Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. szeptember (16. évfolyam, 196-310. szám)
1920-09-21 / 302. szám
Arat korona 50 fillér. XVI.**folyam 302. szánt: Hódmezővásárhely* 1920 szeptember 21 kedd Felelösszersesztö FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kia.il0hivatal : Kossuth-tér. Telefonszám 87 . FÜGGETLEN POLIKAI JVAPIL.AP. VÁSÁRHELYI ELŐFIZETÉSI Az HEGYBEN s Egész évre — - - K. Kél évre . . . — K. VIDÉKRE s E.?I évre . . — K. Hirdetések és előfizetések felvétele délelőtt 8 érétől délelőtt IS óráig. Főszerkesztő és laptulajdonos * KUN BÉLA. Magyar filülei sarjadéka, okos államférfiig bölcs ember, Bethlen István gróf mondotta vasárnap Vásárhely piacterén, hogy addig nem lesz kifelé semmi tekintélyünk, mig bent nem konszolidálódtunk, vagyis mig pazarul bánunk a könnyű pénzzel, mig dőzsölünk és nem térünk a nemes egyszerűségre, mig torzsalkodunk és gyűlöljük egymást. Gróf Bethlen István ajkáról hallottuk a szót és hallgattuk lelkesedéssel és helyesléssel. A ki programmbeszédet, már tudniillik a sablonos értelemben vett programmbeszédet várt, mely illúziókba ringat, hibákat legyezget s mely a választók kegyéért aranyhidaknak kártyavárát épiti föl, — csalódott. Gróf Bethlen István a kritika finom ostorával gyarlóságokra, hibákra, társadalmi bűnökre suhogtatott reá. Nem kertelt, hanem őszintén megmondotta, milyen a mai magyar közélet, hogy tulajdonképen kik és mik vagyunk. Személyeskedők, fegyelmezetlenek, széthúzok irigyek, gyűlölködők vagyunk! Márton Árpád lelkész, aki a programmbeszéd után a népgyűlést berekesztette, záróbeszédében jól jellemezte Bethlen István gróf orációját. Betegágyunknál a ki felkeresett bennünket, nem kuruzsló, nem legyezgette rigolyáinkat. Nem ígérgetett gyógyulást ráolvasással, hókusz-pókuszszal, hanem odaállt, mint komoly, tudós orvos és azt mondotta: beteg vagy, súlyos beteg. Amit én adok gyógyszerül, az keserű orvosság; amit én eléd szabok, az lemondást, szenvedést hoz magával; a diéta, mit előírok, gyötrelmes és önmegtagadást parancsol. De ha erős akaratod megtartod, akkor meggyógyulsz, akkor élni fogsz! Ez volt a gróf Bethlen István beszédének alaptónusa. Komoly, bölcs agynak megállapításai. S megrázok, mert igazak. Mert igaz az, hogy soha úgy nem burjánzott közéletünkben a személyi feltolakodás, mint éppen ma. Mert igaz az, hogy soha nem graszszált jobban az irigykedés, a gyűlölködés, mint ma. Mert igaz az, hogy soha annyi szó a személyeskedés terén el nem hangzott, mint ma. Mert letagadhatatlan tény az, hogy soha olyan gőg és szívtelenség nem vágott tátongó űrt az emberek közt, mint most. Mert igaz, hogy soha nem dühöngött a rongyokban való pucc és fényűzés, mint napjainkban. Mert igaz az, hogy soha nem dúskáltunk annyira az eszem-iszomban, mint most. És végül igaz az is, hogy soha annyira nem utáltuk a munkát, mint ma. Aki ezeket meg meri mondani, az jó orvos, az becsületes magyar ember. Ezért kár, hogy nem hallotta mindenki a Bethlen gróf szavát. De hírül adjuk itt az újságban, hirdetve a megújhodást, a nemzeti eszmének és keresztény erkölcsnek áldásos diadalát! MEGÉRKEZTEK Kálmán aá 17CŐ áruházába a legifjabb női- és leány ősei és téli kabátok, IXOHIICIN UOIcOU fíorohák, valódi angol férfi és női gyapjúszövetek, fehér és sacaea selymek, francia mosó áruk, vászon, sefir, őszi és téli kendők stb. Zoa 4so Gráf Mi Istifi HÍM) nette. Egyhangz* lesz a választás. — Az ellenjelölt ajánlását nem fogadta el a választást biztos. — Bethlen István gróf ennepeltetése. •JÖHléksz őrskor indult « a ko» ostsor a nagyállomáshoz. A patronok ott láttak özv. dv Esdrvy Gyuláiét* Siataas Jáscsnét, és Csakió Lajosait* Molnár Istvíanét, Krtusliez Károlynát, Koncs Pálainét, Esdrzy Katókát ás Endray Etáikét, Bakó Ima vezetésével Hegel Assza, az óvóképző In* tlant hallgató, kik a határainál fástól sorfalai állottak. A psrrca előtt helyezkedtek el a kindottérgak Lásár Dezső, Soós hívás dr. Kovács József, Koncs Pál* dr Páry Bála, Kovács Jenő, Molnár Istvin* Balogh Sándor, Udvarhelyi Sándor és Kruzsilcs Károly vizelésivel. A Szeged falól érkező különvonal 9 óra 50 párékor futott ba a nagy Ploisésra. A vonalból elnőnek Balles István firó szállott ki, a kisek kíséretében voltak: Kuficsfalvi államtitkár* báró Horváth Emil államtitkár, Szádicsky Lajos. Tamásvár? I&?e, Pállfy Díntal, Kruts Bé's, Hirt Imre nemzetgyűlési képviselők* Tavalyért: Géza, dr. főlapé«, Mirky eredre és Bankó Elemér Kolosamagyar »H?páa. Bethlen Istvánt elsőnek Lázár Dezső üdvözölte. — Igaz szívből üdvözöltek e város falai között* — mondotta Lázár Dezső* — gyászbabonult lelkünk átérti, hogy olyas férfiakra van sükségünk, kik összetört, darabora tipett hánk érdekében önzetlenül is fslrissedéssel tiszta magyar érzéssel dohosnak. Ezt a férfiút találtak meg benned. Társadalmunk minden rétege, mint egy ember áll mögötted, mert ismerik múltadat a Vasárnap ismét ünnepi köntöst öltött magára Vásárhely. Falai közt, mint a megürült első kerületi mandátum jelöltje, olyan férfiú jelent meg kedves vendégként, kinek nevét ragyogó, szabad magyar kor dicsőségének színes napsugara aranyozza be. A Jósika és Jókai költészetének rámájából lépett ki hozzánk gróf Bethlen István, fejedelmeknek fejedelmi sarja, hogy szóljon hozzánk a komoly államférfinak bölcs, komoly szavával. Itt van közöttünk ma is, mint szeretettel, nagyrabecsüléssel körülvett jelöltünk. Nem is jelöltünk, hanem képviselőnk. Ellenjelöltjének ajánlását, mivel 356 érvényes szavazat volt igén az az 500 helyett, nem fogadhatta el a választási bizottság. így érvényesült az a hő óhaja a városnak, hogy küzdelem néllkül, egyhangúlag legyen követünk gróf Bethlen István. Most már az lesz, mert a vasárnapi választás csupán anynyiból fog állani, hogy a választási biztos Vásárhely egyhangúlag megválasztott követének fogjon kijelenteni Bethlen István grófot. Szívbéli követünk vasárnapi látogatásáról az alábbi tudósítást adjuk. A fogadtatás. A Dudását! Egyesülettől délez biztosíték a jövőt illetőleg is. Isten hozott. Isten élde meg minden lépésadat, mélyít a város és a Haza érdekében tenni fogás. Hisszük, hogy olyan férfiak, mint te, visszasterzltek hazánk régi határait ! Lázár Dezső alán özv. Endre? Gyuláné a hölgyválasstók nevéban üdvözölte gróf Bethlen Istvánt. — Aaok neviben üdvöslöm* — mondotis, — kik a nemzeti és hazafias érzést a családban gyöngéd szantettel ápolják. Büszkék vagyunk, hogy országunk elszakított részének legderakabb sarja fog képviselni bennünket a nemsslgyalésan. Az üdvözléseire Bethlen István gróf rövidest válessolt. — Köszönöm a szeretetteljes fogadtatást, — mondotta. — A bizalmat, melyet ilyen imposáne módon nyilvánítónak mag irányomban kispaló irsásikkel fogom viszonozni. Dit, kik távozni voltunk kénytalan stiszükebb otthonunkból. Erdély megszentelt bércei közül* a magyar dicsőség eme megingathatatlan sziklavárából, — nem azért jöttünk* hogy bárkit is kiszorísunk a helyéből, hanem azért hogy vállvetve küzdjünk azokkal, kiknek ez a szörnyű világégés meghagyta halálukat. E város és a hasa éráikéban akarok szolgálni, ebes kérem láBLogatásukat. Lelkes éljenség kísérte a káresetiés őszintű szavakat, malyak elhangzása után Badray Kataka szép virágcsokrot nyújtott át Bethlen Istvánnak. Ezután kocsira ült Bethlen és sísérete s a Kállay és Andrásak a cékon végig lelkes óvoda kísérettében a katholikus templomból hajtottak, ahol tábori mise volt, melyet Bethlen gróf végighallgatott. A mise előtt Simon József vezetésével a katholikus női énekkar gyönyörű egyházi darabokat, as Iparos daloskör a Hymnusst és a Siócatot énekelte. A mise után a Kossuth téren fél 11 órakor kezdődött a népgyülés. Gyűlés a főtéren* Nemsokára 11 óra lelt, amint azát Bettnén látván nagy ellenzés közt kíséretével e pódiumon megjelent, a gyülést Bambik István lelkész, a párt alelnöke nyitotta meg, kifejezvén abbeli reményét, hogy mához egy déke egyhangúan lesz Vásárhely követe szeretett jelöltünk. Dr Szedecsky Lajos képviselő szólott ezután. Ezekben a válságos időkben — mondotta — sem mondhatok mást, mint amit a kormányzó úr ötóméltósága ma két hete hangsúlyozott, hogy csak egy pártnak van létjoga, az egységes magyar pártnak. — Keresztény magyar párt ! Hangzott egy közbeszóló.