Vásárhelyi Hiradó, 1903. augusztus (4. évfolyam, 183-207. szám)

1903-08-01 / 183. szám

VÁSÁRHELYI HÍRADÓ, 1903. augusztus 1. 2 183. szám. 2. A magyar zászló és címer behozatala. 3. A magyar ezredeknek ma­gyar honos tisztekkel való el­látása. 4. Magyar tisztképzés. 5. Magyar katonai igazság­szolgáltatás. A harcoló ellenzék ezeket a kö­veteléseket értesülésünk szerint a királyhoz intézendő feliratban szán­dékozik összefoglalni. A felirat ter­vezetét Bartha Miklós elkészítette és a mai értekezleten be­­­mutatta. Rendkívüli felháborodással tár­gyalják az ellenzékiek ma is a tegnapi eseményeket.­­ A mai ülésen napirend előtt még heves felszólalások várhatók. A megvesztegetési eset fejle­ménye, a miniszterelnök parla­menti csinyje és a mentelmi bi­zottság erőszakos eljárása az egyes képviselők ellen, végre az ülés­nek másnapra való áttétele, mind rendkívül erős gyúanyagául szol­gálnak a támadásnak. Ma, pénteken a kérdéseket el­lenzéki oldalról szenvedélyes, éles megvilágításba fogják helyezni és a bán kormánya ellen a legki­­méletlenebb támadást fogják in­tézni. A mentelmi bizottság már visszaszivta tegnapi határozatát. Élőlről kezdette az egész törvény­telen eljárást. Valósággal statárium­­szerűen az egyes képviselők ellen eljárni. Mindez azonban csak a házszabályok durva megsértésével volna lehetséges, amit az ellenzék minden áron meg fog akadályozni. A békéltetési eljárás természe­tesen most félbeszakadt, elmaradt a pártközi konferencia is. Erre a bán minisztersége alatt már egy­általán nem kerül a sor. Az ellenzék tegnapi nagy ön­feláldozó harca a közönségre is mély benyomást gyakorolt. Dél­előtti tíz órától éjfélutáni fél egy óráig folytatta az ellenzék a sza­kadatlan támadást. A parlament­ben lelkesebbnél lelkesebb beszé­dek hangzottak el, melynek ha­tása alól a kormánypárt sem tudta magát kivonni. Hock János, Kaas Ivor báró, Holló Lajos emelkedett szellemű beszédben keltettek újó­lag a nemzeti álláspont védelmére. De az erőteljes tárgyilagos fejte­getéseknek is egész sora volt hall­ható. Hlrolányi Géza maga egy nagy sziszifuszi munkát végzett. Mellette Tóth János, Fáy István Nessi Pál, Bakonyi Samu, Olay Lajos, Lovászy Márton, Várady Károly, Lengyel Zoltán fáradoztak. Igen tanulságosak voltak Visontai Soma, Vázsonyi Vilmos és Rátkai fejte­getései. Szóval a tegnapi nap egy hatalmas nagy szellemi mérkőzés is volt, amely az ellenzéki férfiak fizikai és szellemi erejét teljes mértékben igénybe vették. A közönség mindvégig lelkesen kitartott az ellenzék mellett. A karzat egy ízben lelkes tapsokban is kitárt, éjjel egy órakor pedig egész tömeg lepte el a képviselő­ház előtti teret, amely a kilépő ellenzéki képviselőket zajos ová­cióban részesítette. Megvan a vesztegető! — Gróf Szapáry Pál jelentkezett. — Budapest, július 31. A fővárosban tegnap este vil­lámgyorsasággal terjedt el a szen­zációs hír, hogy a f­ügetlenségi képviselők megvesztegetője, gróf Szapáry Pál fiumei kormányzó, gróf Szapáry Gyula volt minisz­terelnök fia. Politikai körökben épp úgy, mint a közönség sorai­ban óriási megdöbbenést és föl­­háborodást keltett a kínos lelep­lezés, melyet a „Politika Érte­sítő“ című kőnyomatos újság út­ján maga Szapáry Pál közölt. Nevezett újságban teszi közzé a fiumei kormányzó, hogy Khuen- Héderváry miniszterelnöknek be­jelentette állásáról való lemon­dását. Ami magát a megvesztegetési affért illeti, azt közli Szapáry Pál, hogy a mentelmi bizottság előtt megjelenik és nyilatkozni fog az ügy minden frázisára vonatkozó­lag. De előre is kijelenti, hogy csak a saját szakállára járt el, senki megbízásából nem cseleke­dett és hogy belehajszolták a meg­vesztegetési akcióba. Ennyi a száraz tény. E szerint Magyarország egyik zászlós ura kísérelte meg a független képvi­selőknek tudás-pénzzel való meg­­kerítését. Mélyen elszomorító, hogy éppen gróf Szapáry Pál, a nagy­reményű fiumei kormányzó vállal­kozott erre a politikai kalandor­­ságra. Azt hisszük, ezek után visszavonul a nyilvános szereplés­től, hogy egész életén át vezekel­jen bűnös meggondolatlanságáért. Különös, hogy Szapáry Pál a saját rizikójára hivatkozik és ugyan­akkor másik szavával holmi kény­szerről beszél. Mi persuadeálhatta a gazdag grófot ilyen bátor me­rénylet végrehajtására? Talán a miniszterelnök? Talán Ausztriának valamelyik előkelő politikai áge­­nese ? Mindez csak föltevés, melyre Szapáry Pál holnapi nyilatkozata deríthet csak világosságot. Szapárynak csak nem lehetett érdeke az obstrukció elnémítása! Micsoda erkölcsi vagy anyagi hasznuk lehetett volna neki ab­ból, ha az ellenzék leszerel? — Csodálatos rejtély ez, melyet meg­fejteni — tekintve még Szapáry kiváló társadalmi helyzetét — csaknem lehetetlen. Szapáry Hédervárynál. Szabadelvűpárti körökben már arról beszélnek, hogy a kormány­elnök mivel fog védekezni a Ház holnapi ülésén. Héderváry ugyan­is kijelenti képviselőház ülésén, hogy Szapáry Pál gróf ma este megjelent nála és kijelentette, hogy ő akarta megvesztegetni az ellenzéki férfiakat. — Bocsánatot kért Khuentól, hogy k­ellemetlen­­séget szerzett neki. Azt hitte, hogy baráti szolgálatot tesz neki, de terve nem sikerült s igy le­vonja a konzekvenciákat. Az ellenzék rendkívül szeren­csétlennek tartja a kormányelnök­nek ezt a védekezését. Keresd az asszonyt! Ma este elterjedt hir szerint, Dienes Márton és Singer Arthur, Szapáry gróf ügynökei a Kaplony­­utca 7 szám alá hajtattak. Ez a hír valónak bizonyult és rendkí­­­vül érdekes, sőt pikáns háttere van. A Kaplony­ utcai 7. számú ház­ban lakik K. I. nevű bécsi szí­nésznő, akivel Szapárynak benső szerelmi viszonya van. Ez a hölgy állítólag az a sokat keresett sze­mély, aki a guruló rubelekkel ma­nipulált. A színésznő lakásán főz­ték ki Szapáryék a cudar tervet. Ki adta a pénzt? Beavatott politikai körökben ha­tározottan beszélik, hogy a meg­vesztegetésre szánt pénzeket ma­gyar és osztrák feudális főurak adták. Ezek pénzelték állandóan az ügynököket. A képviselőház holnapi ülésén újabb szenzációs lelep­lezéseket vár­nak. Az ellenzék el van határozva, hogy a nemzeti szabadság gyil­­kossainak egész alávaló üzelmeit nyilvánosságra hozza. Homok­eladás. VI. ker. Hold­ utca 16. szám alatt Ambrózi Pálnak többrendbeli járda alá való homokja van eladó. Köbméteren­ként 25 krtól 50 krig. 723 A Vásárhelyi Híradó 1904-ik évre szóló NAPTÁRA részére hirdetéseket felvesz és el­fogad a kiadóhivatal. A hirdetés árai a következők: Nyolcadoldal 5 kor. Negyedoldal 8 kor. Fél oldal 14 kor. Egész oldal 20 kor. A naptár több ezer példányban jelenik meg s legalább 120 oldal terjedelmű lesz. Az oldalak nagy­sága a „Vásárhelyi Híradó“ ne­gyedrésze. Hirdetéseivel a kiadó­­hivatal különösen a honi és helyi ipart óhajtja ismertetni. A „Vásárhelyi Híradó“ kiadóhivatala. HÍREK. Petőfi: ötvennégy esztendő óta porla­­dozik a nemzet halhatatlan szel­lemű dalosának teteme. A fehéregy­házai síkon döfte át a nemes szivet egy kozák gyilkos dárdája. Elcsorgott lángtüzű vére, meg­szűnt dobogása hatalmas szivé­nek, lüktetése teremtő elméjének. 1849. július 31-én halt meg Petőfi. A nagyok legnagyobbja. Az énekesek énekese. Szemeinek lehunytával nemsokára eltűnt a magyar szabadság, melyért cso­dás dalokban sóvárgott; elvérzett a nemzeti függetlenség, melynek martír-katonája volt. Magyarok, emlékezzetek! A múlt század legkimagaslóbb szel­leme hassa át, termékenyítse meg a lelkeket. Gondoljatok a dicsőre, a szentre, aki huszonhét eszten­dős rajongásával, rendíthetetlen hazaszeretettel megvető oroszlán­bátorsággal rohant a küzdő hon­védek sorába. A csatamezőn kereste a halált. S a nemzet gyászára, ott lelte hősi, legendás végzetét. Belete­metkezett a névtelen óriások kö­zös sírjába. Visszatért az anya­földhöz, melynek valamely cso­l­dálatos vajúdása alkotta meg a magyarságnak örök időkre való dicsőségét. Vagy talán a legfé­nyesebb csillagzat lökte ki ma­gából a lánglelkű költőt, a zengő szavú, diadalmas erejű dalnokot, a szabadsághősök legmegsiratot­­tabb héroszát? Imádkozzunk elköltözött lelké­ért, a legdrágább kincsek forrásá­ért, e nemzeti ereklyéért. Imád­kozzunk, hogy szelleme időtlen időkig tartsa hódításában azt a népet, melynek boldogságáért, jövőjéért eldobta életét, nagysá­gát, hírnevét, családját. Magyarok, imádkozzatok! Pe­tőfije csak egy van a nemzetnek. A Mindenható kegyelme kevés kincset pazarol a világegyetem egy-egy tagjára. S még keveseb­bet azok közül, akik nemzetük mellett az egész emberiségé. Pe­tőfi ötvennégy éve meghalt s ugyanakkor sarjadzott ki az a mag, melyből azóta mithikus hal­hatatlansága, egyre növekvő di­csősége és szellemi királysága táplálkozik. Él Petőfi, él költészete, él nem­zete és élni fog népének sza­badsága. — Uj főmérnök. Városunk főispánja a már régebben üre­sedésben levő főmérnöki állást kinevezés utján betöltötte. A fő­mérnöki állásra földinket Borsos József fővárosi építész mérnököt nevezte ki. Hisszük, hogy az uj főmérnökhöz fűzött várakozások, céltudatos és alapos munkássága által mind terjedésbe mennek. — A Rákóczy ünnepély. A városunkban augusztus hó folya­mán tartandó Rákóczy ünnepély ügyében ma este 6 órakor a Vigadó helyiségében népes érte­kezletet hívott össze az előké­szítő bizottság. Az értekezleten keletkezett határozatokat legkö­zelebbi számunkban részletesen közöljük. — Elvi határozat. Az önálló gyámpénztárral s ezzel kapcso­latban önálló tartalékalappal biró községek gyámpénztári tartalék­­alapjai fölött nem a vármegye kö­zönsége, hanem az illető közsé­gek képviselőtestületei vannak hi­vatva — a belügyminiszter jóvá­hagyásával — határozni. Ezt mondotta ki a belügyminiszter leg­újabb keletű rendeletével. — Székely társasági ülés. A helybeli székely társaság az aug. 20-án tartandó népünnepély ügyé­ben holnap, szombaton este 5 órakor a városháza tanácstermé­ben értekezletet tart. A­kik a ne­mes ügy iránt érdeklődnek és munkálkodásukkal a siker érde­kében buzgólkodni akarnak, szí­vesen látja őket az értekezleten az ideiglenes elnökség. — Válóperök statisztikája. Az orsz. statisztikai hivatal leg­utóbbi füzete érdekes számokat közöl az 1898—1901. évek váló­­pereiről. A bíróságoknál az összes elintézet házassági perök száma volt: 1896. évben 1003, 1897. évben 1641, 1898. évben 2612, 1899. évben 3035, 1900, 3465. — julius 31.

Next