Vasárnapi Hírek, 1988. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-03 / 27. szám
Fordulópont a nyugati elemzésekben • A pluralizmus segíti a reformok kibontakozását • A szocializmus egyetemes ügye Világtükörben az SZKP-konfennió A Szovjetunió belső fejlődése legfontosabb eseményének nevezte a londoni BBC szombaton délben az SZKP pénteken befejeződött konferenciáját, hangoztatván: semmi, ami a forradalom óta a párt életében történt, nem volt ehhez hasonlítható. A hagyományos arányok a világlapokban felborultak, a világsajtó a maga módján reagált arra, hogy a nyíltság mértéke a legmerészebb várakozásokat is meghaladta. A szavak számánál, amelyeket e konferenciáról leírtak, fontosabb az, hogy miről szóltak. A szocialista országokban, legalábbis azok túlnyomó többségében, az érdeklődésen túl mutató figyelem azzal a felismeréssel függött össze, hogy közös célokról van szó, és mindenek fölött álló az egyetemes ügy: a világszocializmus erkölcsi hitelének helyreállítása, vonzásának növelése. Mindez a megkezdődött folyamat következetességétől függ, történelmi tehát a tét. Természetesen a szocializmus világa — 1988-ban jobban tudjuk, mint bármikor előbb — ugyancsak sokarcú. Konzervatív irányzatok is jelen vannak ... Érthető, hogy a moszkvai konferencia tálalásának módja, lényegének, demokratizmusának tükröztetése azzal is összefüggött, hogy miként tekintenek az adott szocialista országban a glasznosztyra és a peresztrojkára. Félreérthetetlen az együttérzés azokban az országokban, ahol felismerték: a bürokratizmus veszélyeztetheti a szocializmus minden vívmányát, a szocializmusnak több demokráciára, emberközpontúságra van szüksége. A magyar reagálás e tekintetben nem hagyott kétséget. S hadd említsük meg, mennyire melegen kommentálták a kongresszust Kínában, ahol aláhúzták: a pluralizmus az, ami elősegíti a reformok kibontakozását. A tőkés világban az analízisek közös nevezője: egyfajta fordulópontot tükröznek. Eddig az elemzők körülbelül fele-fele arányban oszlottak meg: voltak, akik azt mondták, csupán taktikai kiigazításról van szó, s voltak, akik úgy vélték, hogy a szovjet változások mélysége valóban alapvető újraátgondolást fejez ki. Genscher külügyminiszter erről beszélt: eddig ostorozták őt azok, akik szerint Moszkvában csak a „szavak forradalma” megy végbe. Ám, most bebizonyosodott, a szavakat tettek követik. A brit külügyminiszter szerint az, ami most Moszkvábanmegindult, még csak a kezdet. Ez igaz, ám nem mindegy, hogy minek a kezdete. Ami a belpolitikában folyik, az szükségképpen tükröződik a külpolitikában is, okok és okozatok összefüggése, a hatás-kölcsönhatás mechanizmusa világosabbá válik. És így aligha véletlen, hogy a külpolitikai döntéshozatal demokratizálásáról is sok szó esett egy olyan pártkonferencián, amelyre az IF-egyezmény és az afganisztáni csapatvisszavonás bejelentése után került sor. E pártértekezlet után a Nyugat vezető politikai tényezőinek könnyebb lesz realista választ adniuk arra a kérdésre, milyen Szovjetuniót tartanak saját érdeküknek megfelelőnek. Olyat-e, amellyel korábban volt dolguk, vagy olyat-e, amelyet Gorbacsov neve és a legismertebbé vált orosz szó, a peresztrojka fémjelez; a második válasz esélyei nőnek. Ha igaz az, amit a Washington Post ír, hogy „ez a második orosz forradalom”, akkor igaz az is, hogy ez olyan négy nap volt, amely John Reed szavait kölcsönvéve — megrengette a világot. Vajda Péter A glasznoszty légkörében A Kreml kongresszusi palotájában az eleven, néha szenvedélyes vita nap nap után reggeltől estig tartott. A tanácskozás zavartalansága érdekében a Vörös teret is lezárták, közelbe sem engedtek senkit — a sajtót sem. De a városközpontban felállított sajtóközpontot technikailag tökéletesen felszerelték. Bár az előzetes ígéretekkel szemben nem közvetítette oda a tanácskozást közvetlen televíziós lánc, folyamatosan ontotta viszont öt nyelven a telexgép a TASZSZ jelentéseit az ülésteremből. S hogy az újságírók személyes benyomás nélkül se maradjanak, naponta több küldöttséget hívtak meg a sajtóközpontba. Ezek a találkozók az igazi glasznosztynak megfelelő légkörben zajlottak le. A legkényesebb s legérdekesebb témák kerültek szóba, például a karabahi kérdés, az észtek köztársasági önelszámolást szorgalmazó önálló programja, vagy a nagy botrányt kavart üzbegisztáni korrupció. (Emiatt háromezernél több embert zártak ki a pártból, a két fővádlottat kivégezték, négy volt kb-titkár és hét kerületi első titkár ellen bírósági eljárás folyik.) Miközben Moszkva szokásos hétköznapjait élte, az utcán, sorban állás közben is állandó beszédtéma volt a pártértekezlet. Aki nem restellt hajnalban kelni, hogy még megvehesse a Pravda vagy az Izvesztyija aznapi számát, teljes terjedelmében megismerkedhetett az elhangzott felszólalásokkal, megvitathatta, értékelhette a különböző véleményeket. Nem kevesen voltak, akik nem elégedtek meg azzal, hogy baráttal-barátnővel, munkatárssal és eladóval beszéljék meg, mivel értenek egyet, mivel nem az elhangzottakból: tömegével érkeztek levelek, telefonhívások is a pártértekezlet titkárságára. A csitaiak küldöttüket hívták fel már a tanácskozás első napján, nem volt türelmük kivárni a személyes találkozást. Közismert, hogy a szovjet újságok, folyóiratok úttörő szerepet játszanak az átalakításban. Ezt azonban nem nézi mindenki jó szemmel. Többen — így Jurij Bondarev író és Vlagyimir Karpov, a Szovjet írószövetség első titkára is — élesen bírálták a sajtót, mondván, hogy öncélúan kritizál, elferdíti a tényeket, cinizmust terjeszt. Ilyen hangok is voltak a vélemények pluralizmusában. A legnépszerűbb hetilapot, az Ogonyokot szintén kemény vádak érték, nem ellenőrzött adatok közléséért, a bírálókat az sem befolyásolta, hogy közben az újságért hajnali hatkor keltek az emberek. Medgyesi Csilla Érdeklődő moszkvaiak figyelik a Vörös téren a konferenciára siető küldötteket A Vezeklés című Tengiz Abuladze-film sikert aratott a Szovjetunióban és külföldön egyaránt. A sztálini terrort bemutató alkotás még jóval a glasznoszty térnyerése előtt, 1981-ben készült — érthető az érdeklődés, hogyan sikerült a pangás időszakában ilyen kemény filmet forgatnia. A „titokról*’ most lehullt a lepel. Abuladze maga mesélte el a nemzetközi sajtó képviselőinek a történetet. Tizennyolc oldalas forgatókönyv-tervezetet küldött el a Grúz Kommunista Párt akkori első titkárának, Eduard Sevardnadzénak, akinek nagyon megtetszett az ötlet. Érdekesnek találta a témát, de biztos volt benne, hogy a Goszkino nem fog lelkesedni az ötletért. — Mi lenne, ha itthon csinálnánk meg? — Csak a rendező nevét és a témát küldték meg Moszkvába, vagyis, hogy „Abuladze morálisetikai témáról akar filmet forgatni”. Kilencszázezer rubelt kaptak a grúz művelődési minisztériumtól, amelynek egyetlen munkatársa, de még a stúdió vezetője sem látta a filmet — csak amikor teljesen elkészült. Akkor aztán — dobozba került. ( TELEX ) • Napirendre kell tűzni a Romániában élő szerb kisebbség helyzetét — jelentette ki Ivan Ivanji jugoszláv író, az írószövetség volt elnöke a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége (népfront) Belgrádban tartott országos konferenciáján. A népfront egy emberi jogi fórumot hozott létre. (AFP) 9 Egyhetes délkeletázsiai útra indult szombaton Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. Dél-Koreába és Thaiföldre látogat el, ahol görög és spanyol kollégájával együtt részt vesz az ASEAN-országok értekezletén. (AFP) 9 Roland Dumas francia külügyminiszter szombaton Bécsben megbeszélést folytatott Alois Mock osztrák külügyminiszterrel, alkancellárral, Ausztria és az EGK viszonyáról, az esetleges osztrák csatlakozásról. (AFP) V 1 1988. JÚLIUS 3., VASÁRNAP A karabahi probléma érdekelte az újságírókat leginkább az azerbajdzsáni delegációval rendezett találkozón. A kérdés rendezésének feltétele, mint Dasyamírov, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője többször hangsúlyozta, minden nemzetiség, az egész köztársaság minden dolgozója érdekeinek figyelembevételével képzelhető csak el. Március óta sokat tettek ennek érdekében: fogható már Karabahban az örmény televízió adása, több örmény nyelvű könyvet adtak ki, és új örmény nyomdát építenek. A karabahiak kérésének megfelelően szeptembertől 69 fiatal folytathatja felsőfokú tanulmányait az örmény köztársaságban. Bakuban viszont — replikázott a jereváni Kommunyiszt című lap tudósítója — bezárták az örmény színházat, nincs örmény főiskola, nemzetiségi kultúrközpont, és a háború előtti 76 örmény iskolából egy sem maradt. Van tehát még mit tenni a nemzetiségi egyenlőség érdekében. Szombati nemzetközi esemény-összefoglalónk A távlat: Páneurópa Szombaton Athén közelében összeült az EGK és a KGST közös konferenciája, ahol valamennyi érintett ország és megfigyelővel Jugoszlávia is képviselteti magát. A megnyitón Andreasz Papandreu görög kormányfő a két gazdasági tömörülést magában foglaló, 850 milliós „páneurópai térség" távlati képét festette a küldöttek elé, akik az együttműködés új formáit keresik. Biztató hírek Távol-Keletről: Dél-Koreában száz honatya szombaton határozati javaslatot terjesztett be a parlamentben, amely felszólítja a Koreai NDK-t az olimpián való részvételre, „hogy ezzel is lendületet nyerjen az ország egyesítési folyamata”. Kambodzsában pedig az ENSZ első ízben odalátogató politikai tisztviselőjének, Rafeendin Ahmed főtitkárhelyettesnek Hun Sen miniszterelnök megerősítette: néhány népirtó főbűnös kivételével, múltjától függetlenül, minden Thaiföldre menekültet (számuk negyedmillióra tehető) hazavár az ország, és segít nekik új életet kezdeni. Szomorú hír: újabb baloldali politikust gyilkoltak meg a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában, illetve az indiai Nemzeti Kongresszus Párt egyik helyi vezetőjét — feltehetően szikhek — Pandzsábban. Franciaországból pedig tömeges közlekedési balesetről érkezett hír: 23 autó karambolozott Maconnál. Macon közelében huszonhárom autó szaladt egymásba, egy ember meghalt, harmincnégy megsebesült ( A világ 4 tájáról ) A részegek tántorgásának oka, hogy az alkohol lecsökkenti az izommozgásokat koordináló kisagy vérellátását, és anyagcserezavart keltve az agykéregben, gátolja a tudatos gondolkodást — jelentették be két kutatóorvos egyidejű felfedezéseként San Franciscóban. Pat Robertson, a „televíziós evangélista” visszatért az éter hullámain való igehirdetéshez. Miután egy esztendőt tékozolt a republikánus elnökjelöltségre pályázva, kijelentette: „Nem vágyom vissza a politikába, ez nem mulatság. A tévé, az igen!” 9 Imelda Marcos, a Fülöpszigetek exelnökének neje Hawaii-ban bejelentette: írja önéletrajzát, s januárban már részleteket közöl belőle. A Tightwad, az amerikai Missouri államban több mint száz éve állítólag egy garasoskodó vegyeskereskedő után kapta a nevét, amely azt jelenti: zsugorgatott bankóköteg. De a név jól kamatozik, mert az 55 lakosú falucska takarékjába a távoli államokból is raknak be pénzt, hogy csekkjükön a Tightwad Bank neve szerepeljen. Két egyforma Gauguinkép látható egymás mellett a washingtoni Nemzeti Galéria kiállításán: a művész nagykabátban és svájcisapkában üdvözöl rajta egy bennszülött nőt kunyhója előtt. Az egyik kép keltezés nélküli, Armand Hammer tulajdona, a másik a prágai nemzeti múzeumé, s 1889-es dátum van rajta. Megfejtésre vár, melyik készült előbb. ♦ Leonard Bernstein augusztus 25-én 70 éves lesz, s ez alkalomból a bostoni szimfonikusok köszöntik a mestert a massachusettsi Lennoxban, részleteket adva elő a West Side Storyból. Alain Delon ezúttal nem fellépéssel jutott szép summához. A színész 11 éve 124 ezer dollárnak megfelelő összegért vett egy Delacroix-festményt, mely kihúzott karddal vágtató arabot ábrázol, s most Londonban, a Sotheby’s aukcióján 1 millió 620 ezerért adott rajta túl. ♦ Marcel Proust intézetet alapítottak Párizs X. kerületében az író műveinek archiválására, kutatására, szemináriumok és kiállítások tartására. Az intézet elnöke Maurice Schumann, a francia akadémia tagja. Apáca lett a híres flamencotáncosnő, Adele Sole. A 94 éves chilei művésznő táncostársa és férje, Riccardo Sole agydaganat okozta halála nyomán mély depresszióba esett, s előbb csak vendégként keresett nyugalmat, majd novícia lett egy torinói zárdában, ahonnan rövidesen miszszionáriusnak megy. Jimmy Carter, aki csaknem 8 éve hagyta el a Fehér Házat, a múlt héten kalapácsot fogott egy keresztény jótékonysági csoport önkénteseként, hogy segítsen Amerika egyik legleromlottabb, a bűnözés és a kábítószer fészkévé vált lakónegyedének felújításában Philadelphia északi részén. Asszonyuram A londoni fellebbviteli bíróság első hölgy tagja, Butler- Schloss asszony salamoni ítélettel oldott meg egy gordiusi csomót. Igaz, ez nem peres probléma volt, csak a jog formaságára vonatkozott. A fellebbviteli szék bíráinak megszólítása ugyanis Lord Justice, azaz „Lordbíró” márpedig a Lord férfiúi megszólítás, míg a főrangú hölgy Lady. Nos, a salamoni megoldás ez a megszólítás: My Lady, Lord Justice ... ♦ Ever Knievel, a 49 éves „ördögi” motorkerékpár-akrobata diadallal jelentette be: 25 éves fia túlszárnyalja eggyel az ő rekordját, 22 autót ugrik át motoron anélkül, hogy a kormányt fogná. Hozzátette: sokkal jobb nála a kölyök, csak egy térdsérülése volt eddig, míg neki 35, összesen 14 műtéttel és 3 év kórházzal. ♦ A rockzenész Sting 200 brit iskolással lép fel július 12-én a Kennedy Centerben a Yanomamo premierjén. A délamerikai indián nép neve egy musical címe, amelyet az ENSZ vadvédelmi alapja javára adnak elő. ♦ York hercegnője, András herceg felesége, Sarah Ferguson szerződést kötött a Simon és Schuster kiadóval két gyermekkönyv írására, melyek augusztusra várt első gyermeke születésnapjára jelennének meg, s történetük egy Budgie nevű helikopter körül forogna. ♦ Judy Garland cipőjéért, melyben a színésznő az 1939- ben bemutatott Óz, a csodák csodája filmben egy sárga téglajárdán táncolt le, 165 ezer dollárt fizetett a Christie’s New York-i aukcióján egy magát meg nem nevező gyűjtő. Egy 1698-ban készült Stradivari-hegedű rekordáron kelt el Londonban, több mint 40 millió forintnak megfelelő összegért. Jól sikerült: nem akármilyen tor- szavai köszöntötték a francia Riviéra kedvenc delfinjét és társát — a sutit hering ízesítette. (MTI Külföldi Képszolgálat) A Wochenpost karikatúrája Elmén A német származású amerikaiak chicagói székhelyű egyesületének felkérésére Jan Kuenster olaj- és akvarellképeiről neves 36 éves nyugatnémet festő hozzálátott Ronald Reagan egyik kedvenc lovának portréjához, melyet az elnöki széktől vett búcsúra szánnak ajándéknak. Az arabs mént José Lopez Portillo y Pacheco, akkori mexikói elnök, 1981-ben ajándékozta látogatása alkalmával Reagannek. Kuenster már készíti a vázlatokat, hogy maradandóan megörökíttessék El Álaméin, a mén, mire az elnök ... „elmén”. Vasárnapi iHírek