Városok Lapja, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-02 / 1. szám

1909. január 2. A besztercebányai közfürdő ismertetése. A közcélokat szolgáló városi intézmé­nyek és berendezések közt elsőrangú fon­tossággal bírnak a közfürdők. Ezeknek jelentőségét fejtegetni és bővebben magya­rázni felesleges dolog lenne; modern városi élet nem képzelhető el ilyenek nélkül. A besztercebányai közfürdő — amelyet e cikkben ismertetni óhajtunk — 1904­­. évben épült fel Nem képez szorosan vett városi közművet, amennyiben részvénytársa­ság tulajdona, a kezdő lépéseket azonban a város tette, s nagyobb számú részvények jegyzésével és átvételével úgy az alapításá­ban, valamint a későbbi részvénytársaság működésében is befolyást biztosított magá­nak. A kérdésnek ilyen részvénytársasági alapon való megoldásával a v­áros vezetősége a közönség nagyobb érdeklődését és érde­keltségét kívánta felkelteni és biztosítani ezen közcélú, de egyúttal közhasznú válla­lat iránt. A közfürdő fel van szerelve kisebb vá­rosok igényeihez mérten a modern fürdő technikának összes kellékeivel és megfelelő kényelemmel, azonban menten minden feles­leges fényűzéstől. A fősúlyt inkább a kivitel szoliditására és a szerelvények jó minőségére helyeztük. A fürdőtelep magában foglal egy telje­sen berendezett vízgyógyintézetet villamos fényfürdővel, s különféle orvosi gyógykeze­lésre szolgáló gyógyfürdő osztálylyal, azután kádfürdőket, gőzfürdőt, úszófürdőt és nép­fürdőt, végül az ezek üzeméhez szükséges sűtőházat és mosóhelyiséget. Megjegyezzük itt, hogy a népfürdő időközben átalakíttatott fürdőmesteri lakásnak, minthogy a tapaszta­lat szerint egyelőre nem bizonyult mélhatla­­nul szükségesnek és közérdekűnek ezen fürdőosztály fentartása. Tájékoztatás végett mégis felemlítjük, hogy a népfürdő — amint az a tervrajzból ki is vehető — a többi fürdőosztályoktól teljesen elkülönített bejárattal bírt, s egy váróhelyiségből és egy fürdőhelyiségből állt, mely utóbbiban négy fülke, elkülönített vet­kező és zuhanyozó szakaszszal képezte a berendezést. Egy ilyen zuhanyfürdőnek ára 10 fillérben volt megszabva. Magyarázatot kell adnunk azután annak is, hogy a kádfürdők csak korlátolt számban lettek létesítve. Ez speciális helyi viszonya­inkban leli indokát, amennyiben a vízveze­ték létesítése óta igen, sok lakásban fürdő­­s szoba lett berendezve. E körülmény folytán okvetlen számolni kellett ezen fürdő osztályá­nak kisebb jelentőségű látogatottságával A fürdőteleppel kapcsolatban, elkülöní­tett elhelyezéssel bár, de egy tető alatt van még egy vendéglő, megfelelő mellékhelyisé­gekkel és a vendéglős lakásával. Az alaprajzi beosztásra és elrendezésre nézve a jegy­kiadás központosítása és ellen­­­­őrzés megkönnyítése céljából figyelembe­­ veendő feltétel gyanánt köttetett ki, hogy az összes fürdőosztályok (a népfürdő kivételé­vel) valamint a vendéglő étterme is lehető­leg egy előcsarnokból legyenek elérhetők. Eme kívánalom és az építési telek helyi viszonyai az egyes helyiségeknek és fürdő­osztályoknak egy hosszirányú tengely körül való csoportosítását szabták meg. A város által a fürdő céljaira ingyen átengedett telek ugyanis a Garam folyó bal­partján az Urpin nevű hegy tövében fekszik, egyfelől a Garam folyó, másfelől a vasúti vonal töltése által van határolva, s így e két határvonal közt az építkezésre felhasználható — bár minden oldalról szabad — terület hosszúkás alakja következtében csakis a hosszirányban volt lehetséges az alaprajzi dispositiónak kifejlesztése. Az egyes fürdőosztályok elhelyezésénél figyelembe vettük azonfelül az éghajlati vi­szonyokat is. A gőzfürdő, kádfürdők és vizi gyógyintézet a déli oldalon nyertek elhelye­zést, míg az uszoda — mely csakis a nyári hónapok alatt van üzemben — úgy­szintén a vendéglő, amelynek szintén inkább nyári forgalma van — az északi oldalra kerültek. Az alapozás — tekintettel a Garam folyó közvetlen közelségére teljesen betonból készült oly kép, hogy csak egyes pillérek bocsáttattak le a teherhordó rétegig, ezek közt pedig vasbeton boltövek lettek beiktatva a lábazat magasságában, úgy hogy ezen boltövek egyúttal az épület lábazatát képezik. Hasonlóképen vasbetétes betonból ké­szítettük az összes helyiségek úgy sik, vala­mint boltozatos menyezeteit. A tulajdonképeni fürdőhelyiségek padlója keramit és cementlapokkal lett burkolva, mig­­ a vetkezők s a többi helyiségek, valamint a vendéglő étterme hézagmentes (legnob­b­­­ padlóburkolatot nyert. A folyosókon terrazzót, s az alsóbbrendű helyiségekben simított betonburkolatot alkalmaztunk. Fa kizárólag csak a tető­szerkezetnél és természetesen az asztalos munkánál lett fel­használva. A gőzfürdői 3 medence vörös, illetve szürke műkőből készíttetett, s mind a há­rom medencénél a töltő és ürítő berendezé­sen kívül csurgók alakjában állandó víz­­hozzáfolyás lehetőségéről is történt gondos­kodás. A meleg és langyos medencék helyisé­gének fala köröskörül embermagasságig szürke műkővel burkoltatott, míg a hideg medence helyiségében, a zuhanyteremben és a dörzsölő kamrában fehér porcellán lapok­kal lett a fal kirakva. Ezen első tekintetre talán fényűzésnek minősíthető falburkolást a későbbi és folytonos faljavítások megtakarí­tása céljából helyén­valónak találtuk. Tudva­levő dolog ugyanis, hogy fürdőhelyiségekben, különösen a melegvíz és gőz által nagyon rongáltatnak a falak, s jó karban tartásuk állandó és nagy kiadásokat okoz. A gőzfürdői középső traktus, felső vilá­gítással bír, ennek megfelelően a tető magas oldalvilágítással construáltatott, ilykop a téli havazások a világítást nem befolyásolhatják. A kádfürdők berendezése a szokásos, a mélyített medencék, valamint ezek közül a falak fehér parcellán lapokkal vannak bur­kolva. A fedett uszodának beton medencéje 10 méter széles, 25 méter hosszú s 300 köbméter űrtartalmú. A vízmélység 0.80 mé­terről 1.80 méterre növekedik fokozatosan. A vetkező teremnek elkülönített elhelyezése folytán az úszócsarnokba csak puszta lábbal való belépés engedhető meg, tisztán tartása így felette meg van könnyítve. A falak itt köröskörül parcellán email festékkel mázoltattak be 2 méter magasságig. A hidegvíz kevésbbé rontja az olajfes­tést, mint a meleg víz. A nagy terjedelmű és szellőző szárnyak­kal ellátott ablakokon és a felülvilágítón ke­resztül bőséges levegő és fény juthat a csarnokba. Gondoskodva van végül a mélyvíz jel­zéséről, ugró deszkákról, continuális hozzá­­folyásról (szoborszerű csurgó a mendence végében) mentő övekről, zuhanyokról stb. A vízgyógyintézet felszerelését és beren­dezését a­mely inkább orvosi szakszempont­ VÁROSOK LAPJA. 3. oldal, írógép VAGY sokszorosít­óhoz bármilyen rendszerű legyen az, a legjobb kellékeket, a legolcsóbban csak a mi „speciális“ üzletünkben vásárolhatják az írógép-tulajdonosok! WOLinÁK És TÁRSA BUDAPEST, V. Alkotmány­ utca 19. sz. (a törvényszéki épülettel szemben.) 12 év óta létező és Magyarország egye­düli speciális üzlete e szakmában! Telefoxi­­SS. leérjen árjegyzéket ! ■ ■ ■

Next