Vasárnapi Hírek, 1987. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1987-07-05 / 27. szám

­ Szombatról jelentjük* Szombatról jelentjük • Szombatról Korea hónapja A költői csengésű Hajnali harmat hazáját, a Koreai-fél­szigetet földünk feszültséggó­cai között tartjuk számon, no­ha csaknem három és fél év­tizede, 1953. július 27-én Pan­­mindzsonban megkötötték a békés rendezés reményét fel­csillantó fegyverszüneti meg­állapodást. Ez a dél-koreai rendszer hadserege által 1950. június 25-én kirobbantott há­borút zárta le. Ám a 38-ik szélességi fok mentén meg­vont demarkációs vonal két oldalán a fegyverszüneti meg­állapodás aláírása óta is láb­hoz tett fegyverrel állnak egy­mással szemben a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság fegyveres erői és az amerikai, valamint dél-koreai csap­atok. A fegyveres harcok megin­dulásának és a fegyverszüneti szerződés megkötésének napja közötti időszakot a világ bé­keszerető emberei Korea hó­napjának, a konfliktus tárgya­lásos rendezésére törekvő ko­reai néppel való szolidaritás hónapjának tekintik. E szoli­daritási hónap során nagyon sok politikai gyűlésen, talál­kozón — így hazánkban is — napirendre kerül a Koreai-fél­sziget bonyolult politikai hely­zete s megoldásának lehetősé­gei. A fegyverszüneti megálla­podással felcsillant remény el­lenére a koreai megoldás semmit sem haladt előre, no­ha Phenjan számtalan javas­latot tett a feszültség feloldá­sára, a két országrész békés, külső beavatkozástól mentes egyesítésére. A Szöulban egy­mást váltó katonai diktatúrák vezetői azonban mindeddig ki­tértek a KNDK vezetése ja­vaslatainak érdemi megtár­gyalása elől. De a koreai nép — a világ békeszerető embe­reinek támogatását élvezve — nem adja fel a küzdelmet, amelynek célja, hogy a Ko­reai-félsziget ne tartozzék a világ feszültséggócai közé. — dó — A főváros egyik modern lakónegyede Dél-Korea Az ellenzék első győzelme ? A szöuli Kék Ház lakója Cson Tu Hvan, az erőszak és vérbe fojtott lázongások, tüntetések hét esztendeje után, úgy tűnik, meghátrálásra kényszerült: elvben elfogadta az ellen­zéknek a demokratikus reformokra vonatkozó követeléseit. Az „acélöklű tábornok” a Pak Csong Hi meggyilkolását követő rövid átmeneti polgári kormányzás után, 1980 augusz­tusában neveztette ki magát a fejbólintó elektori testülettel a Koreai-félsziget déli részé­nek elnökévé. Tisztségének jövő év elején esedékes lejár­takor bizalmi emberének, Ro Te Vunak szándékozott átját­szani az elnöki hatalmat. A két Kim — Kim De Dzsung és Kim Jung Szam — vezette dél-koreai ellenzék az utcai tüntetések felújítását április­ban határozta el, amikor Cson Tu Hvan véget vetett az al­kotmány és a kormányzati rendszer megváltoztatására vo­natkozó tárgyalásoknak. A dél-koreai társadalom széles rétegeire kiterjedő el­lenzék heves megmozdulásai június 10-én kezdődtek. A há­romhetes kormányellenes megmozdulások nyomán a kormánypárt elnöke s egyben elnökjelöltje, Ro Te Vu hét­főn váratlanul nyolcpontos re­formtervvel állt elő, amely gyakorlatilag tartalmazza az ellenzék valamennyi fő köve­telését: az alkotmányreformot, a közvetlen, és még az idén megtartandó elnökválasztást, a politikai amnesztiát és a saj­tószabadság helyreállítását. A­­ hét közepén Csen Tu Hvan elnök hivatalosan is közölte, hogy elfogadja kijelölt utódjá­nak az ellenzék követeléseit teljesítő javaslatait. Kérdés, hogy megvalósul­­nak-e a megígért reformjavas­latok? Ro Te Vu ugyan már tárgyalt az ellenzék egyik ve­zetőjével, Kim Jung Szammal, és az körvonalazta is a javas­latok végrehajtásának menet­rendjét. Indítványa szerint a parlamentnek az augusztus 15-i nemzeti ünnep előtt jóvá kellene hagynia az új al­kotmányt, és arról szeptem­berben népszavazást kellene tartani. Az ellenzék két veze­tője, szombati jelentés szerint csak akikor hajlandó politikai párbeszédre, ha a mintegy kétezer politikai fogoly visz­­szanyeri szabadságát, az ellen­zék vezérei amnesztiában ré­szesülnek, és átmeneti semle­ges kormány veheti kézbe a reformok végrehajtásának ügyét. A két Kim tehát a mö­götte álló tömegekhez hason­lóan — teljesen joggal — bi­zalmatlan. Az egyik szöuli egyetemen pénteken megtar­tott húszezres diákgyűlés szó­nokai is kétségbe vonták a kormány ígéreteinek őszintesé­gét. Bőgős László rELEX )­ ­ Berlin háromnegyed évezredes történetét eleve­nítették fel szombaton az NDK fővárosában tartott monumentális parádéval. Az öt órán át tartó kosz­tümös felvonulást Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK ál­lamtanácsának elnökével az élen megtekintették az or­szág párt- és állami veze­tői is. (MTI)­­ Öttől tizenöt évig ter­jedő börtönbüntetésre ítél­tek szombaton Szöulban öt rendőrtisztet egy diák ja­nuári halálra kínzásáért. (AP) Biofizikusok vándorgyűlése Az élő szervezetben lejátszódó fizikai folyamatokról A Magyar Biofizikai Társa­ság XIV. vándorgyűlése szom­baton befejezte munkáját Pé­csett. A tanácskozáson csak­nem másfél száz szakember vett részt. Az orvostudományi egyetem központjában tartott záróülésen olvasták fel elő­adásaikat azok a fiatal kuta­tók, akik ez alkalommal vet­ték át tudományos dolgozata­ik elismeréséül a társaság pá­lyázatának díjait. Ugyancsak a plenáris ülésen tartották meg előadásaikat a meghívott külföldi biofizikusok. A há­romnapos tudományos tanács­kozáson hat témakörben fog­lalkoztak a szakemberek az élő szervezetekben lejátszódó fizikai folyamatokkal és je­lenségekkel, összesen 45 elő­adás hangzott el és 52 poszte­ren mutatták be egy-egy ku­tatás eredményeit. A társaság kötetbe gyűjtve kiadja a ta­nácskozás szerkesztett anya­gát. A vándorgyűlésnek két fon­tos témaköre volt a membrán- és az izomműködés. A memb­rán szerkezetének és funkció­jának vizsgálata világszerte a tudományos érdeklődés előte­rébe került; ez az egyik fő té­mája a KGST keretében fo­lyó orvostudományi együttmű­ködésnek is. (A membrán a sejteket, illetve alkotórészei­ket egymástól elválasztó hár­tyaszerű képződmény, rajtuk keresztül történik a sejtek és környezetük közötti anyagcse­re.) A pécsi tanácskozáson mindenekelőtt azt vizsgálták, hogyan változik meg a memb­rán állapota a különféle vegyi hatásokra. Ez alapkutatásnak számít, de közvetlen klinikai jelentősége is van, például az érzéstelenítés terén, ami új távlatokat nyithat a gyógy­­szerkutatás és -gyártás szá­mára. Az izomkutatásnak a KGST- együttműködésben hazánk — ezen belül a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem biofizikai in­tézete — a témafelelőse. Az alapkutatás során szerzett eredmények rendkívül fonto­sak, például a szívhalál elleni küzdelemben. A keringési be­tegségek ugyanis több­­yire a szívizom működési zavaraira, netán működésképtelenségére vezethetők vissza. Az izom működési mechanizmusának és az azzal kapcsolatos bioké­miai változásoknak a megis­merése elősegíti a szívbetegsé­gek okainak feltárását, meg­előzésük és gyógyításuk lehe­tőségeit. Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szombaton rövid pihenésre hazánkba érkezett. ★ Szombaton hazaérkezett Magdeburgból az a magyar delegáció, melyet Szekér Gyu­la, a Szabványügyi Hivatal el­nöke vezetett. A delegáció a KGST szabványügyi állandó bizottság 62. ülésén vett részt június 30. és július 3. között. A tagországok és Jugoszlávia képviselői megtárgyalták a KGST minőségértékelési és tanúsítási rendszerének lét­rehozásával kapcsolatos ten­nivalókat. Rákóczi-szimpózium A nagyságos fejedelem lá­togatásainak emlékét őrző Kisvárdán, ahol a várszínház e napokban mutatja be Szig­ligeti Ede II. Rákóczi Ferenc fogsága című művét, szom­baton Rákóczi-szimpóziumot rendeztek a városi tanács nagytermében. A tudományos ülésen, amelyen a Magyar Történelmi Társaság Sza­­bolcs-Szatmár megyei tagjai és a keleti országrész törté­nelem szakos tanárai vettek részt, a Rákóczi-kutatás leg­újabb eredményeit ismertet­ték. Köpeczi Béla akadémi­kus, művelődési miniszter az ifjú Rákóczi eszmei útjáról tartott előadást, R. Várkonyi Ágnes, az ELTE professzora pedig Rákóczi erdélyi szere­péről. Az éppen műsoron lé­vő darab dramaturgja, Heré­nyi Ferenc, a Magyar Szín­házi Intézet igazgatója Szig­ligeti Ede Rá­kóczi-drámájá­­ról, az egykori előadások tör­ténelmi jelentőségéről szá­molt be. Kimentették a meggondolatlan apát Balatoni őrjáraton vízi rendészekkel Egy labda vándorútra in­dult a Balatonon. A szomba­ton reggel feltámadt déli szélben a tó közepe felé sod­ródott. A hűtlen játékszer mi­att sírva fakadt egy kisfiú, s édesapja — hogy megvi­gasztalja —, a labda után ve­tette magát. Csak a vízi rendészet ta­von cirkáló ügyeleteseinek köszönhette, hogy életben ma­radt. A helyenként 40—45 ki­lométeres sebességű szélben, az óriási hullámok között erejét vesztette az egyébként jól úszó férfi. De kimentet­ték. Szombati riportunkon a fo­­nyódi vízi rendészeti őrs Szó­fia nagymotorosán vendéges­kedhettünk. — A mi szempontunkból felemás ez az idő — mondja Sípos János rendőr százados, az őrs parancsnoka, miköz­ben a fonyódi kikötőből a tó közepe felé tartunk. — Har­minc fok feletti kánikulában mindenki a vízpartot keresi, és így van ez, természetesen, a Balatonnál is. A heves szél azonban sok-sok veszély for­rása lehet. A mai napon azt tapasztaljuk, hogy a fürdőzők mintha óvatosak lennének. Csak egy kilométerre merész­kedhetnek be a jól úszók, de még a szörfösök is. A vitorlások bezzeg kiélhe­tik magukat a szombati szél­ben. Sebesen szelik a habo­kat, velük csak akkor van baj, ha hajójuk felborul. A parti ügyeletről jelen­tik: valaki távcsövön észlel­te, hogy a tó közepén, Ba­­latonboglár térségében egy vitorlás felborult és a hajó­testbe egy ember kapaszko­dik. A Szófia nagymotoros a feltehető helyszín felé veszi az irányt. Valóban, látni a ha­jó fedélzetéről is egy fekete pontot. Sípos százados — né­hány perces helyzetelemzés után — már mondja is: — A távolban egy úszó nádcsomó látható, rajta egy sirály. Ezt vélték csónaknak, illetve bajba jutott ember­nek. Közben a megengedett tá­­­volságon túlra merészkedő szörföst kell udvariasan arra utasítani, hogy térjen vissza part közelbe. — A közepes erősségű dé­li szél veszélyesebb — foly­tatja a százados. — A vízben lubickolók, matracon napo­zók gyakran nem is veszik észre, hogy az alattomosan fúvó szél a tó közepe felé so­dorja őket. Egy nyári napon, 1979-ben — ez egyébként 25 éves vízi rendészeti szolgála­tom legszomorúbb napja — négyen fúrtak a Balatonba. Tavaly legnagyobb tavunk vizében huszonhárman lelték halálukat, az idén — eddig — tízen. A tragédiákat majdnem mindig figyelmetlenség, gon­datlanság, könnyelműség okozza. Az áldozatok többsé­ge tiltott helyen fürdik, so­kan közülük teli gyomorral, nemegyszer ittasan, felhe­­vült testtel ugranak a vízbe. Ezen a szombaton szerencsére nem kellett tovább írnunk a fekete krónikát. Lapzártáig nem kaptunk hírt balatoni vízi balesetről. Kiss­­Dezső­­Péter Először szenteltek megyés püspököt Szegeden Gyulay Endre kinevezett püspököt, a szegedi Csanádi egyházmegye megyés püspö­két szombaton a szegedi szé­kesegyházban püspökké szen­telték és beiktatták tisztségé­be. Az ünnepségen Paskai László esztergomi prímásérsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökének vezetésével részt vettek a püspöki kar tagjai, a Csongrád megye te­rületén működő más egy­házak és felekezetek kép­viselői, valamint Csongrád megye és Szeged város taná­csainak és Hazafias Népfront­bizottságainak vezetői. A szertartást követő foga­dáson a magyar kormány képviseletében Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke kö­szöntötte az új szeged-csaná­­di megyés püspököt. Egyéb­ként ő száz év óta az első megyés püspök, akit saját egyházmegyéjéből neveztek ki, valamint első ízben szen­teltek püspököt a szegedi dómban, a fogadalmi temp­lomban. Szövetkezeteink vállalkozókészsége számos erőpróbát kiállt már — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — fő képességének fokozásával őrizheti meg értékeit, csak így szolgálhatja a társadalom elő­rehaladását. A szövetkezeti termelő- és szolgáltatómunkát is ehhez kell igazítanunk. — A kibontakozási program a realitásokra épül. A szövet­kezetek életképességét, moz­gékonyságát és rugalmasságát ismerve bátran kijelenthetem: esélyeink is reálisak arra, hogy részt vegyünk a gazda­ság külső és belső egyensúlyá­nak javításában. A szövetke­zeti vezetők, tagok és alkal­mazottak azonosulása, jobb munkája is kell ahhoz, hogy a termelés szerkezete meg­újuljon, gazdasági mechaniz­musunk tökéletesedjen, a tár­sadalmi és gazdasági reform­­folyamat felgyorsuljon. Befejezésül hangoztatta Sza­bó István: " Szövetkezeteink szí­nes, változatos tevékenységi köre, a tulajdonosi érzület és érdekeltség, a vezető gárda és a tagság felkészültsége, vállal­kozókészsége számos erőpró­bát kiállt már. Erre kell épí­tenünk most is, ezeket az elő­nyös vonásokat kell még job­ban hasznosítanunk. A kormány nevében Kapo­­lyi László ipari miniszter kö­szöntötte a magyar szövetke­zeteket. Hangsúlyozta: a szö­vetkezetek sajátos fejlődési iránya, amelyben mindenki mást megelőztek, a rugalmas­ság, a vállalkozókészség, a fo­gyasztóra való orientáltság. Az ilyen és hasonló magatar­tásformákat meg kell honosí­tani a népgazdaság más terü­letein is. Az ünnepi megemlékezést követő munkaülésen az Orszá­gos Tanács — Zsarnóczai Sán­dor egyetemi tanár, a Szövet­kezeti Kutató Intézet igazga­tója előterjesztése alapján — megvitatta „A szövetkezeti gazdálkodás és a gazdasági­társadalmi környezet össze­függései” című tanulmányt, amely további feldolgozás vé­gett a szövetkezeti ágazatok vezető testületei elé kerül majd. A tanács ezután tájé­koztatást hallgatott meg a Ba­ranya megyei szövetkezetek koordinációs bizottságának munkájáról. A pécsi szövetkezeti ünnep­séghez érdekes évforduló kap­csolódik: 120 évvel ezelőtt ala­kult meg a vidék első fogyasz­tási és értékesítő szövetkezete, a pécsi Consum Egylet. A Consum első üzleteit a Maj­­láth téren — a mai Kossuth téren — nyitották meg, pon­tosan ott, ahol jelenleg a Kon­­zum Szövetkezeti Áruház áll. Az évforduló megörökítésére az áruház falán most bronz emléktáblát avattak fel. A 65. nemzetközi szövetke­zeti nap pécsi eseményei kö­zött rendezték meg a szövet­kezeti néptáncosok VII. or­szágos találkozóját, vasárnap pedig az I. Országos szőttes­vásárnak ad otthont a város. (MTI)

Next