Városok Lapja, 1910 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1910-01-01 / 1. szám

1910. január 1. VÁROSOK LAPJA szolgáltatják legfőbb biztosítékát az új városi törvény meg­alkotásának. Ha a városi törvény kereteiben a városok kulturális, közgazdasági és nemzeti fejlődésének alaptényezői adva van­nak , akkor minden város előtt nyitva áll az út, hogy saját autonóm jogkörében megvalósíthassa a nemzet közjavára szolgáló eszményeit; ekként válván minden egyes város az egységes magyar nemzeti állam kiépítésének egy-egy hatalmas faktorává. Az új városi törvénynek múlhatatlanul gondoskodnia kell a városterületek kikerekítéséről.­­ A törvényhozásnak pedig gondoskodnia kell arról, hogy az ekként arrendírozott városterületek, a képviselő-választókerületek újból való beosz­tásával, a lakosság számarányának megfelelően, egy vagy több választókerületekké alakíttassanak. Emez új rend folytán a városok érdekei a magyar par­lamentben közel 170 követ által képviseltetvén, ezen jelentős képviselet kellő biztosítékot nyújt aziránt, hogy a városoknak intézményes gondoskodásban nagy célokat szolgáló közérdekei, illetékes helyen, kellő figyelemben és megfelelő elbánásban is részesülnek. Nemcsak vagyonrendezési, de különösen magyar nem­zeti szempontból, az ország összes városainak népoktatása, megszabandó időtartamon belül államosítandó. Még­pedig elsősorban a perifériákon, illetőleg az idegen nyelvet beszélő vidékeken. Ugyanezen vidékek városaiban állami szubvenció biz­tosításával magyar nemzeti színházak létesítendők. Az emporiális jelleget öltött vármegyei székhelyek gya­nánt szolgáló városokban, a parciális ipar és kereskedelem pártolása és fellendítése érdekében kereskedelmi- és ipar­kamarák állítandók fel. Ugyanily városok, a felszaporodott posta-, táviró- és telefon­közlekedés fejlődési arányaira való tekintettel, egyben posta- és táviró igazgatósággal is ellátandók. íme, csak néhány markáns vonással megrajzoltuk a jövendő városait. Ha kormány és törvényhozás eleven való­sággá változtatja a most megrajzolt vázlatos képet, és a városok autonóm jogkörükben gondoskodnak a még hiányzó vonások és megfelelő színezések kiegészítéséről, akkor nyu­godtan tekinthetünk a nemzet jövője elé, mert kulturális, közgazdasági és nemzeti erőinknek legfőbb biztosítékát a magyar városok közéletében és szervezetében feltaláljuk! A városi törvény, írta Dr. Harrer Ferenc, a magyar városok orsz. kongresszusának főtitkára. A városok kongresszusának állandó bizottsága nemrég megbízott avval, hogy a városi törvény számára előmunkála­tokat készítsek. Ez a megtisztelő megbízás egyfelől szinte kötelességemmé teszi, hogy tájékoztatást nyújtsak arra nézve, miként akarom feladatomat megoldani, másfelől azonban óvatosságra is kötelez e tárgyra vonatkozó nyilatkozataimban. Azt hiszem, hogy a két szempontot ez időszerint úgy egyez­tetem össze legjobban, ha elsősorban vázolom az eljárást, melyet a városi törvény tervezetének elkészítésénél követen­dőnek vélek s magam részéről követni is óhajtok; másod­sorban megjelölök néhány vezéreszmét, melyet eddig tett tanulmányaim és tapasztalataim alapján a városi törvényben megvalósítandónak tartok. Ami a városi törvény elkészítését illeti, úgy kívánok elindulni, hogy megkeresem a városok polgármestereit, hogy akár maguk, akár megbízott alkalmas egyének útján záros határidőn belül nyilatkozzanak a mai szervezet hiányairól és egy megküldendő kérdőív kapcsán jelöljék meg azokat a követeléseket, melyeket az új városi törvénynyel szemben támasztanak. E nyilatkozatok és az eddig már készült mun­kálatok, valamint néhány város közigazgatásának a helyszínén való megismerése alapján, továbbá már végzett külföldi tanulmányaimnak felhasználásával emlékiratot óhajtanék készí­teni, melyben a városi törvényben megoldandó kérdéseket kifejteném és indokolt javaslatokat tennék. Ezt az emlékiratot a kongresszus állandó bizottsága, esetleg egyetemes ülése letárgyalná s az itt történt megállapodások szerint elkészí­teném a városi törvény indokolással ellátott tervezetét, melyet azután a kongresszus a belügyminiszériumnak rendelkezésére bocsátana. A városi törvényekben megoldandó kérdések közül első helyen rendesen a városi aktív és passiv választói jog kérdését szokták említeni. Bár meggyőződésem, hogy a köz­érdek annál jobban van biztosítva, minél szélesebb körű a választói jog, munkálatunkban különösebb súlyt a városi választói jog kérdésére nem helyeznek, mert ennek megoldása belejátszik az országos politikába s igy az e tekintetben gyakorolható befolyásunk, legalább a mai viszonyok közt, nagyon problematikus. Nekünk a súlyt azokra a kérdésekre kell helyeznünk, melyekben az alapos és gyors igazgatás kulcsa fekszik. Ezek között az első a laikus és a hivatásos elem legeredményesebb együttműködésének biztosítása és pedig nemcsak a képviseletben, hanem a folyó közigazgatás­ban is. Nézetem szerint ugyan a modern városi igazgatás feltétlenül szakképzett hivatalnoki karra alapítandó, de hogy ez a hivatalnoki kar a bürokratizmusban meg ne merevedjék, hogy a társadalmi élet szükségleteinek állandó behatása alatt álljon, de különösen, hogy a gazdasági és a társadalmi fel­adatok megoldásánál a kellő ismeretek és tapasztalatok érvé­nyesüljenek, gondoskodni kell arról, hogy a városi lakosság arra való elemei, akár tagjai a képviseletnek akár nem, a közigazgatási munkában részt vegyenek. Egy másik fontos dolog, hogy a városi szervezet a lehetőségig egyszerűsíttessék; ez szorosan összefügg a hivatalnokok megélhetésének kérdésével, amennyiben az egy­szerűbb szervezet kevesebb számú, de jobb javadalmazású hivatalnoki kar alkalmazását teszi lehetővé. Itt különösen mérlegelendő lesz, hogy legalább a kisebb városokban ne ejtessék-e el a tanácsi szervezet. Az egyszerűbb szervezet módot nyújt arra is, hogy a városias fejlődésű községek elég korán jussanak megfelelő önállósághoz. Egy harmadik alapvető kérdés és a városok önálló­ságának kérdése. Itt két irányban kell törekednünk; egy­felől arra, hogy a kormányzati felügyelet helyébe lehetőleg a­ ­ Magyar Fam-­ás Lámpaáru­gyár Részvénytársassg rérf'M,lu,a Magyar anyaös Budapest-Kőbánya Magyar munka! Ajánlja elsőrendű kemény gummi vízmérőit! A gyár Budapest-székesfőváros szállítója. Kitűnő lég­szeszórák! 1PIF* Kitűnő légszeszórák! 3. oldal.

Next