Városok Lapja, 1931 (26. évfolyam, 1-27. szám)

1931-11-01 / 24. szám

346 Városok Lapja 1931. november 1 A m. kir. Közigazgatási Bíróság általános pénzügyi osztályának döntvényei, jogegységi és elvi jelentőségű határozatai­­ VIII. 1723. szám. A dologi kezességből származó fizetési kötelezett­séget nem lehet az 1920. XXXIV. t.-c. 23. §. (2. és 3.) bekezdése szerint 2 évi határidő lejárta után érvényesíteni azon a címen, hogy a K. K. H. Ö. 88. §. (2) bekezdés szerinti bizonyítvány nem váltatott ki. 9.446/1930. P. sz. 1724. szám. Szerzetesrend tagjainak üdülése céljára szolgáló nyaralóépületét az állandó házadómentesség nem illeti meg. 17.431/1930. P. sz. 1725. szám. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 33. §. 4. pontjában megállapított illetékhelyesbítést a szolgáltatás élvezetére jogosult fél jogutódai jogorvoslati határidőn belül jogosultak kérni, ha a kiszabott illetékre vonatkozó fizetési meghagyást a szolgáltatás élvezetére jogosult fél halála miatt közvetlenül a jogutódok kezéhez kézbesítették. 11.594/1929. P. sz. 1726. szám. Felperes által felemelt, de alperes által vitássá tett ingatlanperérték mindaddig nem képezhet illetékalapot, amíg a vitássá tett értékre vagy a felek meg nem egyeztek, vagy a vitás értéket a bíróság a Pp. 5. §-a alapján meg nem állapította. 12.631/1929. P. sz. 1727. szám. Alkalmi társaságot létesítő felek közül egynek kötelezettségvállalása jövőbeli kölcsönnyújtása iránt, nem tekint­hető kölcsönszerződésnek. 8646/1930. P. sz. 1728. szám. A biztosítási vállalat által díjtartalékba helyezett összeget az adóhatóság az adóalap szempontjából nem változtat­hatja meg, ha a biztosító magánvállalatok állami felügyeleti hatósága a díjhátralék mérleg szerinti dotációjának megváltoz­tatását csak javasolta és nem követelte. 12.678/1930. P. sz. 1729. szám. Tanulmányút költségei üzleti kiadásként csak akkor számolhatók el, ha a tanulmányút már egy lekötött, vagy lekötésben levő vállalkozás érdekében történik s a költség a konkrét vállalkozásból várható bevétellel arányban áll. 4792/1930. P. sz. 1730. szám. Életbiztosítási díjakat a jövedelemadóalapból levonni nem lehet. 1151/1929. P. sz. 1731. szám. Házbirtokra eső közterheket akkor is le kell vonni, ha az adózó vallomásának a házjövedelemre eső része nem számszerű. 983/1929. P. sz. 1732. szám. A Magyar Földhitelintézetek Országos Szövet­ségének személyes illetékmentessége a kamatjövedelmek illetékére nem terjed ki. 3067/1930. P. sz. 1733. szám. Özvegyi haszonélvezetnek évjáradékra való átváltoztatása esetén, ha a járadék nem a törvényes pénzértékben, hanem más módon van megállapítva, a vagyonátruházási illetéket évenként a megelőző évben tényleg teljesített szolgáltatás törvényes pénzértékben kifejezett összege után a teljesítéskor fennálló érték alapján kell kiszabni. 12.982/1928. P. sz. HÍREK — Leleplezték Berthóty István arcképét a békéscsabai városházán. Békéscsaba város képviselőtestületének október 19-iki közgyűlésén leplezték le a város első polgármesterének, néhai Berthóty Istvánnak a közgyűlési terem részére festett pompásan sikerült arcképét. A festmény a város nagynevű szülöttének, Vidovszky Bélának alkotása. A leleplezési aktuson díszes vendég­sereg vett részt. A közgyűlést negyed 10 órakor nyitotta meg Jánossy Gyula polgármester. Közvetlenül a megnyitás előtt vonult be a volt polgármester özvegye, leánya, továbbá testvére, Berthóty Károly kormányfőtanácsos, v. országgyűlési képviselő s a Berthóty család többi tagjai. A családot a közgyűlés tagjai felállással köszöntötték. Jánossy Gyula polgármester megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy Berthóty István polgármester 10 éves működése alatt Békéscsaba óriási fejlődésen ment keresztül, amely az ő munkásságának tudható be. Békéscsaba első polgár­mestere egész férfi volt, akiben mindenki bízott és akiben soha senki sem csalatkozott. A polgármester bevezető beszéde után Rell Lajos reálgimnáziumi igazgató mondotta el remekbe készült leleplező beszédét, melyben Berthóty István messzevilágító erkölcsi portréját festette meg, igen mély hatást keltve. Beszéde alatt lehullott a lepel az arcképről és ekkor az egész közgyűlés felállással fejezte ki kegyeletét, majd a polgármester indítványára elhatározta, hogy a leleplező beszédet jegyzőkönyvben örökíti meg és az arcképet a közgyűlési terem falán helyezi el. *) — Pápa és környéke Győr megyéhez akar csatlakozni. Hosszabb idő óta beszélnek már arról, hogy Pápán képviselő­­testületi vezető körökben olyan tervvel foglalkoznak, hogy a várost és környékét elszakítva Veszprém vármegyétől, Győr, Moson, Pozsony egyesített vármegyéhez kellene csatolni. A tervekkel most már az érdekelt vidéki lapok is foglalkoznak. A Zalaegerszegen megjelenő »Zalamegyei Újság« a következőket írja legutóbbi számában : »Pápa városban és az egész pápai járásban ugyanolyan elszakadási törekvések jelentkeznek, mint amilyenek egy évvel ezelőtt a balatonfüredi járásra irányították a figyelmet. Balaton­­füred vidékével együtt Zalától Veszprém megyéhez akart csatla­kozni, míg most Pápa és vidéke Veszprém megyének akar búcsút mondani és Győr megyével egyesülni. Pápa elszakadási törekvéseit a veszprém megyei közigazgatási bizottság ülésén Mohácsi Lajos dr. jelentette be. Már eddig is keservesen kellett tapasztalnia Pápa városának és általában az egész pápai járásnak, hogy a megye székhelyével való érintkezés igen nagy nehézségekkel jár, ami miatt a Veszprémbe utazó közönség körében állandó volt az elégedetlenség. Ez az elégedetlenség a mozgatója az elszakadási törekvésnek«. A »Győri Hírlap« munkatársa a hírek nyomán fölkereste a pápai mozgalom egyik jól informált egyéniségét, aki a következőket mondotta : »A mozgalomról elterjedt hírek egyál­talán nem alaptalanok. Az elszakadás és Győrhöz való csatlakozás gondolata már egy esztendővel ezelőtt fölmerült. Akkor meg­beszélést folytattunk erről Pápa város képviselőtestületének két igen befolyásos és előkelő tagjával, akik több komoly indok alapján igen megfontolandónak és kívánatosnak mondották a gondolatot. A panaszok azóta méginkább növekedtek. Pápa megyei város jóval nagyobb, mint Veszprém, a megyei központ, ahová rossz és hosszadalmas utazással juthat el csak az ügyes-bajos közönség. Ugyanekkor már régen Győr a kereskedelmi, ipari és kulturális centruma Pápának, ide vezet minden érdeke, erre tendál az egész város lakossága. Pápa természetes útja Győr felé vezet, nem is szólva arról, hogy elsőrangú vasúti összeköttetése van a várossal. Veszprém vármegye bizonyosan nem nézi jó szemmel ezt a mozgal­mat, azonban a pápai járásért kárpótlást kaphatna Veszprém vármegye a balatonfüredi járással, amely meg viszont megint a természetes irány és praktikusság érdekében Zalamegyétől Veszprém megyéhez kíván csatlakozni. Zalamegyének úgyis tizenegy járása van, itt nem volna nagyobb sérelem a füredi járás átcsatolása, amely Veszprém megyét a pápai járásért kárpótolná.« A magunk részéről egyelőre csak annyit kívánunk hozzá­fűzni a fentiekhez, hogy a terv csak törvényhozási úton volna megvalósítható.­­ Három törvényjavaslat készül. A képviselőház legelső ülésén a kormány három törvényjavaslatot terjeszt elő: 1. Az összeférhetetlenségi törvény, 2. A részvényjog reformja és 3. A magánvállalatok és üzemek alkalmazottainak maximális fizetéséről szóló törvényjavaslat. — Vadászati jog, hetipiac s egyéb kérdések Budafok köz­gyűlésén. Budafok megyei város képviselőtestületének legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésén Heckel Emil városi ügyész, a város területén gyakorolható vadászati jog bérletének Eberhardt Antal és társaival való meghosszabbításának kérelmét mutatta be. A város vezetősége a rendőrség és a gazdálkodók meghallgatása után új területet jelölt ki erre a célra, mely a lakott területtől lő­távolságon kívül esik. Többek hozzászólása után a képviselőtes­tület úgy határozott, hogy a bérletet további négy évre meghosszab­bítja. Kelenvölgyön a Nádor­ utca megnyitásával kapcsolatosan az érdekelt telektulajdonosokkal kötött szerződéseket jóváhagyóan vették tudomásul. Több apró tárgy után elhatározta a közgyűlés, hogy Kelenvölgyön hetipiacot létesít, e kérdéssel behatóan foglal­kozni kíván s a további előkészülettel a polgármestert bízza meg. Az elnöklő polgármester bejelentette, hogy a munkanélküliség enyhítése céljából már a jövő héten megindítják a csatornázási munkákat. A kereskedelmi minisztérium rendeletére a vállalkozóval pótszerződést kell kötni, melyben az első szerződésnek a miniszté­rium szerint néhány homályos pontját kell tisztázni. E közmunka összköltsége mintegy 66.000 pengő. Szükséges lesz még egy átemelő gépház építése, hozzávetően 11.000 pengő költséggel. Bejelentette a polgármester, hogy a Magdolna­ utcában levő Erzsébet Otthon is csatlakozni kíván a csatornahálózatba s tekintélyes anyagi áldozatra hajlandó. Az érdekeltekkel tárgyalás indul. — Elkészült Magyaróvár térképe. Magyaróvár város mérnöki hivatala elkészítette a város belsőségeit feltüntető nagy térképért amelyet az Országos Térképészeti Intézet sokszorosított. A tér­képek darabonként 5 P-ért kaphatók. — A Zavaros-ügy költségei. Székesfehérvár kisgyűlésének legutóbbi tárgysorozatán igen érdekes pont szerepelt, amely a Zavaros—Varga panamaüggyel kapcsolatban rávilágít arra, hogy mibe került a két főtisztviselő ügyének kivizsgálása. Vojnich Ferenc bajai polgármester, vizsgálóbiztos ugyanis beterjesztette számláját, amelynek összegét a városnak kell előlegeznie. A számla végösszege a bajai számvevőség tagjainak járandóságával, úti­­számláival együtt 8.443,89 pengő. Ebből az összegből 1200 pengőt fordítottak egyes b­írók díjazására különmunka jutalmazása címén *) Az előző közlésünk a folyó évi szeptember hó 1-én megjelent számunkban található.

Next