Vásárhelyi Hiradó, 1905. január (6. évfolyam, 1-27. szám)

1905-01-01 / 1. szám

— A tanítók és tanutónők lakbére. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter rendeletet bocsá­tott ki, amelyb­en az állami taní­tók és tanítónők lakbér-átalányát felemeli. E lakbéremelés 1995. január elsejével lép életbe és 80 ezer koronát* vesz igénybe. — A nagysz­geti uj szerzó­­telep választmánya holnap, jan. 1-én, vasárnap délután­­!:14 óra­kor a­ Bocskay u utcai iskolánál gyű­lést tart, melyre a tagok sürgősen meghivatnak.1Tárgy : 1. Egy, vagy két gazdaság legyen ? 2. Csősz­ház­­ügye. .3.­ Folyó ügyek. A képünket, a legkívánato­sabb nemzeti karácsonyfa-képet A Map, fővárosi napilap karácsonyi száma «Már közöljük. Azt hisz­­szük, nem­­cselekszünk független érzésű ,polgártársaink kedve elle­nére az ötletes­ kép átvételével és közlésével — teljesedési statisztikánk a múlt évről. .»Vásárhely városá­ban 1904-ben született 1706 gyer­mek, meghsalt :1274 ember, tehát a szaporulat ezen az után 432. Házasságot kötött 560 pár, kihir­dettetek 777 pár. E kis statisztika végső száma 1701, a hetes szám szerencsés és domináló száma. Tessék csak megnézni. A szüle­tések száma 1.706. A számjegyek összege: 1.4­02 X 7, meghalt 1274, a számjegyek összege 14= 2X7; a kihirdettetettek száma három 7-es és az 1904. évszám számjegyeinek összege is 14=2X7 — Iparosaink figyelmébe. Mezőtúr vásárrendező bizottsága arról értesíti városunkat az érde­kelt iparosokkal közlés végett, hogy az ottani piacokra minden iparos és kereskedő köteles ma­gával vinni iparigazolványát, hogy szükség esetén felmutathassa. Elenkező esetben az árusítást nem engedi meg. — Vadászterületek árverése.­­Kiskundorosma község elöljárósá­ga értesíti városunkat, hogy köz­ségi vadászterületeit 1911. évi júl. hó 31-ig terjedő időre 1905. évi jan. hó 8-án d. e. 10 órakor a­­nevezett község bírói hivatalában nyilvános­­árverésen haszonbérbe adja. Ajánljuk a hirt vadászaink figyelmébe. — ? ? ? Tessék ide figyelni: Kórosan emelkedett kedélyhan­gulat, fokozott önérzet, az eszme­­­társítás élénkülése, növekedett mozgási ösztön. Folyton beszél, jár, veszekszik, hiszíti magát, hen­ceg. Az eszmetársítás rendkívül megkönnyített (eszme - tolongás, eszmeszökellés) az előbb hallga­tag, szófukar ember bőbeszédűvé vált, szórja a szellemes megjegy­zéseket, elmésségeket. Szaval, gesztikulál s az ennek túlbecslése hencegés, nagy­zás, tervelés, nagy­zási téveszmék alakjában nyilvá­nul meg, amelyek azonban gyor­san múlók, folyton változók. A kifáradás érzete csökkenik, sőt egészen hiányzik, a reflexek fo­kozottak.* Önök azt hiszik, hogy ez a gróf Tisza István jellemrajza ? Té­vedés. Ez a mániának nevezett elmebetegség kórképe, úgy, ahogy a­ Pallas Nagy Lexikonénak XII. kötetében, a 277. lapon olvasható dr. Schaffer Károly tollából. — Névváltoztatás. Fülöp test­vérek kötélgyártók által felnevelt és iparukra kiképzett, felsőma­gyarországi­­születésű Patkány Já­­nos kötélgyártó segéd vezeték­nevét belügyminiszteri engedél­lyel Poke-ra­­változtatta. — Kettős feljegyzés. Ritka­­családi örömben volt része Klein Jánosnak, a helybeli vendéglősök szikvízgyár-szövetkezete üzletveze­tőjének. Karácsony vasárnapján két leánya,Juliska és Ilonka, egy­szerre tartotta eljegyzését. Az előbbit Salgó­­Péter kereskedő­segéd, az utóbbit Fischer Ferenc, jelenleg Fiuméban állomásozó vasúti tisztviselő jegyezte el. — A jó szivekhez. Nemes­­lelkű és áldozatkész, jószívűségét annyiszor megbizonyító közönsé­günk bocsánatát kérve, megint könyörületéhez fordulunk. Mert újra szemeink előtt sír a szenve­dés és éhezik az Ínséges Ember, aki koldus, nyomorult, de sze­génysége bűnének rettenetes bün­tetését szenvedi az éhség és ru­­hátalan fagyoskodás gyötrelmei­ben. Dr. Sz. M.­­­rvos úr ma egy beteg, rongyokkal is hiányosan fedett szegény embert vezetett fel a városházához, mondván, hogy otthon betegen fekszik a felesége, falat kenyér nélkül sírnak a gyer­mekei, mentsék meg az éhenha­ lástól. Ezt a könyörületre érdemes szegényt veszszük mi gyönge szavunk kérésével pártfogásunk­ba. Az újév hajnalán gondoljanak a könyörületes szívek az Istenre, aki százszor megáldja azt, aki a szegény nyomorán segít és adja­nak pár fillért vagy ételneműt, vagy elhasznált ruhadarabot e szegény család segítésére. A sze­gény ember neve: Suba Gáspár, lakik a II. ker., Szeg utca 2. sz. alatt. Minden hozzánk küldött adományt szívesen nyugtázunk. Eddigi gyűjtésünk: a V. Híradó szerkesztősége és nyomdája: 3 korona. — Tolvajlás a piacon. Erdei Lidia, Albert Mihályné pusztai lakosnő tegnap a hetipiacon vá­sárolt egyetmást. Eközben isme­retlen tettes a szoknyája zsebéből 40 koronát kilopott. A rendőrség, Albertné feljelentésére, nyomozza a tettest. — Pulykalopás. Böhm Lajos görbe-utcai lakosnak a pulykáira éhezett valami gonoszmájú tolvaj. Az éjjel belopódzott az udvarra és két szép, fehér pulykát elemett. Hogy aztán a pecsenye mellé ke­nyér is jusson, egyúttal felfeszí­­tette az udvaron álló hombár aj­taját és két véka búzát is elvitt a pulykák mellé ráadásul. A rend­őrség szigorúan érdeklődik a jó étvágyú tolvaj kiléte iránt. — Országos vásárok. Mező­túron 1905 január 1 én és 2-án, Nagylakon január 7-én, Mind­szenten január 7-én és 8 án, La­­josmizse községben január hó 9 én tartatnak meg az országos vásárok. — Lapunk hirdetési rovatában, a Gonda M. és Dura Lajos féle hirdetésekre különösen, de összes újévi hirdetéseinkre is, felhívjuk t. közönségünk figyelmét. — Anyakönyvi hírek, házas­ságot kötött: Csaba Imre Hor­váth Máriával. Kihirdettettek: Rácz János Labostyán Juliánnával, Kis Péter Kotormán Rozáliával, Vin­­cze Lajos Kis Jusztinával, Orbán Szűcs Ferenc Szabó Erzsébettel, Juhász Nagy István, Oskovics Máriával, Rostás Balázs Mihály Annával, Horváth Ferenc Karsai Szabó Juliánnával és Szabó Fe­renc Csala Máriával. Elhaltak: Lénárt Jánosné, Kis Juliánna 49 éves, Banga Imre 8 éves, Gál Mária 10 éves, Bede Imréné Tóth Zsuzsánna 46 éves, Kohn Gizella 21 éves, özv. Mónus Lajosné Né­meth Jusztina 47 éves és Ardai Péter 2 éves.­­ Mélyen tisztelt vevőimnek, rokonaimnak, jóakaróimnak és is­merőseimnek szivemből, boldog új évet kivárnok Ambrus István, szabó-iparos. 8 Méray Sándornál Fácán­ u. 38. sz. 2 kúp kukorica szár, egy ka­zal buzaszalmája eladó. Értekez­hetni ugyanott.­­ 1905. vasárnap, [január 1. Alapittatott Alapittatott 1871. 1871. gorbély-üzlet átvétel. Van szerencsém városunk és vidéke n. é. közönségének szives tudomására hozni, hogy a Neumann József és Fia vaskereskedő urak IV., Andrássy­ utca 43. szám alatti házukban 33 év óta Szilágyi­­Lajos-féle borbély- és fodrász-üzletet Tódor N. István úr­tól átvettem s azt újonnan korszerűen berendezve ajánlom a n. é. közönség b. pártfogásába. Fölörekvésem leend bizalmukat a leggondosabb kiszolgálá­sommal kiérdemelni s továbbra is fen­­tartani. Kifésült női hajak bekötését jutányos áron elvállalom. Teljes tisztelettel Szász Ferenc, 1032 borbély- és fodrász Ház és üzlet bérbeadás. II. kerület Királyszék­ utca 46. szám alatti ház, két üzlethelyiség, meg­felelő lakosztálylyal, pincével, zárt fo­lyosóval és más mellékhelyiségekkel több évre haszonbérbe, jutányos áron, kiadó. 7 Karácsonya újévre 0 legalkalmasabb ajándék (1) 0 a női ruhakelme, selyem 0 0 és vászon­cikk és kendő, 0 0 különösen oly rendkívül 0 leszállított árak mellett, || H mint a m 0 „Aranyasszonyhoz” g H címzett divatáru-üzlet- fi­ben kapható. 971 || 12 orb süldő sertés, egy drb fajbika, 1 éves és egy drb faj kancaborja, 8 hónapos, eladó. 9 hold lói föld, vetemény­­földnek osztatik ki. — Értekezni lehet a népkerti állomáson 9 Bocskai Istvánról. (Ziheny Lajos kir. járásbiró, lapunk ré­szére átengedett felolvasása az ev. ref. nőegylet estélyén.) Az 1904 ik évben jutottunk el Bocskai István szabadságharcá­nak háromszázadik évfordulójá­hoz. A magyar nemzeti szabad­ság történelmének eme nagy alakja, a magyar prot. egyház e tüne­­ményszerű pártfogója, érdekeinek kitűnő védelmezője éled fel most újból emlékezetünkben. A szabad­­hajdúk kálvinista népe, melynek derék ősei egykoron Bocskai zászlai alatt küzdöttek a német ellen, szobrot állítanak annak a katona, politikus és diplomata fe­jedelemnek, aki nekik itt hazát szerzett. Ez a tény élő bizony­sága annak, hogy a derék hajdúk unokái ma is kegyelettel őrzik őseik vezérének emlékezetét. Az egykori hajdúk unokáinak eme hazafias érzelmeiben vegyünk mi is részt. A nagy történelmi alak vakító fényű pályájára gon­doljunk vissza büszke önérzettel. Hiszen ő a miénk is volt, az egész magyar nemzeté, melyet nemcsak nagygyá, de szabaddá és függet­lenné is tenni akart. A hajdúk, kik a haza és prot. egyház védelmére annak idején Bocskai zászlai alá esküdtek s a kiket Bocskai 1606. év december hó 12-én Kállóban, Nánáson, Hatházon, Dorogon és Vámos­­pércsen megtelepitett, Bocskainak ezek az u. n. jámbor angyalai, szökött jobbágyokból, csavargók­ból, a büntetés elől bujdokló go­nosztevőkből, legkivált azonban a török hódítás miatt földönfutókká lett s koldusbotra jutott közne­mességből állottak. Kapitányaik alatt zsoldos katonáknak csaptak fel azokhoz, a kik felfogadták őket. Mihály vajdának, Bástának, egyszóval mindazoknak az idegenből importált kalandorok­nak, akikkel a Prágába zárkózott Rudolf király Magyarországot meg akarta törni s az alkotmányukhoz, szabadságukhoz ragaszkodó ma­gyarokat kezes jószággá akarta tenni. Ebből a hazátlan, prekárius életet élő, jobbára proskribált elemből kerültek ki Bocskai leg­jobb vitézei. Nyáron a mezőkön, sátrak alatt éltek, télen a falvak és városokba vették be magukat, de télen és nyáron egyaránt leginkább zsaro­lásból éltek. Harácsolásuk csak­nem leírhatatlan. Félszázadon át hozott törvényeink hemzsegnek azoktól a szörnyűségektől, melye­ket a föld népén elkövettek. A diéták egyre hozzák ellenük a határozatokat, melyek bűneik egész sorozatát tartalmazzák. E határozatoknak azonban érvényt szerezni nem tudtak. A hajdú vitézek tovább is zsarolnak, tem­plomokat törnek fel s rabolnak ki. A kibeszélhetetlen szomorúság e pár évében, amint az erdélyi krónikások mondják, a hajdú volt a legnagyobb csapás, rettenete­sebben zsarolt a töröknél, a né­met és vallon zsoldosoknál. Amidőn előbb Mihály vajda, e geniális, kegyetlen kalandor, majd Básta, a vérszomjas rablóvezér, végigtarolja Erdélyt, nyomukban oly­anség támad, hogy a föld népe kannibálizmusra vetemedik. Gyermekeket, felnőtteket vágnak le, hogy megegyék, sőt megeszik még a halottakat is. Midőn Bocskai Istvánt, ki tiz évnél tovább fáradozott azon, hogy a török hódoltságon kívül az egész magyar földet Erdély­­lyel együtt a Habsburgoknak meg­szerezze, az egyik kalandor, Bar­­biánó Jakab, üldözőbe vette, a hajdúk osztrák zsoldban állottak, Bocskainak is voltak hajdú vi­tézei. Ezek a német zsoldban álló hajdúk Lippai Balázs, Szilasi János és Német Balázs csapatait kapacitálták, hogy ne legyenek nemzetük hóhérai. A kapacitálásra a hajdúkban feltámadt a magyar vér, megértették, hogy Bocskai­ban a magyar alkotmányt, a ma- 3

Next