Városi Közlekedés, 1982 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1982-08-01 / 4. szám
238 Városi Közlekedés, 82/4. tásokról. Az OMFB is komoly anyagi és technikai segítséget nyújtott ezekhez a kutatásokhoz. A vita alapján szükségesnek látszik a városi közlekedési fogalmak egységesítése. Hangsúlyozták, hogy a Közlekedéstudományi Intézet létrehozásával létrejött a közlekedési kutatások egységes dokumentálásának a bázisa, a jövőben a városi közlekedési kutatásokban is építeni kell erre a bázisra. A bizottság a téma fontosságára való tekintettel javasolta, hogy a következő helyzetelemző témakört a városi közlekedés területéről célszerű megválasztani, egyúttal megbízta dr. Nemesdy Ervint, hogy a beszámoló és a vita alapján fogalmazzon meg egy akciótervet a jövőre vonatkozóan, és azt vitassák meg az albizottságban. (Dr. Borotvás Elemér) FOVINFORM: A Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatósága létrehozta a Fővárosi Közlekedési Információs Szolgálatot, mely 1982 második negyedévében megkezdte aktív munkáját. A szolgálat elsődleges célja az, hogy a város közlekedéséről, valamint a közutakon folyó legfontosabb munkákról megbízható, friss információk álljanak rendelkezésre egy központi helyen. Ezek az információk, melyek a tömegkommunikációs eszközök segítségével eljutnak a lakossághoz, egyszerűbbé és biztonságosabbá teszik azt a helyváltoztatással töltött másfél órát, melyet egy budapesti lakos naponta a közlekedésre fordít. A FŐVINFORM létrehozását az is indokolta, hogy eddig a közvélemény előtt megjelent fővárosi közlekedési hírek túlzottan decentralizáltak és nem mindig tény- és időszerűek voltak. A szolgálat információkat szerez be és továbbít, e célból számtalan szervvel, vállalattal tart közvetlen kapcsolatot. A legfontosabb tájékoztató anyagokat a Közlekedési Főigazgatóságtól mint felügyeleti szervétől kapja. Ide tartoznak azok a forgalomszervezési változásokról szóló hírek, melyek Budapest 500 km hosszú főútvonal-hálózatát, valamint a további 300 km hosszú tömegközlekedési útvonalakat érintik. A legtöbb információ az öt fővárosi közlekedési, valamint a hét legfontosabb közművállalattól érkezik a FŐVINFORM-hoz. Ezen kívül a BRFK-tól, a Meteorológiai Intézettől, a TOURINFORM-tól, az UTINFORM-tól, az Autóklubtól, az OIH-tól, a MALÉV-től és a MAHART-tól is kap adatokat. A híreket a szolgálat jelentőségüknek megfelelően rangsorolja, és továbbítja az utazóközönségnek, így a Magyar Rádióban rendszeresen jelentkezik budapesti közlekedési tájékoztatójával, a sajtóban pedig térképes rajzos információkkal, tanáccsal szolgál a fontosabb forgalomkorlátozások területéről. Az egyénileg telefonon érdeklődőknek is készséggel válaszol, sőt a közérdekű közlekedési problémával kapcsolatos bejelentéseket is továbbítja az illetékeseknek. A FŐVINFORM állandó ügyeletet tart a budapesti forgalomirányító központban (Vill., Szabó Ervin tér 2., II. emelet). (Rosta Mariann) Közlekedéstudományi Intézet néven a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet jogutódjaként 1982. január 1-ével a közlekedés és postaügyi miniszter új intézetet alapított. A vállalati gazdálkodási rendszerben működő kutatóintézet a közlekedéspolitikai döntések és elvek alapján kutatóbázisként végzi, és koordinálja a közlekedési alágazatok összehangolt fejlesztését megalapozó kutatásokat. A közlekedéstudomány és más szaktudományok alkalmazásával módszereket dolgoz ki a közlekedésfejlesztéshez. Ezen belül rendszerintézményként ellátja a közlekedés összehangolt fejlesztését megalapozó célprogramokból adódó feladatokat; bázisintézményként egyes (komplex) témák kutatásának — fejlesztésének végzésével, illetve összefoglalásával ellátja; — a közlekedésre háruló, országosan kiemelt feladatokat (környezetvédelem, energiagazdálkodás, közlekedésbiztonság, korrózióvédelem), — a közúti és a városi közlekedés feltételeinek korszerűsítésével, fejlesztésével kapcsolatos kutatási-fejlesztési feladatokat, — a tárca szintű kutatási-fejlesztési információs, továbbá szakmai tájékoztatási dokumentációs, és publikációs tevékenység, valamint az információsrendszer-fejlesztés feladatait; — a közelekedés nemzetközi műszakitudományos együttműködési kapcsolatait koordináló egység feladatait; — átmenetileg — legfeljebb 1983. december 31-ig — ellátja a jogelőd KKTKI tudományos felkészültséget nem igénylő feladatait. A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) 1982. január 1-étől érvényes ideiglenes szervezeti felépítésben a következő főosztályok alakultak: — Kutatáskoordinációs főosztály — Közlekedésbiztonsági és forgalomtechnikai főosztály, — Szállítási, folyamatfejlesztési főosztály, — Járműüzemeltetési főosztály, — Közlekedésépítési főosztály, — Környezetvédelmi és energiagazdálkodási főosztály, — Közlekedésirendszer-fejlesztési főosztály, — Információsrendszer-fejlesztési főosztály, — Kutatástechnikai főosztály, (Lányi Péter) Pécsi hírek A helyközi autóbuszok részére új állomás épül a városközpont déli részén. A pályaudvar 7 érkező, 24 induló és 8 tároló álláshelyével a maga nemében az ország egyik legnagyobb létesítménye lesz; forgalomba helyzése augusztusban várható. Erre az időpontra elkészülnek az állomás legfontosabb megközelítő útvonalain szükséges munkák: az 58. úti felüljáró északi lehajtó ága és a Bajcsy-Zsilinszky út bővítése is. A belvárost északon érintő forgalmi út és a Hunyadi út kiépítendő csomópontjára és a terep áthidalására alternatív javaslat készült. A korábbi tervek külön szintű keresztezést tartalmaztak töltésekkel, bevágásokkal és összekötő csomóponti ágakkal az új elképzelés viszont szintbeni csomópontot a Kálvária domb alatti alagúttal. A két megoldás között költségben és bontási igényben nincs lényeges különbség. A híd a közúti közlekedés számára kedvezőbb, az alagút viszont a gyalogos közlekedés és a zöldterületi kialakítás szempontjából előnyösebb. (Lovas Attila) Győri hírek A 83. sz. főút győri bevezető szakaszán, a győrújbaráti út és a Vasvári Pál utca csomópontjai közötti, kereken 2 km-es útvonalon négy forgalmi sávot alakítanak ki. A már ma is 10 000 E/nap forgalommal terhelt, külsőségi jellegű útszakasz megnövelt kapacitására a jövőben nagy szükség lesz, mivel e főút bonyolítja le a nagy ütemben fejlődő sukorói agglomeráció forgalmát, és a most szélesített szakasz vezeti majd le a mellette épülő 9000 lakásos Kun Béla városrész forgalmának egy részét is. Az Újlak utcai vasúti átjárót négysávosra tervezi szélesíteni Győr megyei Város Tanácsa. A belváros és a Nádorváros közötti — különösen teherforgalmi szempontból jelentős — átjárónál észak felől sokszor már a mintegy 170 m-re levő 1. sz. főútig is visszaduzzad a járműoszlop, elzárva ezzel a Shell töltőállomás bejáratát is. A szélesítés kapcsán a csapórudas sorompót fénysorompóra cserélik ki. A Rába ETO és a városi közlekedés. A kitűnően szereplő győri labdarúgócsapat mérkőzéseinek megnövekedett látogatottsága átfogó forgalomszervezési intézkedéseket igényel mind az ETO-stadion környékén, mind pedig a távolabbi városterületeken. A 700 férőhelyes nagyparkoló és a 400 kocsiállásos kisegítő parkoló mellett kilométeres körzetben megtelnek a környező utcák személygépkocsikkal, és most már nemcsak az ürítési, hanem a feltöltési forgalmat is csak rendőri irányítással és szabályozással lehet megfelelően lebonyolítani. A tapasztalatok alapján a rendőrség arra is felkészül, hogy a kritikus időszakokban még a 2,5 km-re levő városközponti jelzőlámparendszert is kézileg szabályozza, ha ezt a forgalom indokolja. A Fehérvári út—Vágóhíd utcai csomópont átépítését megkezdték. A 8. sz. főút átkelési szakaszán levő fontos iparterületi csomópont korszerűsítése több éves közmű- és útrekonstrukciós munka befejezéseként valósul meg. A mintegy 3 millió forintba kerülő munka terveit a GYŐRITERV (közlekedéstervező: Kovács Tamás) készítette. (Somfai András) Csongrád megyei hírek Hódmezővásárhely vasútállomása mellett a korlátozott magasságú közúti aluljárót kisebb átépítési munkával alkalmassá tették autóbuszok közlekedésére is. Az aluljáró, mely a makói út és a szintbeni vasúti keresztezés elkerülését teszi lehetővé, nagy jelentőségű a város helyi közlekedésében, mert az autóbuszok közlekedését függetleníti a gyakori és hosszan tartó sorompózártól. Az átjárón végzett munkák nem terjedtek ki az alapozásra, ezért az új létesítményekre előírt közúti űrszelvény magassága nincs meg, jelenleg is 3,3 m magasságkorlátozás van érvényben. Makó és Csongrád tanácsi úthálózatára új forgalmi rend tervét készíti a Csongrád megyei Tanács Tervező Vállalata. Az 1977-ben jóváhagyott és kialakított forgalmi rendet folyamatos karbantartották, így a közlekedőknek nem kell radikális változó.