Városi Közlekedés, 1983 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1983-08-01 / 4. szám
202 Városi Közlekedés, 83/4. burkolatai: a Régiposta utca (a Váci utca—Aranykéz utca közötti szakaszon), a Párisi utca, a Pilvax köz, távolabb a Kammermayer Károly tér, a Biermann István tér és a Fehérhajó utca. A tervek szerint 1983 és 1990 között, az épületrekonstrukciókkal párhuzamosan, megvalósulnak a belvárosi belső, fedett passzázsok is: a Pesti Barnabás utca és a Régiposta utca között, a Haris köz és a Párisi utca között, a Petőfi Sándor utca—Galamb utca—Petőfi tér között, a Fővárosi Tanács épülettömbjén keresztül a Városház utca és a Tanács körút között, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium épülettömbjén belül (3. ábra). Az ezredfordulóig kiépül a gyalogosrendszer déli folytatása: a Károlyi Mihály utca—Kecskeméti utca— Kálvin tér, illetve a Nyári Pál utca—Királyi Pál utca— Kálvin téri gyalogosútvonal (4. ábra). E programpont azért szerepel csak ebben az időszakban, mert a gyalogosrendszer itteni része szorosan összefügg a Kálvin téri csomóponttal. Az ezredfordulóra hatalmas tömegközlekedési komplexum jön létre a jelenlegi észak—déli metróhoz csatlakozó Dél-Buda—Rákospalota metróvonal és a csepeli hév bevezetése révén. Terveink szerint ebben az időszakban lehetne megvalósítani a Váci utcának a Szabadsajtó u. és a Tolbuchin körút közötti szakaszán a forgalmi tehermentesítést is. Eszerint a Tolbuchin körútról a Váci utcába vezető mai fontos, jelzőlámpás bal ív átkerülne a Veres Pálné utcába, és ezzel lehetővé válna, hogy a Váci utcába csak célforgalom hajtson be, így a Váci utca déli szakasza is visszanyeri eredeti lakóutca funkcióját, a századfordulót idéző sok kis szolgáltató, vendéglátó üzletével. (Megjegyezzük, hogy a szóban forgó bal ív korábban is áthelyezhető.) A vázolt gyalogosrendszer természetesen szoros összefüggésben van a közúti közlekedési és parkolási rendszerrel. 2. A GYALOGOSRENDSZERREL ÖSSZEFÜGGŐ KÖZLEKEDÉSI ÉS PARKOLÁSI RENDSZEREK 2.1. A Belváros utcahálózata, forgalmi rendje Ma a legtöbb ismert közúti, parkolási, rakodási, szállítási, gyalogos- stb. probléma a szűkebb értelemben vett belvárosi magban, a József Attila utca— Kossuth Lajos utca—Kiskörút—Duna által határolt területen jelentkezik. Ezért a továbbiakban ezzel a szektorral foglalkozunk elsősorban. A megvalósított közúti koncepció lényege a forgalom meghatározott hierarchia szerinti térbeli szétosztása. Eszerint az észak—déli irányú átmenő forgalom a területet határoló kétirányú forgalmú Kiskörúton és az Alsó-rakparton bonyolódik le. További lehetőséget nyújt az átmenő forgalomra (lényegesen nehezebb körülmények között) az egyirányú forgalmú Apáczai Csere János utca és Petőfi Sándor utca. Az egész térség forgalmi rendje azonban úgy van forgalomtechni k. ábra. Az 1986 és 1990 közötti állapot