Vásárhelyi Ujság, 1934. október-december (14. évfolyam, 223-294. szám)
1934-10-13 / 233. szám
4 Megoldandó problémák Rovatvezető: Tarcavölgyi. A munkanélküliség és az insegakció A szellemi és fizikai munkások tízezrei már félig reményt vesztettek, az existenciális lehetőségek úgyszólván teljes hiányával, a XX század korszakának legmegdöbbentőbb szégyenére élik, tetterős fiatalságuk, legtermékenyebb munkabírások tétlenségre kárhoztatott idejét. Szociális kérdések halmaza, szomorú tragédiák sorozata a mérleg egyik serpenyőjében a liberális-kapitalizmus könyörtelen szivtelensége a másikban s igy az igazság mérlegének kiegyensúlyozódnia az isteni és ember törvények sutbavetése folytán, — szorgos kezek bármennyire szorgalmazzák is azt, — ezideig nem sikerült. A munkanélküliek létszáma ijesztő módon szaporodik Ha sikerül is egy kis időre időleges munkaalkalmak teremtésével a létszámcsökkentés, a munka fokozatos megszűnésével fokozatosan emelkedik az állástalan kenyérkereset hiíján lévő dologtalanok légióinak hadserege. Az állam a bajok orvoslása terén igénybe vett minden rendelkezésére álló eszközt. Nem így azonban a bankokrácia, a nagyipar, a nagykereskedelem, a beláthatatlan terjedelmű nagy domniumok urai. Itt valahol hiba van a számítások és cselekedetek végrehajtása körül- Le a kalappal azok előtt, akik kivehetők az általánosításból és tudatában vannak annak a krisztusi igazságnak hogy a vagyon, amely tekintélyt, hatalmat, méltóságot biztosit, szóval az ember énjének elérhető hiúságát megszerezni tudja — mindenen felül legelsősorban kötelezettséget ró birtokoséra. Ez a kötelezettség sok helyütt még mint kegy sem gyakorolta.. Ha az emberies érzés, a méltányosság álláspontjára alapozná a megmérhetetlen erejű kapitalizmus igazán szociális tevékenykedését, akkor merjük állítani, hogy úgy az álam, mint más közületek inségakciós gondjai legalább 50 százalékkal keresbednének. Ezzel szemben az, hogy az ínségakciós keretben ellátottak felpanaszolt bajai sem olyan egetostromlók, legalább is az esetek kifejezhető százalékában, mint amilyen sötétre festik azt rendszerint iparengedélynélküli festők és mázslók. Ezeket a magyar nyelv nagyon találóan kontároknak nevezi. Ugyanis a befutott jelentésekből megállapítható, hogy az insegakció számontartott munkanélküli seregéből sokszor a megállapított és hivatalos napibér felajánlása esetén sem akad munkavállaló. Itt is hiba esett abban a kifejezésre is juttatott téves felfogásban, hogy a társadalom köteles ellátni mindazokat, akik a szerencsétlen gazdasági viszonyok következtében elestek a kenyérkereseti lehetőségektől. Mindenesetre munkaalkalmak teremtése erkölcsi kötelezettség, a dolgozni akarók elhelyezése szociális feladat, azonban határt kell szabni annak a lehetetlen követelődzéseknek, amelyeknek elharapódzása veszélyezteti a megszervezett és jó úton haladó közellátást, az insegakció sima, zavartalan menetét. Általában olyan problémák ezek, amelyeknek megoldása az állami és községi funkcionáriusok céljaira nehéz gondokat rak, mert hiányzik minden kérdés kedvező elintézéséhez szükséges hatalom : a pénz. Rádió Vasárnap, október 14. 9.15: Hírek. 10: Egyházi ének és szentbeszéd az Egyetemi templomból. 11.15: Evangélikus istentisztelet a Deák-téri templomból. 12.30: Budapesti Hangverseny Zenekar. 2: Hanglemezek. 3: A m. kir. földmivelésügyi minisztérium rádióelőadássorozata. 3.50: A m. kir. Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekara. 4.30: Budapest és környékének őskori lakossága. Dr Tompa Ferenc egyetemi tanár előadása. 5: A poznani „Haslo“ lengyel vasutasénekkar hangversenye. 5.40: A walesi herceg. Felolvassa Rosner Kálmán. 6.10: Bura Sándor és cigányzenekara. 7.15: Kedves költőm. Kosztolányi Dezső beszél Balassa Bálintról. 7.50: Sporteredmények. 8.10: Közvetítés a Kamaraszínházból. Az anoé, Színmű 3 felvonásban. 9: Hírek. 10.30: Az Erdőss—Takács jazzzenekar műsora. 11: Lakatos Gyula és Iuurcatos Vince cigányzenekara muzsikál. Hétfő, október 15. 6.45: Torna. 7: Hanglemezek. 10: Felolvasások. — Közben: Hanglemezek. 12.05: Dr Laubalné Christian Lili énekel, Sonkoly István hegedül zongorakisérettel. 1. 30: Budapesti Koncert Szalonzenekar. 3: A rádió diákfélórája. Colombus. 5: A m. kir. államrendőrség fúvószenekara. 6: Német nyelvoktatás. 6.30: Hanglemezek. 7.10: Előadás a viccről. Nagy Endre humoreszkje. 7.30: A Filmharmóniai Társaság hangversenyének ismertetése. 7.40: A Filmharmóniai Társaság hangversenyének közvetítése a m. kir. Operaházból. 9: Hírek. 10.10: Magyari Imre és cigányzenekara muzsikál. 11.15: Ilniczky László jazz-zenekarának műsora. VÁSÁRHELYI ÚJSAG A tudományos világ elismerő véleménye a vásárhelyi régészeti ásatásokról A Protestáns Szemle folyó évi októberi (10.) számában Oroszlán Zoltán, a Szépművészeti Múzeum igazgató őre a hódmezővásárhelyi városi múzeum régészeti osztályának munkájáról a következőképen ír : — Hódmezővásárhely városa és a szegedi egyetem archeológiai intézete között 1928-ban megállapodás jött létre, hogy az intézet a város területén és költségén régészeti kutatásokat és ásatásokat végezzen, amelyek nyomán napfényre jutó leletanyag az 1905-ben alapított városi múzeum újonnan szervezendő régészeti osztályába kerüljön, az anyag feldolgozásában és tudományos közzétételében viszont az intézet nyert szabad kezet. E megállapodás óta eltelt öt esztendő rendszeres kutató és feltáró munkáját és annak gazdag eredményeit mutatja be Banner beszámolója, amely „A hódmezővásárhelyi városi múzeum régészeti osztályának első öt éve" címen csinos kiállításban, gazdag illusztrációs anyaggal ez év nyarán látott napvilágot. — A munka érdemes a szélesebb körű ismertetésre, mert meggyőző bizonyítéka egy öt éve folyó, modern szellemben vezetett, tervszerű tudományos múzeumi munkának, mely példakép gyanánt szolgálhat a kisebb gyűjtési területre szorítkozó helyi múzeumok vezetői számára. Ennek a munkának két sarkpontja, két fő feladata van : egyfelől a meglévő anyag számbavétele és pontos feldolgozása, másfelől az új ásatásokból nyert leletek meghatározása és tudományos publikálása. Banner munkája a bizonyság, hogy a hódmezővásárhelyi múzeum új régészeti osztálya is elsősorban ennek a két feladatnak kívánt eleget tenni. Elsősorban katasztert készítettek tehát az irodalomban közzétett s az ország különböző múzeumaiba és gyűjteményeibe került Hódmezővásárhely területén feltalált régészeti anyagról, mely a város településének történetére a neolithikumtól kezdve a bronzkoron, továbbá a római korral egyidejűleg történt barbár népi településeken és a népvándorlás korán át a magyar honfoglalás és azon túl az Árpádok korában is többé-kevésbé bőséges, de mindig értékes adatokat szolgáltatott. De ezekkel az adatokkal egyszersmind birtokába jutottak a város területén mindazon lelőhelyek ismeretének, ahonnan a múltban feljegyzésre, vagy megőrzésre érdemes régészeti anyag került elő. Ez szabott programot viszont az ásató munkának, mely eleinte elsősorban hitelesítő jellegű volt, mert csak igy sikerülhetett a múltban szórványosan előkerült s rokonvonásokat feltüntető leletanyagot egységesen beszélő és pontos vallomásokat adó történeti anyaggá változtatni. Az öt év ásató munkájának sikerült azonban ezt a leletanyagot jelentékeny mértékben még növelni s több irányban kiegészíteni. Különösen fontosak voltak a Gorzsa, Kopáncs és Koracpart területén végzett ásatások, mert ezek a Magyar Alföld neontnikus embere történetének, az un. tiszai kultúrának egy újabb szakaszát, a III. peródust ismertették meg velünk. Az viszont a feltárók érdeme, hogy a kopáncsi ásatások eredményeinek gyors és alapos publikációjával megelőzték az amerikai régészeti iskola segítségével dolgozó szerb régészeket, akik az elszakított Sztarcsevó területén hasonló eredményre bukkantak s igy a „neolithikum ” legfiatalabb szakaszának a szakirodalomba való bevezetése a muzeum és a szegedi egyetem archeológiai intézetének közösen végzett munkájához fűződik. Úgy a felállított helyi régészeti kataszter sűrítette kivonatát, mint az öt év ásatásainak gazdag eredménylajszámát megkapjuk Banner világosan, áttekinthetően megírt beszámolójában. Legyen minden elismerésünk Hódmezővásárhely városáé, mely a mai igen nehéz viszonyok között is képes volt ily szép, sikeres kulturmunka megkezdésére és megfelelő arányokban való folytatására és legyen igaz köszönetünk a szegedi egyetem régészeti intézete vezetőié és tagjaié, kik szervezett és céltudatos munkával törekednek egy nagy magyar város múltjának felkutatására. Mit kell tenni az állattenyésztés válságának leküzdésére Az OMGE az alábbi rendelkezésük kibocsátásával véli az állattenyésztés válságát megoldhatónak: 1. Le kell szállítani az abrakárak színvonalát, 2. Abrakbehozatal céljaira felármentes valutát adjon a Nemzeti Bank. A Máv mérsékelje a takarmányneműek mai fuvartételeit. 4. Az állatkivitel fejlesztése érdekében változtassák meg a Nemzeti Bank devizapolitikáját és biztosítsanak kielégítő beföldi állatárakat. 5. Újabb kiviteli kontingensek szerzendők. 6. A kiviteli előnyök más rendszerű s a közérdeket jobban biztosító szétosztását. 7 A Nemzeti Bankkal egyetértően gazdabizottság tárgyalja le az új devizapolitika alapelveit. 8. Megszorítandók az egyes iparvállalatoknak nyújtott kompenzációs kiviteli engedélyek. 9. Németországi viszonyokban felemelendő a marha és sertés, iletve zsirkontingensek kerete. 10. Lehetővé kell tenni az élősertések kivitelét 11. Ausztriával szemben a hússertéskontingens zsírsertésekkel való kihasználása biztosíttassák. 12. Lehetővé kell tenni a tenyészállatkivitelt. 13. Fel kell emelni a Franciaországba bevihető juhok mennyiségét. 14. Meg kell szüntetni az állatkivitelre vonatkozólag Ausztriának adott elosztási kedvezményt és meg kell engedni a szabad bizományosi választást. 15. Sürgősen elrendelendő az országos állatszámlálás megejtése. 16. Csökkentendők az állatértékesítést terhelő összes közterhek. 17. Megszervezendő az állattenyésztésnek és hizlalásnak juttatandó hitel. 18. Gondoskodásnak kell történnie a zsírsertésnek szaporítása következtében előálló sertéshúafeleslegek értékesítése érdekében. Az OMGE pontokba foglalt határozatait küldöttség nyújtja át a kormánynak. Budapesttel egyidősen.. asszony A 8 főszereplő élén Nagy Kató és Willy Fritsch Szombaton és vasárnap a KORZÓ MOZIBAN 1934 október 14. zEGÉNY Jáger Mari boszorkánykonyhája III. FEJEZET Az akasztófa. Minden baj nélkül, és észrevétlenül folyt az embervásár, a temetők gazdagodtak, a temetkezési intézetek szegényedtek, Mari néninek azonban szaporodott a pénze. Történt egy alkalommal, hogy Szappanos Juci azzal az örömhírrel állított be: — Jó üzletet hozok ma! — Mennyit ér? — Száz forintot. — Ki az ? — Egy leány. — Fiatal? — Fiatal is, szép is. — Valami baja van? — Nem az, de azért hadd pusztuljon. — Ki adja be az orvosságt ? — A nevelő anyja. — Eljön ide? — Es bizony. — Hogy hívják ? — Gulyás Kis Sámuelné. — Tud az hallgatni? — Meghiszem azt, csak pénzt lásson, mert szegény, mint a templom egere. — Mire van biztosítva ? — 1500 forintra ! — Rendben van. Délután csakugyugyan megjelent Mari néninél Gulyás Kis Sámuelné és elmondotta, hogy mi járatban van. Mari néni kötötte egy ideig az ebet a ksróhoz, de mégis megcsinálták az üzletet, 200 forintba egyeztek meg. Mari néni átadta a fehér port Gulyásnénak, ki azután az utasításhoz híven el is intézte a dolgot, Köti Juliánna meghalt, el is temették, fel is vették a pénzt, 1000 forint kiadását azonban a temetkezési társulat elnöksége megtagadta, de hogy miért, azt nem árulta el. A Köti Juliánna halála után pár nap múlva megindult a találgatás a szomszédokban, súgtak búgtak, biztosat azonban senki se tudott, de nem is mert mondani, nehogy a törvény torkára fárassza a szót. A hír Póka László fülébe is eljutott, ő volt az, aki titokban megakadályozta a temetkezési járulék kiutalványozását. Póka kapitánynak fejébe Köti Juliánna halála rendkivül nagy szöget ütött, ő, aki tudta, hogy Jáger Máriák már évek óta a leggaládabb játékot űzik s csak bizonyítékok hiányában nem lehet őket letartóztatni, ez az eset kétségtelenül meggyőzte arról, hogy csak napok, legfölebb hetek kérdése lehet a förtelmes ügy leleplezése. Nem is késlekedett egy pillanatig se, megtette a kellő intézkedéseket, hogy alkalmas pillanatban az egész társaságot elfoghassa s hogy egy hatalmas szenzációval kedveskedhessen a világnak. Mari néni, meg társa, Szappanos Juci egy sötét, borongós este együtt ültek a szobában. Tervezgettek, beszélgettek, Mari néni elővette a betéti könyvecskéjét, kinyitotta és mosolyogva nézegette. — Lám, lám, csak jó ez az én mesterségem, bábaságból sohse lehetett volna ennyit gyűjteni. ___________(Folyt ferv.)___________ MOSSA A FEJÉT a korpás haj kiváló gyógyszerével: a SOFON HAJSZESSZEL 1 üveg, mely egy kúrához elég , amely egyszerre megszünteti a haj hullást, 1.20 a fejviszketegséget! Kis üveg kapható egyedül a készítőnél: VÖRÖS SÁNDOR GYÓGYSZERÉSZNÉL a NÉMETH-PATIKÁBAN, Andrássy u. 37 13 11, OLCSÓ LÓPOKRÓCOK ÜLÉSTAKARÓK ÉRKEZTEK! NOVAK Osztály soráj egyet itt helyben vásároljon minden költség nélkül JANÁKY GYULÁNÁL Első Magyar Biztosító Társaság irodájában. Kossuth tér. Egész 24 P, fél 12 P, negyed 6 p, nyolcad 3 P, 2g(}