Városi Szemle – 30. évfolyam – 1944.

I. Tanulmányok - Dr. Haltenberger Mihály: Budapest elővárosai

kettős hálózatú sakktáblaszerű alaprajzával feltűnő színfoltja Kispest városának, amely munkástelepnek lakossága egészen elkülönült életet él. Ezek a wekerletelepiek alig vesznek részt »Kispest társadalmi megmozdulásai­ban, kereskedelmi és ipari életében«, pedig a város lakosságának majdnem fele itt lakik. A Wekerle-telep lakosai kezdetben mezőgazdálkodással foglal­koztak, s területén csak egy csőszház és két kút állott, mígnem azután ki­alakult ez a munkástelep, amelynek alapját Wekerle Sándor pénzügyminiszter vetette meg, hogy ezáltal a pesti munkáscsaládok egészséges lakáshoz jussanak. Az Üllői­ út keleti oldalán állott egykori majorházból indult meg a Török Ferenc birtokában levő területen az egykori Törökfalva fejlődése, amely Kispest régi ipartelepe. Az itteni aszfaltgyár végezte a millennium idejében épült budapesti földalatti villamosvasút szigetelési munkálatait, megküzdve a minduntalan feltörő forrásokkal, s Kispestnek ezen a régi telepén textilgyárat, vasgyárat és hordógyárat is találunk. Gyártelepek városrésze Kispest déli oldala is, itt van a már említett nagy mezőgazdasági gépgyára is, és sajátos színfoltja a városnak az a Cséry-szeméttelep, amely az első világháború ínséges idejében sajátos hírnévre emelkedett, mert az ú. n. Cséry-kokszot, ezt a még valamiképpen hasznosítható kisegítő tüzelő­anyagot az itteni hulladékokból szedték össze. — Pestszentlőrinc városmorfo­lógiai egyéni vonását meghatározza fejlődésének felemás útja. Nyaraló­telepnek indult, de később gyárváros lett belőle is, miként két szomszédja is az. Különben Pestszenterzsébet, Kispest és Pestszentlőrinc városegyéniségét általános karakterük állapítja meg. Pestszenterzsébet elsősorban munkás­város, ahol azonban a lakosság összetételében a kistisztviselők is jelentős szerepet játszanak, s ahol a jövő szempontjából nagy jelentősége van a Duna mellett való fekvésnek, vele szemben Kispest gyárváros, ahol Pestszent­erzsébeténél is több a közlekedési alkalmazott, mert kezdettől fogva jobb volt a fővárossal való közlekedése, végül Pestszentlőrinc városegyéniségét visszatükrözi az a nyaralótelep- és gyáripari jellege, amely a városképét befolyásolja. Pestszentlőrinc városmorfológiai képének lényeges vonása a többmagvú szerkezete. Legrégibb magját a Grassalkovichok egykori vadas­kertjének helyén kell keresnünk, mégpedig a mai Gróf Tisza István­ utca és Thököly­ út által határolt területen. Ennek a mai Villa-telepnek Gyöngy­virág-utca és Thököly-út közötti része a régi elit villák területe. Majd az Üllői-út nyugati oldalán, a Petőfi Sándor-utca és Rákóczi-út közötti Bókay­telepen indul meg a fejlődés, s ugyancsak nyaraló jellegű az Üllői-út túlsó oldalán a Tulipán-telep is. Az első világháború előtt alakul tőle keletre a Szemere-telep, majd Trianon után a megszállt területekről kiutasítottak részére létesített Állami lakótelep a Bókay-telep szomszédságában, valamint a hadirokkantak és hadiözvegyek Miklós-telepe és a Kertváros vagy Szent Imre-telep a Szemere-teleptől délre, végül az ősi Villa-teleptől nyugatra, Kispest szomszédságában a Rendessy-telep és tőle északra az Erzsébet-telep, délre pedig a Lipták-telep. A három délpesti előváros közül a legnagyobb területtel

Next