berendezkedés kritikusaiban, így Grünwald Bélában is, illetőleg abban az „ellenzéki” értelmiségi csoportban - ide sorolható például Rákosi Jenő, Justh Zsigmond, Kautz Gyula, vagy az idős Pulszky Ferenc, melyhez a politikus az 1880-as években közeledett.114 Miután az 1789-es francia forradalom véres következményei cáfolták a felvilágosodás korának - az alapvető emberi jóság ideájára épülő - utópisztikus ideáit, a 19. század második felére - a megdöbbentő társadalmi egyenlőtlenségek tapasztalata nyomán - a békés haladás és a szabadságon alapuló lineáris fejlődés eszméjének hitele is megkérdőjeleződött. Alexander Bernát jellemzését idézve „a 19. század pesszimizmusa” diszharmóniát teremtett a gondolkodásban, miután az emberi tökéletesedés optimista ideája az állandó küzdelem gondolatával egészült ki. Marx osztályharcon alapuló fejlődéselmélete és a kapitalizmus összeomlására vonatkozó jóslata, a nacionalista etatizmus által vizionált nemzeti létküzdelem és Darwin evolúcióelmélete a harcot a természeti - és történelmi törvényszerűségek sorába emelte. A fenyegetettség és a megmaradásért vívott állandó harc - az Oszmán Birodalom elleni küzdelmek, majd a Habsburg-ház abszolutista kísérleteivel szemben tanúsított ellenállás révén - eleve szerves részét képezte a magyar történelmi hagyománynak, a 19. századi nemzeti ébredés következtében pedig a rokontalanság érzete, illetőleg a pánszláv és pángermán törekvések megtapasztalása tovább fokozta ezt a lelkiállapotot. Kecskeméthy Aurél korábban már idézett „nemzeti absolutismusra” vonatkozó javaslata,115 illetőleg Asbóth Jánosnak A magyar conservatív politikában szereplő, nemzeti erőket koncentrálni kívánó felhívása 116 - a német etatizmus hatása mellett - alapvetően erre az identitástudatra vezethető vissza. Jóllehet, a német államfilozófia befolyását Grünwald Béla gondolkodásában is meghatározónak kell tekintenünk, és a nemzeti célok - az „uralom” - tekintetében sem találhatunk eltérést a fent említett gondolkodókhoz képest, nézetrendszere és harckultusza más koncepcióra épült. Valóság ■ 2016. július