Vasárnapi Hírek, 1987. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1987-07-05 / 27. szám

Start, verseny nélkül TAVASSZAL még kissé feszengtek a kereskedelmi bankok vezetői, hiszen vészesen közeledett július elseje, azaz annak napja, amikortól a vállalatok szabadon vá­laszthatják meg, hogy melyik pénzintézet szekeréhez kötik magukat. Aztán ahogy elmúlt a hideg tavasz, s­ beköszöntött a kellemes nyár, úgy olvadt a fagy a bankigazgatók szívében. Világossá vált, hogy a válla­latok nagy többsége nem mozdul, az ügyeit ugyan­ott intézteti továbbra is, ahol eddig. A vállalatok jel­zései azt mutatják, hogy csak egy-két százalékuk cse­rél majd társat, így a tőkemozgás is minimális lesz. Pedig sokan arra számítottak, hogy megindul az igazi bankverseny, s ahhoz pártolnak át legtöbben, aki a legjobban ismeri a csábítás trükkjét. Csakhogy a mai időkben, amikor szűkös a hitel, ilyen nem nagyon van. A szubjektív megítélésen túl ezért egy bank vonzereje ma elsősorban attól függ, hogy a klasszikus szolgáltatá­sokat milyen színvonalon látja el. Tehát pontosan és korrekten vezeti-e a számlákat; idejében utalja-e át a pénzt az adóstól a hitelezőnek; alkalmazottai kifo­gástalanul viselkednek-e az ügyfelekkel. Ezekben a dolgokban pillanatnyilag nagyjából egyenlőség mutat­kozik. De a verseny más okok miatt sem indulhatott meg igazán. A KERESKEDELMI bankok közötti elszámolás mai rendszere korántsem tökéletes. Ezeket a hitelszámla­­ügyleteket egyelőre a Magyar Nemzeti Bank számí­tástechnikai apparátusának közvetítésével intézik. Való­színűleg azért, mert az MNB így közvetlenül is ellen­őrizheti az üzleti pénzintézetek vállalkozásait. Az utób­biak, mivel a rendszer fogaskerekei akadoznak, függet­len elszámolási központ megteremtését szorgalmazzák. Amiként azt is, hogy az MNB igazi monetáris eszkö­zökkel szabályozzon — a kamatlábakat, a kötelező pénztartalékot stb. írja elő —, ne pedig hitelkontin­­genseket szabjon. A bankok azért is mozdulatlanságra vannak késztet­ve — igazán nem is tudják megmutatni oroszlánkör­meiket —, mert bár alapításuk óta joguk lenn­e la­kossági és nemzetközi ügyletekkel is foglalkozni, ezt a lehetőséget átmeneti időre felfüggesztették. Hiába ter­vezi már ma is például a Magyar Hitel Bank Rt., hogy hitelkártyát bocsát ki, ha nem gyűjthet lakossági be­téteket. És hiába lát meg jó üzleti lehetőségeket, ha a finanszírozáshoz valuta kellene, mert az neki egyelőre nincs. MÉRHETŐ VERSENY akkor alakul ki az üzletfelek megszerzéséért, amikor valamennyi jogosítványukat használhatják majd, s a gazdaságban tényleg képesek lesznek húzó szerepet betölteni ezek a pénzintézetek. Július 1-je ezért most még csak az a határkő, amely egy hosszú folyamat kezdetét jelöli. Meixner Zoltán Ötven lakószoba egy helyen Bútorkínálat a mulató termeiben Nagy szenzációszámba ment a millennium idején, 1896-ban, hogy a budapesti Rákóczi út 63—65. számú ház pincehelyi­ségében megnyílt a világszín­vonalon kialakított Párisién mulató. A szenzációt nem is annyira a mulató jelentette, hanem az a felül­világító üvegtetős, látványos helyiség, amelynek fém- és üvegszerke­zetét Eiffel tervei alapján ké­szítették. A mulató a második világháború után megszűnt, és a ház lakói tüzelő tárolására használták a termeket, majd később bútorraktár települt ide. Az elmúlt években megújult ez a gyönyörű térség. A Bú­torkereskedelmi Vállalat­­ — figyelembe véve a Belkereske­delmi Minisztérium és a Fő­városi Tanács irányelveit — elhatározta, hogy a raktározás fölszámolásával a hagyomá­nyokat megőrző eladóterületet, üzletet alakít itt ki. Ennek jegyében nyitották meg 1985 novemberében az Átrium Áruházat. Az idén február­ban ezt tovább bővítették, lét­rehozva a Keleti Lakberende­zési Áruházat és a Hollóházi Royal Sarkot. Az igazi újjá­születésről azonban most be­szélhetünk, amikor igen gaz­daságos beruházással, Royal Átrium Áruház néven elké­szült Budapest második leg­nagyobb bútoráruháza. Az ünnepélyes átadás július 8-án, szerdán lesz, amikor nemcsak szép, hanem korsze­rű üzletkomplexumot kereshet fel a közönség. Itt egyszerre — minta utáni vásárlás cél­jából — több mint ötven la­kószobát és 400 kárpitos gar­nitúrát mutatnak be a vásár­lóknak, akik szombaton 1 óráig is fölkereshetik az áru­házat. A bútorokhoz a Holló­házi Porcelángyár kézi festésű porcelánjait is kínálják az íz­­léses lakáskultúra érdekében. Ezzel a különlegesen nagy alapterületű, főútvonalon lévő lakberendezési áruházzal a Bútorkereskedelmi Vállalat példát mutatott arra is, mi­ként lehet feltárni, hasznosíta­ni a vállalat belső tartalékait, amire egyébként a továb­biakban is törekszik. Barlangkutató-tábor A Barlangkutatók Nemzet­közi Szövetségének (UIIS) X. kongresszusát 1989-ben Bu­dapesten rendezik meg. Az er­re való felkészülés, valamint az elmúlt évtizedben a Bu­dai-hegység fokozott beépíté­se során jelentkező építés­­földtani, környezet- és termé­szetvédelmi problémák miatt a budai Szépvölgy—Rózsa­domb térségére esett a vá­­­lasztás, amikor a Magyar Karszt- és Barlangkutató Tár­sulat az idei kutatótábor helyszínéről döntött. A térségben jelenleg már több, mint 20 kilométer bar­langjárat ismert, de valószí­nűsíthető még legalább 6-10 kilométernyi létezése. A szak­mai viták, helyszíni bejárá­sok tapasztalatait összegezve a pénteken nyíló és 12-éig tartó táborozáson ezeket az eddig ismeretlen barlangokat, barlangszakaszokat próbálják felderíteni a kutatók. A tábor résztvevői számá­ra kiegészítő szakmai progra­mokat (a terület barlangjai­nak megismerése, felszíni be­járások, geológiai kirándulá­sok, barlangtérképezés) és — esténként — világot járt bar­langkutatók vetítettképes elő­adásaiból álló szabadidős programokat is szerveznek. Frtkmu­lná az i­fyintmk Harmincötezer jelentkező az új adórendszer tanfolyamaira Az idén nem­ a jól megérdemelt vakáció követi a vizsgák befejeztét a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Legalábbis az oktatók egy részének nem. Ez az intézmény kapta ugyanis fel­adatul, hogy megszervezze mindazok képzését, akiknek az adó­reform nyomán másképp kell ellátniuk az adó megállapításá­val, beszedésével, adminisztrálásával kapcsolatos munkájukat. Már 35 ezren jelentkeztek a tanfolyamra, de a határidő még nem járt le. A 20—26 órásra tervezett, egy-három napos továbbkép­ző kurzusok leendő oktatóinak felkészítése már megkezdő­dött. Nyolcszáz-kilencszáz em­berre lesz majd szükség, a­ki­k oktatási intézmények munka­társai, tanácsi szervek adó­­szakemberei, érdekképviseleti szervek vezető munkatársai közül verbuválódnak. Az alkalmazás buktatói A tanfolyamok résztvevői­nek gyakorlati példákon kell majd kipróbálniuk, hogyan tudják alkalmazni a tervezett adótörvényt saját munkaterü­letükön, megismerkedhetnek esetleges buktatókkal. A Pénzügyi és Számviteli Főis­kola vezetői úgy gondolják, az alkalmazási nehézségek hasznos visszajelzésekkel szol­gálhatnak majd a rendelet­­alkotóiknak is — még mielőtt „éles” lenne a helyzet. — Tájékoztatjuk az illeté­keseket, hol okozott problé­mát a rendelkezések végre­hajtása — mondta lapunknak Kállai Lajos, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola főigazgató­ja. — Ez módot ad­hat egyes homályos pontok tisztázására, még mielőtt törvényerőre emelkednének az új adósza­bályok. — És mi a helyzet akkor, ha nem a rendeletalkotók munkájában, hanem a tanfo­lyamok hallgatóinak a felké­szültségében van a hiányos­ság? — A tanfolyam végeztével minden résztvevőt tájékozta­tunk esetleges gyengéiről. Eb­ből tudhatják, hol van pótol­nivalójuk — nyugtat meg a főigazgató. A beosztásra minősíthet Megbukni mindenesetre nem lehet. Erre volta­képp kieső is az esély, hiszen a tanfolya­mokra olyanok jelentkeztek, illetve olyanok jelentkezését várják, akiknek eddig is az adóval volt dolguk. Csak ép­pen más szabályok szerint kell majd eljárniuk. Meg fog­ják tehát­­kapni a tanfolyam elvégzését igazoló okmányt — osztályzat nélkül. Le­het, per­sze, hogy ez nem minden adó­alanyit tölt el tökéletes meg­nyugvással. Kivált olyanokat nem, akiknek kisvállalkozó­ként, szellemi szabadfoglalko­zásúként, fizetővendégszo­ba­­kiadóként volt már dolguk ,ta­nácsi szervek adóbeszedéssel foglalkozó tisztviselőivel. De hát a rendelkezésre álló igen rövid időbe semmiképp sem fér bele például az állampol­gárral szemben kívánatos hi­vatalnoki viselkedés szabá­lyainak alapos oktatása. A főiskola vezetői azért még fontolgatják, nem kel­le­­ne-e tájékoztatniuk leendő hallgatóik felkész­ülésbeli gyengeségeiről az őket oda­­küldő munkáltatóikat is. Hogy azok aztán valóban felelősen dönthessenek arról, adómeg­állapítással, ellenőrzéssel vagy éppen csak a beszedett adók könyvelésével bízzák-e majd meg a tanfolyamról visszatért munkatársakat. Akiknek to­vábbi képzéséért egyébként tel­jes költségtérítést kell fizet­­n­iük. Érsek Iván A konferenciaturizmus haszna Budai példa A világ nyolcadik legna­gyobb szállodaláncát, a Novo­­telt húsz esztendeje alapította két párizsi üzletember. (Ta­valyelőtt Franciaországban őket választották az év embe­reinek.) Kispénzű turistáknak, üzletembereknek szánták a kialakítandó hotelláncot, több­nyire városszéleken megépít­ve az egyes szállodákat, de két évtized elteltével mamut­céggé növekedett. Jelenleg a világ 24 országában megköze­lítően 300 hotelt működtet. A budapesti Novotel Szállo­dát öt esztendővel ezelőtt avatták. Ez alkalomból a hé­ten megrendezett szerény ün­nepségen munkát értékelő bi­zonyítványosztásra is sor ke­rült. Erről a következőket mondta lapunknak Michel Gosselin, a párizsi központú óriás vállalat szállodarészle­gének gazdasági vezetője. — Szállodacsaládunknak ta­lán a legkarakteresebb gyer­meke a budapesti hotel. Stílu­sunktól eltérően nem három-, hanem négycsillagos kategó­riájú, a város forgalmas ré­szén. Egyedül budapesti tag­szállodánkhoz tartozik kong­resszusi központ is, így a kon­ferenciaturizmus révén Buda­pesten igen sokan ismerked­hetnek meg szolgáltatásaink­kal. Nem tagadjuk: ez a Bu­dapest Kongresszusi Központ számunkra is mintául szolgál. Párizsi szállodánkhoz kapcso­lódóan hamarosan hasonló rendeltetésű épületeket eme­lünk. Bocsák László, a budapesti Novotel igazgatója mindehhez a következőket fűzte hozzá: " A Budapest Kongresszu­si Központ ismeretesen 1985 februárjában nyitotta meg kapuit. Bár megelőzően ha­zánkban nem volt ilyen komplex épületegyüttes, meg­nyitása idején sokan kétked­ve fogadták létjogosultságát. A megnyitás óta csaknem 100 művészeti eseménynek is ott­hont adtunk, az előadásokat több mint 200 ezer néző tekin­tette meg. A statisztikai szá­mításaink bebizonyították, hogy a kongresszusi turizmus az idegenforgalom legrentábi­­lisabb ágazata: a kongresszu­si utazó háromszor annyit költ, mint a hagyományos tu­rista. Egyébként már szinte 1990-ig foglalt a Kongresszusi Központ. K. D. P. Somogyi Jenő, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat (melyhez a budapesti Novotel is tartozik) vezérigazgatója fel­vágja a születésnapi emeletes tortát. A képen balra Michel Gosselin, jobbra Bocsák László. Közhasznú foglalkoztatás Megkezdődött a közhasznú foglalkoztatás Borsod megye két városában, Miskolcon és Ózdon; eddig összese­n 178-an álltak munkába. Miskolcon a Közterület-fenntartó Válla­latnál, Ózdon, a városi kór­háziban, a Gamesznél, vala­mint a Városgazdálkodási és Kertészeti Vállalatnál foglal­koztatják a dolgozókat. A közeljövőben az Edelényi Városi Tanács is el szeretné kezdeni a jelentkezők köz­hasznú foglalkoztatását. Hatvankétezer lakás OTP­ — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — választ. Az­­biztos, hogy a magánerős lakásépítések szá­ma sem nő már, az új álla­mi bérlakásoké pedig csök­ken. A más módon építtetett lakások száma sem gyarap­szik jelentősen. További gond, hogy a lakosság teherviselő képességét sem tudjuk jelen­tősen javítani a jelenlegi rendszerben. Véleményem sze­rint a mai gyakorlat, azaz az egyösszegű tanácsi támogatá­sok folyósítása helyett a tör­lesztést kellene anyagiakkal segíteni, így az igénylő jöve­delmének változásától függő­en növelhetnék vagy csök­kenthetnék a tanácsok a tá­mogatás mértékét. — Vannak-e az OTP-nek új kezdeményezései a lakáshoz jutás megkönnyítésére? — Most csak egyetlen pél­dát említek, a lakásnyere­­mény-betétkönyv váltásának lehetőségét. A 25 és 50 ezer forintos könyveket még csak néhány hete lehet kiváltani, de már e rövid idő alatt is rendkívüli népszerűséget sze­reztek. Eddig több ezret ad­tunk ki, s aki még júniusban befizette a lakásnyeremény­­betétkönyvet, az már részt vesz a jövő év eleji sorsoláson. — meixner — Városnézés nyolc és fél dollárért Csodálatos a kényelmetlen tálalásban Néhány perccel tíz óra után gördült ki az Ikarus az Engels térről. Üres hely alig maradt benne. Száraz sem sok, az indulásig bőségesen öntötte az üléseket a városnézésre várakozók verítéke. „Kár, hogy maguk­nál nem ismerik a légkondicionálást” — törölgeti a homlokát a mellettem ülő Mrs. Langston, akinek a hő­ség amúgy nem idegen: a texasi Houstonból érkezett húsznapos európai körútra. Ebből szentel kettőt Bu­dapest megismerésének. Erre pedig, mint ismeretes, az autóbuszos, idegenvezetős városnézés a legalkalmasabb. Ára az IBUSZ-nál nyolc és fél dollár. De más valutában, sőt forintban is fizethető. A buszban menet közben sem enyhül a meleg. Nem si­kerül felvillanyoznia az elpil­ledt utasokat Várady Jolán idegenvezetőnek sem. Pedig igazán korrekt ismertetőt ad Budapest történetéről, a hon­foglalásról, s valamennyi szo­borról, jeles épületről, amely mellett elhaladunk. Méghozzá két nyelven: németül és ango­lul. S ha kellene, spanyolul is megtenné. Miközben tanári diplomája többek között orosz nyelvről szól. „A very nice town, einfach wunderschön”, azaz „nagyon szép város, egyszerűen csodá­latos” — hangzik innen is, onnan is az elismerés a Gel­­lért-hegyen, miközben kattog­nak a fényképezőgépek. — Csak az a rossz, hogy az idegenvezetőt alig halljuk — panaszkodik Bernie Nichols New York-i számítástechnikai szakember és tanárnő felesé­ge, Sandy. — Szörnyű zajos ez a busz. Az angolul beszélőknek ezen az úton mindenesetre külön idegenvezetőjük is akadt. Bauer Károly, aki fe­leségével és egyik lányával az észak-angliai Clevelandből jött meglátogatni a szülővárosát. Az idén már harmadszor. Igaz, hogy előtte, 1956-os tá­vozását követőleg harminc évig várt a látogatással. — Néha keresgélek egy-egy szót, de teljesen itthon érzem magam. Minden házat meg­találtam, amelyhez valami emlék fűz. — És a házigazda büszkeségével osztogatja a fel­világosításokat az angolul hoz­zá fordulóknak. Akiknek tetszik a város, őszintén. És mindent fantasz­tikus olcsónak találnak. Any­­nyira, hogy szívesen fizetné­nek többet, ha légkondicio­nált, jó kilátást biztosító, halk futású buszból ismerkedhetné­nek a látnivalókkal. Ahol leg­alább azt a kevéske konfek­cionált magyarázatot érteni lehetne, amit több nyelven is van ideje elmondani az ide­genvezetőnek. — Szerencsére van jó úti­könyv — mondja Sandy Ni­chols, aki már összeállította másnapi programját. A Duna­kanyarba megy kirándulásra a férjével. Oda HÉV-vel és menetrendszerű autóbusszal, vissza a Mahart hajójáratá­val. é. i. (Szigetváry Zsolt felvétele) Városnézés gyalogszerrel a Halászbástyán

Next