Városi Közlekedés, 1983 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1983-08-01 / 4. szám

Városi Közlekedés, 83/4. 205 frekventáltabb helyeken (pl. Pesti Barnabás utca, Váci utca, Vörösmarty tér) 1982-ben megjelentek a további, egyórás korlátozást biztosító órák is. Itt jegyezzük meg, hogy a Vörösmarty téren az át­építési munkák megkezdése után végleg megszűnik a parkolás. Az ismert devizális problémák miatt 1983- ban egyetlen parkolóóra behozatalára sincs lehetőség. A hazai gyártás megszervezése — ár- és garanciaprob­lémák miatt — egyelőre nem kecsegtet eredménnyel. 1982 végén Budapesten összesen 2760 jegyes rend­szerű fizető parkolóhely volt, melyek nagy része a Bel­városban található. 1983-ban a program elsősorban nem belvárosi helyeken folytatódik. Mindent, tehát a parkolójegy-kiadó automatákat is beszámítva, a fővárosban 1982 végén összesen 5600 fizető rendszerű parkolóhely volt. 2.22 A parkolóhelyigény csökkentésének lehetőségei Az indokolatlan parkolóhelyigény csökkentésének alapvető eszköze a P-j-R kombinált utazási forma, amely egyidejűleg használja ki a személygépkocsi és a metró előnyeit; kitűnő eszköz a belvárosi parkoló­helyigény 70%-át kitevő hivatásforgalom megcsapolá­sára.­­Kitűnő eszköz, de nem abszolutizálható, hiszen önkéntes alapon működő rendszerről van szó. Amíg 1976—78 táján tökéletes érdektelenség kísérte a kísér­leti jelleggel bevezetett rendszert, addig— nem utolsó­sorban a benzinár-emelkedések miatt — 1982—83-ban már a meglevő férőhelyek többszörösét követeli a közvélemény.) 1982 és 1983 eleje döntő jelentőségű időszak volt: a P-I-R rendszer 6 év után vitathatatlanul elfoglalta helyét a fővárosi közlekedési munkameg­osztásban. 1982 végén a következő P-I-R parkolóhelyek álltak a gépjárműhasználók rendelkezésére: — A kelet—nyugati metró vonalán: Déli pu. (23 parkolóhely), Széna tér (200), Batthyány tér (120), Népstadion állomás (850), Örs vezér tere (370), összesen: 1720. — Az észak—déli metró vonalán: Élmunkás tér (100), Nagyvárad tér (200), Ecseri út (200), Határ út (300), Kőbánya—Kispest végállomás (300), összesen: 1100. A jelenlegi metróállomások közül — ha figyelembe vesszük a szabálytalanul parkolókat is — kereken 3000 férőhelyre van ajánlat. A Közlekedési Főigazgatóság megbízásából jelenleg folynak a BUVÁTI-nál a „személygépkocsi­­-villamos” és „személygépkocsi­ j-autóbusz” P-I-R rendszerek ter­vezései. 1983 nyarától — először kísérleti jelleggel — megindítjuk a fővárosban is e kombinált utazási for­mákat, továbbfejlesztve és gazdagítva a jelenleg mű­ködő „metró-j­ személygépkocsi” P-I-R rendszert. 3. TOVÁBBI, A KÖZLEKEDÉSI BERUHÁZÁSOKKAL EGYIDŐBEN FOLYÓ JELENTŐS BELVÁROSI ÉPÍTKEZÉSEK 3.1. Üzletközpont,panzió,irodaház—kereskedelmi központ 1983 nyarára a Régiposta utca és a Váci utca sarkán elkészül a belvárosi üzletközpont, földszintjén egy hatal­mas Aranypók Áruházzal. A történelmi Belváros centrumában, a Váci utcában két beépítetlen foghíjtelek rontja évtizedek óta a város­képet és a környezet minőségét: a Váci utca 20. és vele szemben a Váci utca 19—21. számú foghíj. Rend­kívül fontos, minőségi változást hoz a térség életében, hogy most végre — a tervek szerint még ebben az öt­éves tervben — megvalósul a két telek beépítése. A terveket mindkét létesítményre a LAKÓTERV, Finta József felelős tervező és munkatársai készítik, akik a Belvárosban — pl. a Fórum szállóval — már letették névjegyüket. A Váci utca 20. sz. telekre épül a Taverna Panzió [7]. A földszint, a Váci utcai gyalogoszónához kapcso­lódva, gépjárműmentes. Fontos gyalogosirányok talál­koznak itt: az észak—déli irányú Gerlóczy u., az üzlet­­központ Aranypók-passzázsa, valamint az erre merő­leges, a Váci utcát­­ a Petőfi Sándor utcával összekötő gyalogosirány kereszteződik az épület földszintjén. A panziót ennek megfelelően a Petőfi Sándor utca felől egy alagsori utca szolgálja ki. Ezen az alsó szinten 25 gépkocsi elhelyezésére alkal­mas parkoló lesz, és innen indul egy alagutas átkötés a Váci utca alatt, a szemközti kereskedelmi­ irodaház pincegarázsába. A panzió földszintjén, a passzázsok és a gyalogosirányok metszési pontjában egy elosztó funkciót betöltő előcsarnok alakul ki, és itt kapnak helyet a főbb vendéglátó helyek is. Szerves egységben és egy ütemben a Taverna panzió­val épül a Váci utca 19—21. számú telken egy irodaház­kereskedelmi központ. Az épületben a tervek szerint különféle rendeltetésű irodák, gyalogospasszázsok, üz­letek, kiállítótermek, konferenciatermek, bank stb. létesülnek [7]. A házat gyalogosan a Váci utcai fő gya­logostengelyről, gépkocsival a már említett Taverna panzió süllyesztett „utcáján” keresztül, a Petőfi Sán­dor utca felől, a Váci utca alatt megépített kétirányú rámpán lehet majd megközelíteni. Az épületben két­szintes mélygarázs épül. A panzió és az irodaház össze­kötése révén lehetőség nyílik „telt ház” esetén egy­más kisegítésére. A vázolt megoldással színvonalasan valósul meg végre a budapesti gyalogoszónában is a gépkocsi- és a gyalogosforgalom térbeli szétválasztása, a funkció hierarchikus felépítése. Az irodaház belső passzázsa kapcsolatot teremt a Váci utca és a későbbiekben újjáépülő „Vas udvari” passzázs között. A passzázsokkal összefüggésben itt jegyezzük meg, hogy világszerte bizonyított tény, hogy az emberek rendkívül szeretik a kisebb-nagyobb, rendszerbe szervezett, belső fedett térségeket, ahol a sok kis üzlet, presszó, butik, kamaraterem stb. az izgalmas gyalogos felfedezés, a kötetlen nézelődés és „mászkálás” lehetőségét kínálja (pl. Bécs, Bern, Ham­burg). Az épület külső megjelenésében, arányaiban és anyagában illeszkedik a környező, markáns stílusje­gyeket hordozó eklektikus, szecessziós és klasszicista házakhoz. (Ugyanezt a „szintetizálási” problémát kel­lett a Vörösmarty téri díszburkolat mintázatánál is megoldani, mint erre a továbbiakban még kitérünk.)

Next