Városok Lapja, 1931 (26. évfolyam, 1-27. szám)
1931-11-01 / 24. szám
346 Városok Lapja 1931. november 1 A m. kir. Közigazgatási Bíróság általános pénzügyi osztályának döntvényei, jogegységi és elvi jelentőségű határozatai VIII. 1723. szám. A dologi kezességből származó fizetési kötelezettséget nem lehet az 1920. XXXIV. t.-c. 23. §. (2. és 3.) bekezdése szerint 2 évi határidő lejárta után érvényesíteni azon a címen, hogy a K. K. H. Ö. 88. §. (2) bekezdés szerinti bizonyítvány nem váltatott ki. 9.446/1930. P. sz. 1724. szám. Szerzetesrend tagjainak üdülése céljára szolgáló nyaralóépületét az állandó házadómentesség nem illeti meg. 17.431/1930. P. sz. 1725. szám. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 33. §. 4. pontjában megállapított illetékhelyesbítést a szolgáltatás élvezetére jogosult fél jogutódai jogorvoslati határidőn belül jogosultak kérni, ha a kiszabott illetékre vonatkozó fizetési meghagyást a szolgáltatás élvezetére jogosult fél halála miatt közvetlenül a jogutódok kezéhez kézbesítették. 11.594/1929. P. sz. 1726. szám. Felperes által felemelt, de alperes által vitássá tett ingatlanperérték mindaddig nem képezhet illetékalapot, amíg a vitássá tett értékre vagy a felek meg nem egyeztek, vagy a vitás értéket a bíróság a Pp. 5. §-a alapján meg nem állapította. 12.631/1929. P. sz. 1727. szám. Alkalmi társaságot létesítő felek közül egynek kötelezettségvállalása jövőbeli kölcsönnyújtása iránt, nem tekinthető kölcsönszerződésnek. 8646/1930. P. sz. 1728. szám. A biztosítási vállalat által díjtartalékba helyezett összeget az adóhatóság az adóalap szempontjából nem változtathatja meg, ha a biztosító magánvállalatok állami felügyeleti hatósága a díjhátralék mérleg szerinti dotációjának megváltoztatását csak javasolta és nem követelte. 12.678/1930. P. sz. 1729. szám. Tanulmányút költségei üzleti kiadásként csak akkor számolhatók el, ha a tanulmányút már egy lekötött, vagy lekötésben levő vállalkozás érdekében történik s a költség a konkrét vállalkozásból várható bevétellel arányban áll. 4792/1930. P. sz. 1730. szám. Életbiztosítási díjakat a jövedelemadóalapból levonni nem lehet. 1151/1929. P. sz. 1731. szám. Házbirtokra eső közterheket akkor is le kell vonni, ha az adózó vallomásának a házjövedelemre eső része nem számszerű. 983/1929. P. sz. 1732. szám. A Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének személyes illetékmentessége a kamatjövedelmek illetékére nem terjed ki. 3067/1930. P. sz. 1733. szám. Özvegyi haszonélvezetnek évjáradékra való átváltoztatása esetén, ha a járadék nem a törvényes pénzértékben, hanem más módon van megállapítva, a vagyonátruházási illetéket évenként a megelőző évben tényleg teljesített szolgáltatás törvényes pénzértékben kifejezett összege után a teljesítéskor fennálló érték alapján kell kiszabni. 12.982/1928. P. sz. HÍREK — Leleplezték Berthóty István arcképét a békéscsabai városházán. Békéscsaba város képviselőtestületének október 19-iki közgyűlésén leplezték le a város első polgármesterének, néhai Berthóty Istvánnak a közgyűlési terem részére festett pompásan sikerült arcképét. A festmény a város nagynevű szülöttének, Vidovszky Bélának alkotása. A leleplezési aktuson díszes vendégsereg vett részt. A közgyűlést negyed 10 órakor nyitotta meg Jánossy Gyula polgármester. Közvetlenül a megnyitás előtt vonult be a volt polgármester özvegye, leánya, továbbá testvére, Berthóty Károly kormányfőtanácsos, v. országgyűlési képviselő s a Berthóty család többi tagjai. A családot a közgyűlés tagjai felállással köszöntötték. Jánossy Gyula polgármester megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy Berthóty István polgármester 10 éves működése alatt Békéscsaba óriási fejlődésen ment keresztül, amely az ő munkásságának tudható be. Békéscsaba első polgármestere egész férfi volt, akiben mindenki bízott és akiben soha senki sem csalatkozott. A polgármester bevezető beszéde után Rell Lajos reálgimnáziumi igazgató mondotta el remekbe készült leleplező beszédét, melyben Berthóty István messzevilágító erkölcsi portréját festette meg, igen mély hatást keltve. Beszéde alatt lehullott a lepel az arcképről és ekkor az egész közgyűlés felállással fejezte ki kegyeletét, majd a polgármester indítványára elhatározta, hogy a leleplező beszédet jegyzőkönyvben örökíti meg és az arcképet a közgyűlési terem falán helyezi el. *) — Pápa és környéke Győr megyéhez akar csatlakozni. Hosszabb idő óta beszélnek már arról, hogy Pápán képviselőtestületi vezető körökben olyan tervvel foglalkoznak, hogy a várost és környékét elszakítva Veszprém vármegyétől, Győr, Moson, Pozsony egyesített vármegyéhez kellene csatolni. A tervekkel most már az érdekelt vidéki lapok is foglalkoznak. A Zalaegerszegen megjelenő »Zalamegyei Újság« a következőket írja legutóbbi számában : »Pápa városban és az egész pápai járásban ugyanolyan elszakadási törekvések jelentkeznek, mint amilyenek egy évvel ezelőtt a balatonfüredi járásra irányították a figyelmet. Balatonfüred vidékével együtt Zalától Veszprém megyéhez akart csatlakozni, míg most Pápa és vidéke Veszprém megyének akar búcsút mondani és Győr megyével egyesülni. Pápa elszakadási törekvéseit a veszprém megyei közigazgatási bizottság ülésén Mohácsi Lajos dr. jelentette be. Már eddig is keservesen kellett tapasztalnia Pápa városának és általában az egész pápai járásnak, hogy a megye székhelyével való érintkezés igen nagy nehézségekkel jár, ami miatt a Veszprémbe utazó közönség körében állandó volt az elégedetlenség. Ez az elégedetlenség a mozgatója az elszakadási törekvésnek«. A »Győri Hírlap« munkatársa a hírek nyomán fölkereste a pápai mozgalom egyik jól informált egyéniségét, aki a következőket mondotta : »A mozgalomról elterjedt hírek egyáltalán nem alaptalanok. Az elszakadás és Győrhöz való csatlakozás gondolata már egy esztendővel ezelőtt fölmerült. Akkor megbeszélést folytattunk erről Pápa város képviselőtestületének két igen befolyásos és előkelő tagjával, akik több komoly indok alapján igen megfontolandónak és kívánatosnak mondották a gondolatot. A panaszok azóta méginkább növekedtek. Pápa megyei város jóval nagyobb, mint Veszprém, a megyei központ, ahová rossz és hosszadalmas utazással juthat el csak az ügyes-bajos közönség. Ugyanekkor már régen Győr a kereskedelmi, ipari és kulturális centruma Pápának, ide vezet minden érdeke, erre tendál az egész város lakossága. Pápa természetes útja Győr felé vezet, nem is szólva arról, hogy elsőrangú vasúti összeköttetése van a várossal. Veszprém vármegye bizonyosan nem nézi jó szemmel ezt a mozgalmat, azonban a pápai járásért kárpótlást kaphatna Veszprém vármegye a balatonfüredi járással, amely meg viszont megint a természetes irány és praktikusság érdekében Zalamegyétől Veszprém megyéhez kíván csatlakozni. Zalamegyének úgyis tizenegy járása van, itt nem volna nagyobb sérelem a füredi járás átcsatolása, amely Veszprém megyét a pápai járásért kárpótolná.« A magunk részéről egyelőre csak annyit kívánunk hozzáfűzni a fentiekhez, hogy a terv csak törvényhozási úton volna megvalósítható. Három törvényjavaslat készül. A képviselőház legelső ülésén a kormány három törvényjavaslatot terjeszt elő: 1. Az összeférhetetlenségi törvény, 2. A részvényjog reformja és 3. A magánvállalatok és üzemek alkalmazottainak maximális fizetéséről szóló törvényjavaslat. — Vadászati jog, hetipiac s egyéb kérdések Budafok közgyűlésén. Budafok megyei város képviselőtestületének legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésén Heckel Emil városi ügyész, a város területén gyakorolható vadászati jog bérletének Eberhardt Antal és társaival való meghosszabbításának kérelmét mutatta be. A város vezetősége a rendőrség és a gazdálkodók meghallgatása után új területet jelölt ki erre a célra, mely a lakott területtől lőtávolságon kívül esik. Többek hozzászólása után a képviselőtestület úgy határozott, hogy a bérletet további négy évre meghosszabbítja. Kelenvölgyön a Nádor utca megnyitásával kapcsolatosan az érdekelt telektulajdonosokkal kötött szerződéseket jóváhagyóan vették tudomásul. Több apró tárgy után elhatározta a közgyűlés, hogy Kelenvölgyön hetipiacot létesít, e kérdéssel behatóan foglalkozni kíván s a további előkészülettel a polgármestert bízza meg. Az elnöklő polgármester bejelentette, hogy a munkanélküliség enyhítése céljából már a jövő héten megindítják a csatornázási munkákat. A kereskedelmi minisztérium rendeletére a vállalkozóval pótszerződést kell kötni, melyben az első szerződésnek a minisztérium szerint néhány homályos pontját kell tisztázni. E közmunka összköltsége mintegy 66.000 pengő. Szükséges lesz még egy átemelő gépház építése, hozzávetően 11.000 pengő költséggel. Bejelentette a polgármester, hogy a Magdolna utcában levő Erzsébet Otthon is csatlakozni kíván a csatornahálózatba s tekintélyes anyagi áldozatra hajlandó. Az érdekeltekkel tárgyalás indul. — Elkészült Magyaróvár térképe. Magyaróvár város mérnöki hivatala elkészítette a város belsőségeit feltüntető nagy térképért amelyet az Országos Térképészeti Intézet sokszorosított. A térképek darabonként 5 P-ért kaphatók. — A Zavaros-ügy költségei. Székesfehérvár kisgyűlésének legutóbbi tárgysorozatán igen érdekes pont szerepelt, amely a Zavaros—Varga panamaüggyel kapcsolatban rávilágít arra, hogy mibe került a két főtisztviselő ügyének kivizsgálása. Vojnich Ferenc bajai polgármester, vizsgálóbiztos ugyanis beterjesztette számláját, amelynek összegét a városnak kell előlegeznie. A számla végösszege a bajai számvevőség tagjainak járandóságával, útiszámláival együtt 8.443,89 pengő. Ebből az összegből 1200 pengőt fordítottak egyes bírók díjazására különmunka jutalmazása címén *) Az előző közlésünk a folyó évi szeptember hó 1-én megjelent számunkban található.