Vasárnapi Hírek, 1987. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1987-07-05 / 27. szám

Magyar—spanyol kapcsolatok Királylátogatás A napilapok már a hét elején bejelentették: Németh Ká­­rolynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására hazánkba látogat a napokban I. János Károly, Spanyolország királya. Társaságában lesz felesége, Zsófia királyné is, akivel alig másfél hónapja ünnepelték 25. házassági évfordulójukat. A királyfi pár hazája leg­népszerűbb személyiségei kö­zé tartozik. Közismert mind­kettőjükről, hogy amikor csa­k lehet, igyekeznek kivonni ma­gukat a szigorú udvari etikett és protokoll szabályai alól. Gyermekeiket —Ilonát, Krisz­tinát és Fülöpöt — is a töb­bi hasonló korú fiatallal együtt járatták az alsó és fel­sőbb iskolákba. Ám népsze­rűségüknek — s áll ez első­sorban az uralkodóra — csak egyik oka közvetlenségük. I. János Károly respektusát mindenekelőtt a Franco ha­lála utáni években tanúsított következetes magatartása ala­pozta meg. Különösen növel­te a tekintélyt — hazájában és külföldön egyaránt — a király határozott fellépése az 1981. februári­­puccskísérlet idején. A spanyolok az ural­kodó személyes érdemének tartják — s nem alaptalanul — a szélsőjobboldali katonák álla­mcsínyi kísérletének kudar­cát. I. János Károly az 1978-ban elfogadott alkotmány szerint „a nemzetközi kapcsolatokban a spanyol álla­m legmagasabb szintű képviselője”. E minő­ségben látogat most — a Szovjetunió, Kína, Jugoszlá­via és Románia után a szo­cialista országok közül ötö­dikként — hazánkba. Vendég­látójával és a magyar veze­tés más tagjaival folytatandó megbeszélései várhatóan újabb lendületet adnak a magyar— spanyol kapcsolat minden te­rületének. Amióta 1977. február 9-én a diplomáciai­­kapcsolatok helyreállta­k, 12 államközi szerződést kötöttünk, közöttük olyan fontos megállapodáso­kat, mint a gazdasági-ipari, a tudom­ányos-techni­ka­i vagy a kulturáliis együttműködésre vonatkozó egyezmények. Áru­csere-forgalmunk az elmúlt öt évben több mint 20 százalék­kal nőtt, elérve a mintegy 71 millió dollárt, ám a mérleg számunkra kedvezőtlen. En­nek egyik oka, hogy Spanyol­­ország az EGK-­hoz való múlt évi csatlakozása után olyan új importengedélyezési tör­vényt vezetett be, amely több diszkriminációs elemet tartal­maz a szocialista országokkal, közöttük hazánkkal szemben. Mivel Magyarország — Spa­nyolországhoz hasonlóan — tagja az Általános Kereske­delmi és Vámtarifa Egyez­ménynek, a GATT-nak, ez a megkülönböztetés indokolat­lan, megszüntetése­­kedve­zően hatna árucsere-forgal­munk alakulására. Ugyanezt szolgálná, ha a magyar vál­lalatok az eddiginél aktívab­ban keresnék vagy vennék észre a spanyolországi lehe­tőségeket. Politikai jó kapcsolataink erősítése mellett a magyar— spanyol államfői találkozó minden bizonnyal hozzájárul a lehetőségek továbbgondolá­sához, konkrét formáinak a megteremtéséhez is. Arató Gábor Folyamatos párbeszéd szavatolása Weizsäcker útja A nyugatnémet—szovjet po­litikai párbeszéd folyamatos­ságának szavatolását, a to­vábbi magas szintű érintkezés megalapozását, valamint a kölcsönös biztonság és az ál­talános — elsősorban gazda­sági — együttműködés elmé­lyítését óhajtja moszkvai tár­gyalásainak vezérmotívumá­vá tenni Richard von Weiz­säcker, az NSZK szövetségi elnöke, aki Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter és több mint száz újságíró kísé­retében hétfőn kezdi meg szovjetunióbeli hivatalos láto­gatását. Ezt az elnök írta a kölni Express című lapban szombaton megjelent cikké­ben. Genscher külügyminiszterre jut a gyakorlati-politikai kér­dések hivatalos megvitatásá­nak feladata. Szovjet partne­rével, Eduard Sevardnadzéval a leszerelés témaköréről tár­gyal, majd ellenjegyzi vele a kétoldalú tudományos-műsza­ki együttműködési kormány­közi megállapodás zárójegy­zőkönyvét. Ezzel hatályba lép az 1986 nyarán általa már Moszkvában aláírt, erre vo­natkozó keretszerződés, és há­rom másik — az atomenergia békés felhasználását, az egész­ségügyi és mezőgazdasági koo­perációt előirányzó­­ rész­egyezmény. (MTI) Az Egyesült Államok nemzeti ünnepén Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Ronald Reagan elnö­köt az Amerikai Egyesült Ál­lamok nemzeti ünnepe alkal­mából. ★ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége kife­jezte jókívánságait Ronald Reagannek, az Egyesült Álla­mok elnökének, hazája nem­zeti ünnepe alkalmából. A testület békés jövőt és jólé­tet kívánt az amerikai nép­nek, s kifejezte reményét, hogy tovább fejlődik a két ország között a megértés és fokozódik az együttműködés, elsősorban a nemzetközi fe­szültség enyhítésének és a nukleáris háború veszélyének mérséklése terén. Fontos lépés lenne ebben az irányban egy olyan gya­korlati megállapodás megkö­tése, amely konkrét intézke­déseket írna elő a nukleáris fegyverzet csökkentésére és a fegyverkezési hajsza vi­lágűrbeli­­ kiterjesztésének megakadályozására — hang­súlyozza az üzenet. (MTI) Békemenet Moszkvában A szovjet főváros egyik központi főútvonalán, a Béke sugárútján vonultak végig szom­bat délelőtt moszkvaiak ezreinek sorfala között a szovjet-amerikai békeme­net résztvevői. A menetet ve­zető felvonulók szovjet és amerikai zászlókkal kezükben haladtak, s számos, a hábo­rús veszélyre, a fegyverkezé­si hajszára, a nukleáris és kozmikus fegyverekre nemet mondó transzparens is fel­tűnt. A nemzetközi felvonu­lás a Szovjetunió népgazda­sági eredményeit bemutató kiállítás területének főterén ért véget, ahol a szovjet és amerikai felszólalók egy­aránt a békés együttműkö­dést, a nukleáris rakéták nél­küli biztonság megteremtését sürgették. (MTI) Tét: a köztársaság „trónja99 Hússzal kontraparti? Jacques Chirac kormányfő ugyan még nem közölte hivatalosan, hogy harcba száll az elnöki poszt megszer­zéséért, mégis, ezt Franciaországban mindenki magától értetődőnek tartja. Az 54 éves, energikus és törekvő politikus ennek rendelte alá egész pályafutását, s a legutóbbi elnökválasztás első fordulójában már a har­madik legeredményesebb­­ volt. Chirac gaulle-istaként kezdte a hatvanas években. Több mi­nisztérium élén dolgozott, s 1974-ben ő lett Giscard d’Es­­taing kormányfője. Már ak­kor is nehezen tűrte a má­sodhegedűs szerepét, s hama­rosan lemondott posztjáról. Miután tavaly a jobboldal megszerezte a győzelmet a választásokon, őt nevezte ki Mitterrand elnök kormányfő­nek. A megbízatást elvállalta, a statisztaszerepet azonban megint nem. A sorozatos el­nöki vétó ellenére rendeletek útján keresztülvitte a jobbol­dal programját: már tavaly nyáron megkezdte 65 állami vállalat magánkézbe adását, visszahozta a szocialisták ál­tal eltörölt régi választási rendszert, új, a letelepedést nehezítő bevándorlási törvényt fogadtatott el, ígéretei ellenére azonban nem nőtt a francia ipar világ­piaci versenyképessége, nem emelkedett az életszínvonal. Az 1982-ben bevezetett va­gyonadó eltörlésével, a bér­befagyasztással, a növekvő munkanélküliséggel, a társa­dalombiztosítási rendszer ter­vezett reformjával és a de­cemberi válsággal viszont el­érte, hogy a lakosság 53 szá­zaléka „tökéletesen negatív­nak” tartja egyéves kormány­zását. Így most a közvéle­mény-kutatások szerint Chirac ma mindössze a szavazatok 20 százalékát tudhatná ma­gáénak, és egyelőre nem ő, hanem a párton kívüli Ray­mond Barre látszik a jobbol­dal legesélyesebb jelöltjének. Medgyesi Csilla (Jövő héten: Pártonkívüli a pártok versenyében) XXXXXXXXVCXXXVvXVCXX^XVCCvXXXVWCVCvXAXCXCCvXXXX'S.VcXXXXXVCCXVvXXNXXVM.XXVS.'SNVVXXV^VXXX^VCÍXXXWXCvXXXXC^XNXVcXXVvXX^VCCkV Tengerparti trombitaszó Már csak néhány hét, s le­jár a harmadik jelentkezési idő: egyelőre július 31. az a nap, ameddig fel lehet irat­kozni az ausztráliai „Expo 88” résztvevői közé. Ez per­sze csak kiállítókra vonatko­zik: látogató, vendég a jövő esztendő áprilisától, a kiállí­tás kezdetétől a zárásig min­dig örömteli fogadtatásra szá­míthat. Kilenc évvel ezelőtt Malcolm Fraser akkori mi­niszterelnök éppen 1988-at ta­lálta alkalmasnak a kétszáza­­dik évforduló megünneplésé­re. Az ötödik földrész tulaj­donképpen 1970-ben is ünne­pelhetett: 1770. április 20-án pillantotta meg James Cook a földrész keleti partját és nyilvánította az ismeretlen földet brit birtoknak. A­­jövő év másnak a kétszázadik év­fordulója: 1788. január 28-án horgonyzott le a sydneyi öböl­ben az a hajó, amelyen Ang­liából megérkezett az első fe­­gyencszállítmány. 1840-ig ér­keztek így kényszerű beván­dorlók Ausztráliába. Az ifjabb William Pitt angol kormány­elnök ötlete, a fegyencek el­szállítása a messzi gyarmatra, egy ma virágzó államszövet­ség alapjait rakta le. A világkiállítás otthona egyébként Brisbane, Queens­land fővárosa. Politikai viták, nézetkülönbségek miatt kel­lett eddig már háromszor meghosszabbítani a kiállítók jelentkezési határidejét, mert Queensland élén konzervatív politikusok állnak s négy má­sik ausztráliai állam egyelőre húzódozik a nagyobb méretű részvételtől — állítólag azért, mert a munkáspárti kor­mányelnökök szívesen okoz­nának gondot Queensland konzervatívjainak. Brisbane egyébként most várja a két legnagyobb ausztrál óriáscég, a Broken Hill ipari tröszt és a Quantas légitársaság igé­nyét, milyen és mennyi terü­letet kívánnak a kiállításon — az ő jelentkezésüket elenged­hetetlennek tartják. Annál is inkább, mert az 500-600 mil­lió dolláros költségből még csak 350 millió biztosított, a többit a jelentkező kiállítóktól várják. Az már eldőlt, hogy az „Expo 88” megnyitóján az an­gol királynő vágja át a bejá­ratot jelző szalagot — de még mindig elég hangos vita van a kiállítás számos tervezett programja körül. S Brisbane ellenfelei az ausztráliai sajtó­ban is jelen vannak: néhány hónappal a nyitás előtt élesen támadják a kiállításszervező­ket, megállapítva, hogy akad közöttük, akinek sejtelme sincs arról, hogy mi érdekli a külföldieket Ausztráliából, s miként lehet felkelteni az ér­deklődést a négy másik világ­részben az ötödik iránt. Az „Expo 88” — így egy hirde­tés — „a földrész betelepíté­se kezdetének kétszázadik évfordulóján akarja megmu­tatni, mit ért el” az Indiánál (nyolcszázmillió lakos) jó két­szerte nagyobb területű Auszt­rál Államszövetség (tizenhat­­millió lakos) két évszázad alatt. Az az ötlet, hogy ame­rikai cirkuszművészek lángoló fáklyaként szaltózzanak egy úszómedence fölött, mielőtt vizet érnek (ezt a programot már bejelentették), talán nem is a legszerencsésebb. Amíg a vetélytárs­ államok ipari óriá­sainak jelentkezésére vár, Queensland mindenesetre meg­hirdette az állam iskolai fú­vószenekarainak vetélkedőjét is a kiállítás idejére. Talán ők összetrombitálják a hiányzó több mint kétszázmilliót... A világ 4 tájáról ♦ Rupert Murdock, a saj­tókirály újabb szerzeménnyel gyarapította az újságainak számát: a héten 38 millió fon­tért megvásárolta a Today cí­mű színes, angol bulvárlapot. ♦ A FAO adatai szerint 1986-ban 1,85 milliárd tonna volt a világ gabonatermelése, majdnem 50 millió tonnával nőttek a felhalmozott tartalé­kok. Ennek ellenére továbbra is több millió ember éhezik vagy gyengén táplált. A 61 évi eredményes tevé­kenység után a Ford Motor Company is távozik a Dél-Af­­rikai Köztársaságból. A dön­tés oka ugyanaz, mint a többi nyugati cégnél, a kormány rasszista politikájának válto­zatlansága. ♦ Születés előtt, már az anyaméhben is elvégezhetőek bizonyos plasztikai sebészeti beavatkozások. Ezek az ajak- és végtagműtétek, s ilyeneket már végeztek is az Egyesült Államokban. ♦ A Sandoz svájci vegyipari konszern működése a Rajna­­katasztrófa óta sem vált tel­jesen biztonságossá: most egy vegyi felhő került innen az észa­k-olaszországi Palazzolo Milanese fölé. A felhő egész­ségre káros anyagokat tartal­maz. A cég azonnal bejelen­tette, hogy kész kártérítést fi­zetni a városka lakóinak. ♦ Az évszázad leletének tartották a két háború között talált kőkorszaki „vestonicei Vénuszt”. A brnói régészek most a Dyje folyón építendő vízerőmű helyén, leletmentés közben, ötméteres mélységben ismét jelentős értékre bukkan­tak, három mamutvadász sír­jára. A Homo sapiens rendjé­hez tartozó embereknek e he­lyütt már 25 ezer évvel volt táborhelyük. A férficsontvázak fejét állatfogakból készült fej­ék díszíti. A Die Presse karikatúrája Hadijáték az öbölben ♦ Nagy-Britanniában való­színűleg eltörlik azt az első világháborútól érvényben lévő törvényt, amely megkövetelte, hogy délután bezárják a kocs­mákat. A tervezet szerint ez­után a hét hat napján 11-től 23 óráig tarthatnak nyitva az italmérések. ♦ A Parkinson-kór ellen a legeredményesebben agysejt­­átültetéssel lehet harcolni — jelentette be Eugene Redmond amerikai orvos, egy kutatócso­port vezetője. Beteg majmo­kon már kipróbálta ezt a mód­szert, és nagyon biztató ered­ményeket ért el vele. ♦ Madonna férjének, a szí­nész Sean Penn-nek kedden börtönbe kell vonulnia, hogy letöltse hatvannapos bünteté­sét, amit vakmerő autóvezetés és egy statiszta elpáholása miatt kapott. Nem ez az első botránya, egyszer már egy éj­szakai bárban is verekedett.­­ A brüsszeli földalattinak több a mozgólépcsője mint a párizsinak, kétszer annyi mint a londoninak és tizenkétszer annyi, mint a New York-inak. A belga közlekedési miniszter szerint így érthető, hogy a 469 mozgólépcső és mozgójárda közül egyik-másik nem műkö­dik. ♦ 37 évig nem volt szabad­ságon a 78 éves Roger H. Lomigan amerikai mérnök. Egy fél évszázadon keresztül dolgozott a Massachusetts ál­lambeli Barre vízgyűjtőállomá­sán, amit most, hűsége jutal­mául, róla neveztek el. ♦ Végre jó hír érkezett a Michael Jackson-rajongóknak: a fekete sztár szeptemberben világkörüli koncertkörútra in­dul. Japánban, Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Ka­nadáiban és Európában lép fel. Arról nem tudunk, hogy Ma­gyarországra eljön­e­♦ Napsugarakkal működő kenyérsütő kemencét próbál­tak ki a kijevi élelmiszer-ipari intézetben. A sugarakat egy parabolatükör összpontosítja a sütőformára. Vicc Ezerszámra érkeznek évek óta a képeslapok a világ minden tájáról egy Glasgow melletti kisvárosba, Paisley-ba. A cím­zett Buddy, egy nyolcéves leukémiás kisfiú. A levélírók segíteni szeretnék, hogy elérje élete nagy álmát - bejusson a Guinness rekordok könyvé­­be, mint a világ legnagyobb képeslapgyűj­­tője. A gyerek 1982-ben egy helyi magán­­rádió-hullámain kérte a la­pokat, és a hír a nagy kill­­fi­ldi tévéállomások és újsá­gok szárnyán mindenhova el­jutott. A képeslapok azonban sorra visszatérnek a feladó­hoz: a kisfiú ugyanis nem lé­tezik ! Valaki viccelt. Erőszak a hitvesi ágyban Különös törvényt készítenek elő Bonnban S­emuel ueguuiauD a leraember­­rei-S kapja fejét a hírre: „Hogyhogy” — kérdezi ^csodálkozva. „Hát ez egyáltalán lehetséges? ^ Nem valamely pihent agyak nyári üresjára­­­­taiban csikorog a gondolat?” ^ Nem — mondják a bonni törvényhozás fe­­­lelős emberei az igazságügyminiszterrel «együtt. Végre tető alá kell hozni az évek óta­­ vajúdó törvényt. Mert az erőszaktétel — ^vallják a parlament és a felelős intézmények ^képviselői — a hitvesi ágyban sem szelídül ^ a teremtés koronájának (természetesen a fér­­^ fiúnak) elismerést követelő huszárcsínyévé. ^ Nono! — óvnak mások. Csak ne avatkoz­­­zunk annyira polgáraink magánszféráiba. Ne « teregessünk ismét szennyest. És a tudós (fér­­­fiak) gyújtogatják a történelmi nagyágyúk ^kanócát is: nemcsak a római Aulus Gellus­­ helytelenítette az ilyesmit, hanem a nagy ^ francia, Jean Jacques Rousseau is így véle­­­­kedett a feleség tisztéről: „Szó nélkül el­­­ tűrni a jogtalanságokat, alázatosan elviselni ^ férje fogyatékosságait.” Meg aztán miért csak a férfiakról esik « szó? Hát az erőszakot alkalmazó feleség át­­­­hull a leendő paragrafusok rostáján? — És ^ végül szót kér a hagyományos német — és ^ jogászi — alaposság is: a szóban forgó cselek­­^ mény mely formái (figurái) minősülnek bün­­­ tetendőnek. Mert az NSZK-beli ítélkezés gya­­­­korlata szerint — (természetesen házassá­­­­gon kívül) csak az a nemi erőszak bünte­­tendő, ami „nem kívánt terhességet” okoz. «Tehát a mai jogszolgáltatás „regionális ^ diszkriminációt” alkalmaz .. . ^ Az éles vita azonban azt sejteti — ami­ 29-i száma részletesen . Az éles vita azonb­e­ről a Spiegel június és bőven illusztrálva beszámol —, hogy rö­videsen megszületik a paragrafus Bonnban a házasságon belüli nemi erőszak ellen. Ami­nek ügye elsősorban Rita Süssmuthnak, a bonni „nőügyi miniszternek” kemény és el­szánt kezeiben van. A többi között ezt mondta a képes magazin riporterének: — A megerőszakolás sohasem a férfi, az „Én vagyok a te urad, a te Istened” fel­sőbbrendűségét hirdeti, különösen nem a csa­ládi ágyban ... (bip) — Mit csináljak, kedvesem, lábaim vannak.. valahogy gál­

Next