Városok Lapja, 1910 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1910-01-01 / 1. szám
1910. január 1. VÁROSOK LAPJA szolgáltatják legfőbb biztosítékát az új városi törvény megalkotásának. Ha a városi törvény kereteiben a városok kulturális, közgazdasági és nemzeti fejlődésének alaptényezői adva vannak , akkor minden város előtt nyitva áll az út, hogy saját autonóm jogkörében megvalósíthassa a nemzet közjavára szolgáló eszményeit; ekként válván minden egyes város az egységes magyar nemzeti állam kiépítésének egy-egy hatalmas faktorává. Az új városi törvénynek múlhatatlanul gondoskodnia kell a városterületek kikerekítéséről. A törvényhozásnak pedig gondoskodnia kell arról, hogy az ekként arrendírozott városterületek, a képviselő-választókerületek újból való beosztásával, a lakosság számarányának megfelelően, egy vagy több választókerületekké alakíttassanak. Emez új rend folytán a városok érdekei a magyar parlamentben közel 170 követ által képviseltetvén, ezen jelentős képviselet kellő biztosítékot nyújt aziránt, hogy a városoknak intézményes gondoskodásban nagy célokat szolgáló közérdekei, illetékes helyen, kellő figyelemben és megfelelő elbánásban is részesülnek. Nemcsak vagyonrendezési, de különösen magyar nemzeti szempontból, az ország összes városainak népoktatása, megszabandó időtartamon belül államosítandó. Mégpedig elsősorban a perifériákon, illetőleg az idegen nyelvet beszélő vidékeken. Ugyanezen vidékek városaiban állami szubvenció biztosításával magyar nemzeti színházak létesítendők. Az emporiális jelleget öltött vármegyei székhelyek gyanánt szolgáló városokban, a parciális ipar és kereskedelem pártolása és fellendítése érdekében kereskedelmi- és iparkamarák állítandók fel. Ugyanily városok, a felszaporodott posta-, táviró- és telefonközlekedés fejlődési arányaira való tekintettel, egyben posta- és táviró igazgatósággal is ellátandók. íme, csak néhány markáns vonással megrajzoltuk a jövendő városait. Ha kormány és törvényhozás eleven valósággá változtatja a most megrajzolt vázlatos képet, és a városok autonóm jogkörükben gondoskodnak a még hiányzó vonások és megfelelő színezések kiegészítéséről, akkor nyugodtan tekinthetünk a nemzet jövője elé, mert kulturális, közgazdasági és nemzeti erőinknek legfőbb biztosítékát a magyar városok közéletében és szervezetében feltaláljuk! A városi törvény, írta Dr. Harrer Ferenc, a magyar városok orsz. kongresszusának főtitkára. A városok kongresszusának állandó bizottsága nemrég megbízott avval, hogy a városi törvény számára előmunkálatokat készítsek. Ez a megtisztelő megbízás egyfelől szinte kötelességemmé teszi, hogy tájékoztatást nyújtsak arra nézve, miként akarom feladatomat megoldani, másfelől azonban óvatosságra is kötelez e tárgyra vonatkozó nyilatkozataimban. Azt hiszem, hogy a két szempontot ez időszerint úgy egyeztetem össze legjobban, ha elsősorban vázolom az eljárást, melyet a városi törvény tervezetének elkészítésénél követendőnek vélek s magam részéről követni is óhajtok; másodsorban megjelölök néhány vezéreszmét, melyet eddig tett tanulmányaim és tapasztalataim alapján a városi törvényben megvalósítandónak tartok. Ami a városi törvény elkészítését illeti, úgy kívánok elindulni, hogy megkeresem a városok polgármestereit, hogy akár maguk, akár megbízott alkalmas egyének útján záros határidőn belül nyilatkozzanak a mai szervezet hiányairól és egy megküldendő kérdőív kapcsán jelöljék meg azokat a követeléseket, melyeket az új városi törvénynyel szemben támasztanak. E nyilatkozatok és az eddig már készült munkálatok, valamint néhány város közigazgatásának a helyszínén való megismerése alapján, továbbá már végzett külföldi tanulmányaimnak felhasználásával emlékiratot óhajtanék készíteni, melyben a városi törvényben megoldandó kérdéseket kifejteném és indokolt javaslatokat tennék. Ezt az emlékiratot a kongresszus állandó bizottsága, esetleg egyetemes ülése letárgyalná s az itt történt megállapodások szerint elkészíteném a városi törvény indokolással ellátott tervezetét, melyet azután a kongresszus a belügyminiszériumnak rendelkezésére bocsátana. A városi törvényekben megoldandó kérdések közül első helyen rendesen a városi aktív és passiv választói jog kérdését szokták említeni. Bár meggyőződésem, hogy a közérdek annál jobban van biztosítva, minél szélesebb körű a választói jog, munkálatunkban különösebb súlyt a városi választói jog kérdésére nem helyeznek, mert ennek megoldása belejátszik az országos politikába s igy az e tekintetben gyakorolható befolyásunk, legalább a mai viszonyok közt, nagyon problematikus. Nekünk a súlyt azokra a kérdésekre kell helyeznünk, melyekben az alapos és gyors igazgatás kulcsa fekszik. Ezek között az első a laikus és a hivatásos elem legeredményesebb együttműködésének biztosítása és pedig nemcsak a képviseletben, hanem a folyó közigazgatásban is. Nézetem szerint ugyan a modern városi igazgatás feltétlenül szakképzett hivatalnoki karra alapítandó, de hogy ez a hivatalnoki kar a bürokratizmusban meg ne merevedjék, hogy a társadalmi élet szükségleteinek állandó behatása alatt álljon, de különösen, hogy a gazdasági és a társadalmi feladatok megoldásánál a kellő ismeretek és tapasztalatok érvényesüljenek, gondoskodni kell arról, hogy a városi lakosság arra való elemei, akár tagjai a képviseletnek akár nem, a közigazgatási munkában részt vegyenek. Egy másik fontos dolog, hogy a városi szervezet a lehetőségig egyszerűsíttessék; ez szorosan összefügg a hivatalnokok megélhetésének kérdésével, amennyiben az egyszerűbb szervezet kevesebb számú, de jobb javadalmazású hivatalnoki kar alkalmazását teszi lehetővé. Itt különösen mérlegelendő lesz, hogy legalább a kisebb városokban ne ejtessék-e el a tanácsi szervezet. Az egyszerűbb szervezet módot nyújt arra is, hogy a városias fejlődésű községek elég korán jussanak megfelelő önállósághoz. Egy harmadik alapvető kérdés és a városok önállóságának kérdése. Itt két irányban kell törekednünk; egyfelől arra, hogy a kormányzati felügyelet helyébe lehetőleg a Magyar Fam-ás Lámpaárugyár Részvénytársassg rérf'M,lu,a Magyar anyaös Budapest-Kőbánya Magyar munka! Ajánlja elsőrendű kemény gummi vízmérőit! A gyár Budapest-székesfőváros szállítója. Kitűnő légszeszórák! 1PIF* Kitűnő légszeszórák! 3. oldal.