Városi Közlekedés, 1982 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1982-08-01 / 4. szám

238 Városi Közlekedés, 82/4. tásokról. Az OMFB is komoly anyagi és tech­­nikai segítséget nyújtott ezekhez a kutatá­sokhoz. A vita alapján szükségesnek látszik a városi közlekedési fogalmak egységesítése. Hang­súlyozták, hogy a Közlekedéstudományi In­tézet létrehozásával létrejött a közlekedési kutatások egységes dokumentálásának a bá­zisa, a jövőben a városi közlekedési kutatá­sokban is építeni kell erre a bázisra. A bizott­ság a téma fontosságára való tekintettel ja­vasolta, hogy a következő helyzetelemző témakört a városi közlekedés területéről célszerű megválasztani, egyúttal megbízta dr. Nemesdy Ervint, hogy a beszámoló és a vita alapján fogal­mazzon meg egy akciótervet a jövőre vonatkozóan, és azt vitassák meg az albizottságban. (Dr. Borotvás Elemér) FOVI­N­FORM: A Fővárosi Tanács Köz­lekedési Főigazgatósága létrehozta a Főváro­si Közlekedési Információs Szolgálatot, mely 1982 második negyedévében megkezdte ak­tív munkáját. A szolgálat elsődleges célja az, hogy a város közlekedéséről, valamint a közutakon folyó legfontosabb munkákról megbízható, friss információk álljanak ren­delkezésre egy központi helyen. Ezek az in­formációk, melyek a tömegkommunikációs eszközök segítségével eljutnak a lakosság­hoz, egyszerűbbé és biztonságosabbá teszik azt a helyváltoztatással töltött másfél órát, melyet egy budapesti lakos naponta a közle­kedésre fordít. A FŐVINFORM létrehozását az is indokolta, hogy eddig a közvélemény előtt megjelent fővárosi közlekedési hírek túlzottan decentralizáltak és nem mindig tény- és időszerűek voltak. A szolgálat információkat szerez be és továbbít, e célból számtalan szervvel, válla­lattal tart közvetlen kapcsolatot. A legfon­tosabb tájékoztató anyagokat a Közlekedési Főigazgatóságtól mint felügyeleti szervétől kapja. Ide tartoznak azok a forgalomszerve­zési változásokról szóló hírek, melyek Buda­pest 500 km hosszú főútvonal-hálózatát, va­lamint a további 300 km hosszú tömegköz­lekedési útvonalakat érintik. A legtöbb in­formáció az öt fővárosi közlekedési, vala­mint a hét legfontosabb közművállalattól ér­kezik a FŐVINFORM-hoz. Ezen kívül a BRFK-tól, a Meteorológiai Intézettől, a TOURINFORM-tól, az UTINFORM-tól, az Autóklubtól, az OIH-tól, a MALÉV-től és a MAHART-tól is kap adatokat. A híreket a szolgálat jelentőségüknek megfelelően rangsorolja, és továbbítja az utazóközönségnek, így a Magyar Rádióban rendszeresen jelentkezik budapesti közle­kedési tájékoztatójával, a sajtóban pedig tér­képes rajzos információkkal, tanáccsal szol­gál a fontosabb forgalomkorlátozások terü­letéről. Az egyénileg telefonon érdeklő­dőknek is készséggel válaszol, sőt a közérde­kű közlekedési problémával kapcsolatos be­jelentéseket is továbbítja az illetékeseknek. A FŐVINFORM állandó ügyeletet tart a bu­dapesti forgalomirányító központban (Vill., Szabó Ervin tér 2., II. emelet). (Rosta Ma­riann) Közlekedéstudományi Intézet néven a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató­ Intézet jogutódjaként 1982. január 1-ével a közlekedés és postaügyi miniszter új in­tézetet alapított. A vállalati gazdálkodási rendszerben működő kutatóintézet a köz­lekedéspolitikai döntések és elvek alapján kutató­bázisként végzi, és koordinálja a köz­lekedési alágazatok összehangolt fejlesztését megalapozó kutatásokat. A közlekedéstudo­mány és más szaktudományok alkalmazásával módszereket dolgoz ki a közlekedésfejlesz­téshez. Ezen belül rendszerintézményként ellátja a közlekedés összehangolt fejlesztését megalapozó célprogramokból adódó fel­adatokat; bázisintézményként egyes (komp­lex) témák kutatásának — fejlesztésének végzésével, illetve összefoglalásával ellátja; — a közlekedésre háruló, országosan ki­emelt feladatokat (környezetvédelem, energiagazdálkodás, közlekedésbizton­ság, korrózióvédelem), — a közúti és a városi közlekedés felté­teleinek korszerűsítésével, fejlesztésé­vel kapcsolatos kutatási-fejlesztési fel­adatokat, — a tárca szintű kutatási-fejlesztési infor­mációs, továbbá szakmai tájékoztatási dokumentációs, és publikációs tevé­kenység, valamint az információs­­rendszer-fejlesztés feladatait; — a közelekedés nemzetközi műszaki­tudományos együttműködési kapcso­latait koordináló egység feladatait; — átmenetileg — legfeljebb 1983. de­cember 31-ig — ellátja a jogelőd KKTKI tudományos felkészültséget nem igénylő feladatait. A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) 1982. január 1-étől érvényes ideiglenes szer­vezeti felépítésben a következő főosztá­lyok alakultak: — Kutatáskoordinációs főosztály — Közlekedésbiztonsági és forgalom­­technikai főosztály, — Szállítási, folyamatfejlesztési főosztály, — Járműüzemeltetési főosztály, — Közlekedésépítési főosztály, — Környezetvédelmi és energiagazdál­kodási főosztály, — Közlekedésirendszer-fejlesztési főosz­tály, — Információsrendszer-fejlesztési főosz­tály, — Kutatástechnikai főosztály, (Lányi Pé­ter) Pécsi hírek A helyközi autóbuszok részére új állo­más épül a városközpont déli részén. A pályaudvar 7 érkező, 24 induló és 8 tároló álláshelyével a maga nemében az ország egyik legnagyobb létesítménye lesz; for­galomba helyzése augusztusban várható. Erre az időpontra elkészülnek az állomás legfontosabb megközelítő útvonalain szük­séges munkák: az 58. úti felüljáró északi le­hajtó ága és a Bajcsy-Zsilinszky út bővítése is. A belvárost északon érintő forgalmi út és a Hunyadi út kiépítendő csomópontjára és a terep áthidalására alternatív javaslat készült. A korábbi tervek külön szintű keresztezést tartalmaztak töltésekkel, be­vágásokkal és összekötő csomóponti ágakkal az új elképzelés viszont szintbeni csomó­pontot a Kálvária domb alatti alagúttal. A két megoldás között költségben és bontási igényben nincs lényeges különbség. A híd a közúti közlekedés számára kedvezőbb, az alagút viszont a gyalogos közlekedés és a zöldterületi kialakítás szempontjából elő­nyösebb. (Lovas Attila) Győri hírek A 83. sz. főút győri bevezető szakaszán, a győrújbaráti út és a Vasvári Pál utca cso­mópontjai közötti, kereken 2 km-es út­vonalon négy forgalmi sávot alakítanak ki. A már ma is 10 000 E/nap forgalommal ter­helt, külsőségi jellegű útszakasz megnövelt kapacitására a jövőben nagy szükség lesz, mivel e főút bonyolítja le a nagy ütemben fejlődő sukorói agglomeráció forgalmát, és a most szélesített szakasz vezeti majd le a mellette épülő 9000 lakásos Kun Béla város­rész forgalmának egy részét is. Az Újlak utcai vasúti átjárót négysá­vosra tervezi szélesíteni Győr megyei Város Tanácsa. A belváros és a Nádorváros közötti — különösen teherforgalmi szem­pontból jelentős — átjárónál észak felől sokszor már a mintegy 170 m-re levő 1. sz. főútig is visszaduzzad a járműoszlop, elzárva ezzel a Shell töltőállomás bejáratát is. A szélesítés kapcsán a csapórudas sorompót fénysorompóra cserélik ki. A Rába ETO és a városi közlekedés. A kitűnően szereplő győri labdarúgócsapat mérkőzéseinek megnövekedett látogatott­sága átfogó forgalomszervezési intézkedé­seket igényel mind az ETO-stadion környé­kén, mind pedig a távolabbi városterülete­ken. A 700 férőhelyes nagyparkoló és a 400 kocsiállásos kisegítő parkoló mellett kilo­méteres körzetben megtelnek a környező utcák személygépkocsikkal, és most már nemcsak az ürítési, hanem a feltöltési for­galmat is csak rendőri irányítással és szabá­lyozással lehet megfelelően lebonyolítani. A tapasztalatok alapján a rendőrség arra is felkészül, hogy a kritikus időszakokban még a 2,5 km-re levő városközponti jelzőlámpa­­rendszert is kézileg szabályozza, ha ezt a forgalom indokolja. A Fehérvári út—Vágóhíd utcai cso­mópont átépítését megkezdték. A 8. sz. főút átkelési szakaszán levő fontos iparterü­leti csomópont korszerűsítése több éves közmű- és útrekonstrukciós munka befe­jezéseként valósul meg. A mintegy 3 millió forintba kerülő munka terveit a GYŐRI­­TERV (közlekedéstervező: Kovács Tamás) készítette. (Somfai András) Csongrád megyei hírek Hódmezővásárhely vasútállomása mel­lett a korlátozott magasságú közúti aluljárót kisebb átépítési munkával alkalmassá tették autóbuszok közlekedésére is. Az aluljáró, mely a makói út és a szintbeni vasúti ke­resztezés elkerülését teszi lehetővé, nagy jelentőségű a város helyi közlekedésében, mert az autóbuszok közlekedését függetle­níti a gyakori és hosszan tartó sorompózár­tól. Az átjárón végzett munkák nem ter­jedtek ki az alapozásra, ezért az új létesít­ményekre előírt közúti űrszelvény magas­sága nincs meg, jelenleg is 3,3 m magasság­korlátozás van érvényben. Makó és Csongrád tanácsi úthálóza­tára új forgalmi rend tervét készíti a Csong­rád megyei Tanács Tervező Vállalata. Az 1977-ben jóváhagyott és kialakított forgalmi rendet folyamatos karbantartották, így a közlekedőknek nem kell radikális változó.

Next