Vásárhely és Vidéke, 1898. január-június (16. évfolyam, 1-53. szám)

1898-01-01 / 1. szám

1. szám, 1898. január 1. VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE._______=_ _ ____ A törvényszék W­e­i­s­z József volt kereske­dőt váltóhamisításért 2 évi­g­ egyházra itéli. Febr. 16. A belügyminiszter a pusztaiak­nak elszakadás iránt benyújtott kérvényét elutasitja. Feb. 27 A kereskedelemügyi miniszter­­ érlesíli a várost, hogy az agyagipar tanmű­hely felállításához 2600 írt államsegélyt en­gedélyez. Márcz. 1. A református egyház elhatá­rozza, hogy híveit az újvárosi templom ja­vára 50 krrál megadóztatja. Márcz. 4. A sorozás kezdetét veszi. — A kir. adóhivatal egyik tisztviselője, H­er­go­vits Lajos megőrült. — Megalakult vá­rosunkban az első 48-as olvasóegylet. Márcz. 14. Neumann Jakab állomás­­főnököt áthelyezik városunkból. — Dós­its Sándor kir. törvényszéki biró Szegeden agyon­lövi magát. Márcz. 16. Megkezdődött városunkban a méregkeverék szenzácziós bűnpörének a tárgyalása. Márcz. 28. A „Vásárhely és Vidéke“ közli a méregkeverék arczképeit, kiknek val­lomásai folytán újabb exhumálások és bűn­vizsgálat rendeltetik el. Márcz. 29. M­u­s­k­ó Sándor, a dele­gált törvényszék elnöke elhal s a méregke­verék tárgyalását elnapolják. Április 8. A belügyminiszter jóváhagyta a törvényhatóság azon határozatát, melylyel a főgimnázium építésére újólag 30000 frt segélyt megszavazott. Ápril. 14. A közgyűlés elhatározza, hogy a szegedi utat 50000 frt kölcsönből tégla­­burkolattal építteti ki. — A kulturmérnökség elkészíti a város csatornázási terveit. — A zsidó hitközség elhatározza, hogy 3050 frt költséggel templomába orgonát készíttet. April. 18. A függetlenségi párt távirat­ban üdvözölte a Maros-Vásárhelyen időző K­o­s­s­u­t­­h Ferenczet. April. 19. A szoczialista asszonyok nagy titokban nőegyletet alakítanak. Ápril. 27. Székely Lajos feleséggyil­kost a törvényszék 15 évi fegyházra ítéli. — Az óvónőképzőben megünneplik a kisded­óvási törvény szentesítésének évfordulóját. Május 2. Az újságírók elhatározzák, hogy segélyegyletük javára népünnepélyt rendeznek. — A szegedi vasúti osztálymér­nökség áthelyeztetik városunkba. — A ren­dőrség P­o­lj­á­k Béla szoczialista izgató­ kiutasítja a városból. nek ez a kettő nem tudott parancsolni, az a vezér puskacsöve előtt bukott a sírba. A félegyházi határban az öreg juhász ha beterel, subáján elnyujtózkodva ma is kedvvel mesél a „vas ököl“ virtusairól. Ez a „vas ököl“ egy csapásra bezúzta a Kónyi­­tanya égett vályúból vert falát. Ez a „vas ököl“, ha tréfálni volt kedve, az országút szélén egymásután szaggatta ki tövestől a 2—3 esztendős fákat. Vagy ha a csárdában a verekedő legénység fölé emelkedett, ösz­­szeszorulva (ha mindjárt százan voltak in­nen is, túl is) olyan csend lett, mint a te­metőben. Ettől a „vas ököl“-től félt a „nagy paraszt.“ Ez az ököl pedig Rádi Imre félegy­házi gulyásé volt. A haramia-vezér nyughatatlan volt min­dig, mikor a nagyfejű félegyházi paraszt­­herkulesről hallott. Pedig ez nem állt az út­jába, be se lépett a bandába. De tán épen ez boszantotta Rózsa Sándort. Tudta felőle, hogy hajladozik a betyár­életre, ez költötte fel benne a félelmet. Vagy nem is a félelem volt az, hanem inkább féltékenység, melytől rosszak voltak a haramia-vezér álmai. Egyszer a csupasz képű Gajdos gyerek (a banda legfiatalabb tagja, aki országut­ le­­sőnek volt jó) szörnyen fölingerelte a vezért. Nem tudta a fejfelesszájú betyárfiú, hogy Sándor bácsi nem szereti Rádi Imrét. Nagy csodálattal kezdte neki beszélni, hogy milyen erős ember Rádi. — Tudja, Sándor bácsi akár egy há­rom esztendős fa gyökere, olyan pufók­eres a karja , az országút kavicsát is összezúzza­ az öklével, ha akarja. Május 8. - é r­e SS­y Kálmán tankerü­leti főigazgató városunkban­­ ta­rtózkodik. Május 23. A pénzügyminiszter értesíti a város közönségét, hogy dohánygyárat ez időszerűít, nem állíthat fel városunkban. — Megjelenik Futó Mihály igazgató tollából főgimnáziumunk története. — A Il­ik ifjúsági­­segélyegylet kimondja feloszlását. Május 30. A tisztviselők folyamodnak a városhoz, hogy a nyári 2 hónap alatt csak délelőtt legyenek hivatalos órák. Június 1. A vásárhely-makói vasút köz­­igazgatási bejárása megtörténik. — A vasúti töltés a Tiszánál erősen megcsuszamlik. — Hozzá kezdenek az áll. polgári fiúiskola épí­téséhez. Jun. 5. A főgimnáziumhoz dr. Ernyei István és S­ó­l­y­o­m Lajos tanároknak válasz­tatnak. — G­u­tt­e­n­bb­e­r­g Pál felolvasást tart a gazdasági egyesületben. — A dalárda részt vesz a szegedi dalárda 25 éves jubi­leumán. Jun. 7. Az ujságirók népünnepélyét el­mossa az eső. Jun. II. Diákok tornaünnepélye a nép­kertben. — A méregkeverék bünpörében ki­tűzik az újabb tárgyalást. — Az újságírók megtartják népünnepélyüket. Jun. 20. Szabó János esperes-lelkész ünnepélyes beiktatása. — A város 100 írttal a „Vidéki Hírlapírók Szövetségeinek alapitó tagja lesz. — Az érettségi vizsgálat eredmé­nyének kihirdetése, miszerint 29 tanulóból­­ elbukott 12. Jun. 23. A kath. autonómia ügyében a­­ kerület papsága értekezletet tart városunk­ban. — Egyesy Géza próbavilágitást rendez a városházán a cet­y­lennel. — Kezdetét veszi a méregkeverék másodszori végtárgyalása. Jul. 7. A központi választmány össze­állítja az 1898. évre érvénynyel biró képvi­­­selőválasztók névjegyzékét, mely szerint 4450 polgár élt választási joggal. — Főgimnázi­umi tanulók 10 éves találkozója. — Éjjel erős orkán a városban és a határon. Jul. 10. V­a­r­g­a Antal és N­a­g­y Lajos tanárok nyugalomba vonulnak. Jul. 13. A szervező bizottság gyűlést tart. — Barányi Ferenczet és nejét a szegedi törvényszék D­é­t­á­r Annus elmér­­gezéséért 12 évi, illetőleg B­aranyi Fe­renczet 6 évi fegyházra ítéli. Jul. 20. A J­á­g­e­r Mari és társai bűn­­­­ügyében a törvényszék 22 napi tárgyalás­­ után meghozza ítéletét, mely szerint Jäger­­ Mari, Csordás Lidi, V­a­r­g­a Lidi és Szappanos Jucás kötél általi ha­­t­á­r­r­a, Horváth János és M­u­c­s­i Lidi életfogytiglani fegyházra, Gu­lyás Kiss,Sámuel 6 évi fegyházra ítéltetik. J­á­g­e­r Mari öngyilkossági kísérletet követ el. Jul. 25. A nyári színkör építésére meg­­tartatik az árlejtés. — A kath. autonómiai képviselőválasztás megtörténik városunkban F­á­r­y Antal győzelmével. Aug. I. A törvényszék Olasz Imrét és O­l­asz Bálintot, kik anyjokat, Olasz Istvánná Patkós Julist akarták elpusztítani, 7­—7 évi fegyházra ítélte. Aug. 3 -­u­n­h­e­g­y­i Miklós színtársu­lata megkezdi előadásait. Aug. 5. Le­ncse Sándor ács­gyilkos­­sági kísérletet követ el Horváth Rozi ellen. Aug. II. A gimnáziumhoz tornatanárnak megválasztják Szappanos Károlyt. — Az iskolaszék szintén választ 11 tanyai tanítót. Aug. 15. Báró C­h­a­p­p­o­n Károly vivó­­iskolát nyit. Aug. 24. A békés-bánáti ref. egyház­megye közgyűlést tart városunkban. Aug. 31. A körös-tisza-marosi ármente­­sitő társulat közgyűlést tart, mely alkalom­mal 500000 frt kölcsön felvételét határozza el. Szept. 2. A központi takarékpénztár 25 éves fennállásának jubileuma és B­ö­h­m Sámuel vezérigazgató a rczképének leleplezése. Szept. 5. Az iparos ifjúság zászlószen­­telési ünnepélye a népkertben. — A ref egyház az uj templom renoválását elhatá­rozza. —­? K­ö­p­ö­s­d­y Ede földink Budapes­ten agyonlövi magát. Szept. II. A ref. egyháztanács elhatá­rozza, hogy az újvárosi templomot. Sándy Gyula műépítész tervei szerint 27000 frt költséggel a következő év tavaszán felépi­­­leti. — A Kovács Káry telken épült uj ref. iskola felszentelése. Szept. 15. A városi közgyűlés B­i­b­ó Lajos indítványára Nagy Sándor főkapitány és a rendőrség tiszti személyzete ellen el­rendeli a fegyelmi eljárást megelőző vizs­gálatot. Szept 21. A sertésvész újból fellép és a zárlatot elrendelik. — Egy 20 éves legény. M­a­r­k­ó Ernészt gyilkossági kísérletet követ el az édes­apja, M­­­a­r­k­ó István gazdálkodó ellen, szándéka azonban nem sikerül. Szept. 26. Vasúti állomásfőnöknek S­t­e­i­n­h­a­r­d­t Kálmán neveztetik ki Két­­egyházáról. Okt. I. Özv. H­o­f­f­e­r Antalné kine­­veztetik a fiók-postához postamesternőnek. Sándor bácsi karikása után nyúlt s­­ megkorbácsolta a Gajdos-gyereket, aki előtte í­­gy mert beszélni Rádi Imréről. Aztán, ha végig vágtatott a rónaságon , s eszébe jutott Rádi Imrére gondolni, meg­­­állt, megfordult a félegyházi határ felé s ök­­ö­lével belefenyegetőzött a semmiségbe. Rádi Imrének szólt ez a fenyegetőzés. A bandában csak néhányan tudtak a vezér titkolt gyűlöletéről. Sokszor lépet ve­tettek a félegyházi paraszt-herkules útjára, hogy úgy többed­ maguk elkaphassák azt a I vas­öklöt. Rádi Imre mit sem tudott erről. Járt­kelt a határban gulyája mögött s ha eljött a sötét éjszaka, bebújt az erdőbe. Azt mond­ják, ott egy kis kunyhóban lakott egy 16 esztendős halovány arezu leány. A paraszt- Herkulesen csak ennek a gyönge virág­szál­­i­nak volt hatalma. Szörnyű haragra ébredt az 50-es év egy nyári napján Rózsa Sándor. (Azt mond­ják- dühében az öklébe harapott.) Azt hal­lotta, besúgták neki, hogy a bandában elé­gedetlenek vannak, a­kik az éjjel Rádi Im­rét em­legették. De hogy mi végből, nem tudni. A haramia-vezér behúzódott Katona Pál tanyájába, magához hivatta Veszelka Imrét, legmeghittebb czimboráját. (A­ki már visszakerült I­láráról.) — Imre! — kiált Rózsa Sándor — estére nyergelünk. — Hova, Sándor ? — Látogatóba. — Kihez ? — Rádi Imréhez. A betyár nagyot néz erre, de nem szól. Ha Sándor azt mondja, nyergelünk, akkor kint lesz a pitarban sötét, este a két paripa fölszerszámolva ; ha azt mondja, látogatóba mennek Rádi Imréhez, azt is el kell hinni. Mert ő mondja. Este bevágtattak a sötét éjszakába s harmadnap ott­ mulattak együtt, a félegyház­­haláli csárda ivójában : Rózsa Sándor, Ve­szelka Imre és Rádi Imre. A félegyházi paraszt Herkules őröl­, a „magas“ vendégeknek, a­kik egyenesen őt látogatták meg, így üdvözölte legalább a haramia-vezér. Bő, csipkés ingujját felgyűrte, úgy kö­nyökölt neki az X-lábú asztalnak Rádi Imre. Mintha dagadó izmaival, a­mint meg-meg­­rándítja, ingerelni akarná Rózsa Sándort. Persze, a vendégség korán elkotródott a szép kompánia elől. Csak a­ csárdás és a csár­­dásné voltak még jelen.­­Mert a czigányok nem mentek emberszámba. Rózsa Sándort soha se látták még olyan vad kedvében. A czimbalomra ráha­jolt s úgy énekelt : Korcsmárosné, nékem halat süssék kend, A mellé meg czitronyos bort adjék kend, Szolgálóját istrázsára ’tiijja ke’, Ha zsandár jön, híradással legyék ke­ ! A gém nyakú üvegek szaporodtak az asztalon, a kompánia szilajkodott már. Egyszerre kiveti a mellét Veszelka Imre s elkiáltja magát: —­ Száz szeze bort annak, aki kinyitja az öklöm ! Rádi Imre nagyott nevetett. S két uj­­jával szétroppantja a betyár öklét, hogy szinte feljajdult belé.

Next