Városok Lapja, 1947 (60. évfolyam, 2-9. szám)
1947-05-01 / 2. szám
18 -----SZÖVETSÉGI KÖZLEMÉNYEK---- lllllllllllllll!llllllll!lllllllllllllllllllllllllllHIIII!lllllllllllll!!!lllllllllllllllllllllllllllllll!lllllll!lllll!ll!llllllllllllllll 1099 1947. szám alatt körlevelet intéztünk a tanoncüdültetési akciónkra jelentkezett városok és községek vezetőihez és kértük a beküldött kérdőív kitöltését. Ennek adatai az akció megszervezésének és megindításának érdekében szükségesek. 1175/1947. szám alatt felkértük a Városok Lapja tudósítóit, hogy a városban előforduló eseményekről tudósításokat küldjenek részünkre, a „Mi újság a városokban?" című rovat kifejlesztése érdekében. 1189.1947. szám alatt az egyes városokban megjelenő napilapokból kértünk cserepédányokat, miután a Városok Lapja szerkesztése szempontjából a városok sajtójára is szükségünk van. Áchim András-utcák a magyar városokban. Szövetségünk Békéscsaba megyei város képviselőtestületének és Nemzeti Bizottságának kezdeményezésére országos mozgalmat indított, hogy Áchim L. Andrásnak, a magyar parasztság lelkes szószólójának nevéről utcát nevezzenek el a magyar városok. Az akció eredményeképpen Vác megyei város a házhelyakció során kialakítandó városrész legszebb utcáját Áchim L. Andrásról fogja elnevezni. Turkeve megyei város elrendelte az eddigi Huszka-utcának Áchim L. Andrásutcára való megváltoztatását. Pápa város arról értesítette a Szövetséget, hogy már 1945-ben utcát nevezett el Áchim L. Andrásról. Nagykőrös megyei város megkeresésünkre az egyesített bizottság javaslata alapján elhatározta, hogy a Klebelsberg utca nevét megváltoztatja Áchim L. Andrásutcára, míg Kiskunfélegyháza megyei város az Eszék utca átkeresztelését határozta el. Hajdúnánás megyei város az új házhelytelep középső, észak-déli irányban húzódó főutcáját Áchim L. Andrásról, a parasztmozgalom e századbeli első harcosáról nevezi el. Makó, Szombathely, Kecskemét, Hajdúböszörmény városok javaslatunkat elfogadták és a legközelebbi újabb utcaelnevezéseknél fogják azt tekintetbe venni. Szolnokon a város egyik legszebben fejlődő részén, az ú. n. Sefcsik-telepen a Liliom-utcát Áchim L. Andrásról nevezték el, Kaposvár megyei város törvényhatósága egyhangú határozattal úgy döntött, hogy a Marhahajtó-út nevét változtatja át, Miskolc bhj. város törvényhatósága pedig 1947 február 19-én tartott közgyűlésén kimondotta, hogy a hejőcsabai volt Hunyadi János utcát nevezi el Áchim L. Andrásról. Szeged város polgármestere a városrendezési bizottság elé olyan értelmű javaslatot terjesztett, hogy a mezőgazdasági foglalkozású Alsóváros egyik utcáját Áchim L. Andrásról nevezzék el. Tyivázat és Váryi szemle A modern városigazgatásnak a törvénykönyv és a rendelettár csak segédeszköze, mert munkájának lényegét nem a paragrafusok alkalmazása tölti ki, hanem az élet valóságos szükségleteinek felismerése s azok kielégítésére a legcélravezetőbb és legeredményesebb módok kutatása. Amilyen sokrétű az emberi élet, olyan változatosak azok a feladatok is, amelyekkel a közigazgatás korszerű szolgálatában napról-napra találkozunk. Nemcsak a jog, a közigazgatás, a politika ,vagy társadalomtudomány elvont tételei között kell megtalálnia az eligazodás helyes útját a városok életét és fejlődését munkáló tisztviselőknek, hanem a gyakorlati életnek sok kérdésében is tájékozottnak kell lenniök, ha hivatásukat jól akarják betölteni. Talán elég, ha arra gondolunk, hogy a parkok kertészetétől a csecsemők vándorkelengyéjéig, a szemételtakarítástól a népkönyvtárakig, a közellátás gondjaitól a múzeumok anyaggyűjtéséig milyen sokféle feladat és munkakör ismeretére van szüksége a városok vezetőinek. A városépítés, vagy az üzemek műszaki feladatait ne is említsük. Úgy véljük, hogy jó szolgálatot teszünk a korszerűségre törekvő és tájékozódást kereső városi vezetőknek, ha rendszeres és állandó szemlét, tájékoztatást nyújtunk nekik az őket közelebbről érdeklő könyvekről és folyóiratokról. Ezúttal — állandó rovatunk megnyitása alkalmával — csak összefoglaló közlésre van módunk, hogy a felszabadulás óta újra nagy lendületet vett magyar folyóiratirodalom termését legalább címeikben regisztrálhassuk, a jövőben azonban e szolgálatunkat rövidrefogott tartalmi ismertetésekkel kívánjuk használhatóbbá tenni. Az elmúlt év könyvtermeléséből kiemeljük a következőket: A magyar ipar és a békekötés. Kiad. A magyar iparügyi minisztérium iparpolitikai osztálya. Bp. 1946. Pátria nyomda. Mai magyar művelődési politika. — Elvek, tervek, eredmények. — Kiad.: Vallás- és közoktatásügyi minisztérium. Bp. 1946. Egyet. ny. MÁRTHA ZSUZSANNA: Magyarország élelmezési helyzete és mezőgazdasági termelése. Kiad.: Gazdaságkutató Intézet. Bp. 1946. Antiqua ny. FACSÁDY KÁLMÁN: A magyar közellátás és a békekötés. Kiad.: A közellátási minisztérium IV. főosztálya. Bp. 1946. Pátria ny. Magyarország gazdasági helyzete a stabilizáció kezdetén. Kiad.: M. Gazdaságkutató Intézet. Bp. 1946. Antiqua ny. HORNER IMRE: A városi polgár eszményi otthona egy újszerű város keretében. Bp. 1946. Egy. ny. CSIZMADIA ANDOR—KARCSAY SÁNDOR: Magyarország közigazgatása. Bp. 1946. Budapest Irod. Int. FOLYÓIRATAINK bőséges anyagából utalunk a következő cikkekre, anélkül természetesen, hogy csak megközelítőleg és teljességre törekedhetnénk: ERDEI FERENC: A közigazgatás reformproblémái. Forum, 1946. szept. RUISZ REZSŐ: Az első magyar városi törvény előzményei. Városi Szemle, 1946. 39—50. NAGY DEZSŐ BÁLINT: A jogerő a közigazgatási és pénzügyi eljárásban. Városi Szemle. 1946. 225—263. PERÉNYI IMRE: Gyárilag előállított házak. Tér és Forma. 1946. 20—22. ZÖLD SÁNDOR: Tisztogatás és leépítés a közigazgatásban. Társ. Szemle. 1946. 615—621. SÓS JÓZSEF: Népélelmezési problémáink. Orvosok Lapja—Népegészségügy. 1946. 1161—1163. GRANASZTÓI PÁL: A jövő városesztétikája. Tér és Forma. 1946. 55—58. GRANASZTÓI PÁL: A kislakásépítés városrendezési kérdései. Tér és Forma. 1946. 4—5. KONCZ PÉTER: Városrendezés—városfejlesztés. Puszták Népe. 1946. 1. sz. PRESICH GÁBOR: A háború utáni lakásépítés feladatai. Új építészet. 1946. 6—9. KŐVÁGÓ JÓZSEF: A korszerű kis lakás. Budapest, 1946. 369—372. ANTAL ENDRE: Magyar alföldi városok újjáépítése. Tér és Forma. 1946. 176. BORBIRÓ VIRGIL: A mai építészeti formáról. Tér és Forma. 1946. 129. HERGÁR VIKTOR: Városaink újjáépítése. Tér és Forma. 1946. 144—146. PRESICH GÁBOR—HOCH ISTVÁN: A „fajlagos beépítés" fogalma és felhasználása a városépítésben. Tér és Forma. 1946. 123—127. Szándékosan elhagyjuk a Városi Szemle cikkeinek egyenként való felsorolását, mert e folyóirat egész anyaga tarthat számot az érdeklődésre. VÁROSOK LflPJfi