Vasárnapi Hírek, 1989. július-december (5. évfolyam, 27-53. szám)
1989-11-05 / 45. szám
Zsöllye A mostani hét is gazdag volt színházi premiereikben. Budapesten a Vígszínház Henrik Ibsen—Arthur Miller: A nép ellensége című darabját mutatta be. Szegeden a Kis Színházban került színre Békés Pál Félőlény című zenés darabja. A Kárpátalján élő magyaroknak bizonyára felért egy premierrel a Népszínház bemutatkozása is. Új műsort kínál a budapesti Fővárosi Nagycirkusz. Ezúttal Londonból érkeztek a vendégek. A Győri Balett hagyományos produkcióit kötötte ugyan csokorba, de mindezt tízéves jubileuma alkalmából, sajátos összeállításban ... A mindenkori nép nevében Az írózsenik félelmetesen belelátnak a jövőbe, évszázadokra, sőt évezredekre előre. Az Antigoné minapi — Eörsi István újra költötte — bemutatója után azt kérdeztem: honnan tudott Szophoklész a 301-es parcelláról? Pénteken este pedig, midőn alágördült a függöny A nép ellensége premierje befejeztével, azon töprengtem, honnan volt fogalma Henrik Ibsennek (és a darabot modern színpadra alkalmazó Arthur Millernek) Bős—Nagymarosról, Csernobilről, a világ legkülönbözőbb tájain a természet ellen elkövetett kisebb-nagyobb merényletekről, azokról a kegyetlen kérdésekről, amelyek a huszadik század utolsó negyedének emberét gyötrik, olykor a keresztre feszítés borzalmasságával? Honnan vették, hogy évtizedek múltán is, akár hatalom megtartására, akár a megszerzésére törekvő politikai csoportok gyakorta a nép nevében s a nép nevével bűnösen manipulálva, a népet tudatosan félrevezetve képviselik a végsőkig tulajdonképpen önnön érdekeiket? A válasz alighanem nagyon szomorú: nem az írózsenik láttak előre, hanem keveset — jóformán csak külsőségeiben — változott a világ. A Vígszínház előadása — amelyet a még főiskolás, ám tehetségét egyre markánsabban felmutató Balikó Tamás rendezett kitűnően — naprakész. Mégpedig úgy naprakész, hogy nincs benne semmi erőltetett aktualizálás, anakronisztikus kikacsintás. A bátor és becsületes Stockmann doktort Tordy Géza játssza egyszerű eszközökkel, de nagy kifejezőerővel; méltó partnere a bátyját, s egyben fő ellenfelét, a polgármestert megszemélyesítő Vallai Péter. Az egységesen, egyenletesen magas színvonalú produkció fő részesei még Halász Judit, Eszenyi Enikő, Hetényi Pál, Kovács János, Sípos András, Seress Zoltán és Cserna Antal. Fonyó József a mindenáron választani akaró részeg megformálásával hívja föl magára a figyelmet. Morvay István Rémmesék nagyoknak, kicsiknek Békés Pál a Félőlény című zenés dráma írója alighanem a mai magyar irodalom egyik legérzékenyebb szerzője. Szakadatlanul figyel a felnőtt- és gyermektársadalom sérüléseire, tudat- és azonosságzavaraira, s nagy gondolatgazdagsággal, finom érzelmességgel és érzékletességgel meg is írja, meg is formálja azokat. Most az jutott eszébe, hogy az általános horrordivatot, a szorongásoknak, félelemnek a kultuszát humanizálni kellene. A Félőlény kezdetben mesekarcolat volt, aztán hangjáték, majd színpadi mű lett belőle. Kiváló társa ebben Böhm György, az egyik legötlettelibb dramaturg, Várkonyi Mátyás, a Rock Színház zeneszerzőkarmester igazgatója, akik egy általános érdeklődést kiváltó kedves, mélyen elgondolkodtató, az abszurd és a szürrealizmus határmezsgyéjén helyet foglaló, zeneileg is jól felépített musicalt formáltak a Félőlényből. A mű ebben a változatban önmagában is rokonszenves és sikeres. Gyermek és felnőtt szorongásai egyaránt oldódnak tőle, a horror, a szörnyek megérthetők és legyőzhetők; az író és a társszerző gondolatai és érzelmei plasztikusra formálódnak, a drámai ív néhány „leüléstől” eltekintve világos. A figurákra ugyan egy-két szín felférne még, de így is megjegyezhetők sőt, többnyire felejthetetlenek, nyelvi bravúrként is felfogható szellemes elnevezésükkel. A Szegedi Kisszínházban vendégként rendező Ács János sajátos kaposvári igényességgel és erőteljes gondolatisággal ügyel a jellemekre a figurák gügyögéstől és túlmagyarázástól mentes ábrázolására, a megrendítő tanulság tiszta megszólaltatására. A címszereplő Galbenisz Tornász, a furcsán jó barát Csatangot alakító Jakab Tamás és négy szerepet nagy bravúrral eljátszó Kovács Zsolt különösen jeleskedtek, akár a most markánsabb alakítást nyújtó Bagó Bertalan is. Menczel Róbert a lepusztulás báját és rémületét egyszerre tükröző díszletei és Tordai Hajnal újanyagokkal, eszközökkel megalkotott jelmezei, maszkjai jól szolgálják a darabot. B. J. (Kovács István felvétele) Csak 16 éven felülieknek!! Eltűnt a manézs a Fővárosi Nagycirkusz közepéről. Ide színpadot építettek, ahol szombaton mutatkozott be látványos cirkuszi show-műsorával egy angol társulat, amelynek művészei járják a világot sikert aratva produkciójukkal. A Good evening, London! című műsort így hirdetik: zenés, táncos, topless show. Nem is ajánlják csak 16 éven felülieknek, bár a napjainkban dúló videoőrületben a 16 éven aluliak már nem is csodálkoznak rá hat félmeztelen táncosnőre. Legfeljebb mást várnak a cirkusztól, levegőszámokat, akrobatákat és a cirkusz produkcióihoz mindig hozzá tartozó állatokat. Ezúttal a show-műsorok kedvelőinek ajánlhatjuk a cirkusz új műsorát, ahol a főszerep a táncosoké, az énekeseké, de itt is helyet kér artista, ha ezúttal nem is levegőszámmal, de van itt kézegyensúlyozó, gördeszkás és létraszám. No és persze erről a színpadról nem hiányozhat a bohóc. Közben szól a zene, s felcsendülnek részletek még két olyan híres musicalből is, mint az Evita és a Macskák. Az angol társulat december 17-ig vendégeskedik a Városligetben. (sebes) Dörgő taps Kárpátalján Tegnap befejeződött a budapesti Népszínház nagy sikerű vendégszereplése Kárpátalján. Ezúttal az új ungvári színházban Csiky Gergely Buborékok című darabját mutatták be. Szűnni nem akaró tapssal jutalmazták Pécsi Ildikó, Till Attila, Kránitz Lajos, Beregi Péter, Andai Györgyi, Málnai Zsuzsa játékát. — Mit láthattak az ungvári, munkácsi és beregszászi színházlátogatók? Lesz-e folytatás? — kérdezte a Vasárnapi Hírek Miszlay Istvánt, a Népszínház igazgató rendezőjét. — Steinbeck Egerek és emberek, Csiky Gergely Buborékok, valamint Lubomir Feldek Az ennivaló nagynéni című darabját hoztuk. Hét előadás volt, sértő, lelkes közönséggel ismerkedtünk meg. A Népszínház vendégszereplésével szinte egy időben nemzetközi színművészeti fesztivál zajlott Kárpátalján, melyen a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulata is fellépett. Márkus Csaba C Tárlatunk ___ Kallus László: Világsztárok KallusLászló grafikus, karikaturista kiállítása nyílt meg a hét végén a Fórum Hotel különtermében. A nagy sikerrel fogadott tárlaton Szász Endre festőművész méltatta a Vasárnapi Hírekben is rendszeresen megjelenő művész életpályáját és a kiállított karikatúra-portrékat. A megnyitón közreműködött Jancsó Miklós, Szendrey Karper László és Ágay Karola. A tárlat megtekinthető november 16-ig, naponta 10 és 20 óra között. A cárok kincsei Budapesten Parádé és vadászat A világ egyetemes kulturális értékeiben kiemelkedő szerepet játszanak a különböző, egykori uralkodóházak kincstárainak remekei. Ezek sorában is rendkívül jelentős szerepet játszik a moszkvai Kremlben állandóan megtekinthető Cári Kincstár. Igaz, a hazai közönség és a külföldi turisták tömeges érdeklődése miatt, ide bejutni valóságos múzeumlátogatási bravúr. Nos, ennek a kincstárnak egyik tematikus gyűjteményét kaptuk meg látnivalóként Budapesten. A kiállítás címe: Parádé és vadászat, ami jelzi, hogy milyen témakörbe csoportosították a budapesti Iparművészeti Múzeumban a hétvégén megnyílt tárlat anyagát. S tegyük hozzá, ez a tematikus gyűjtemény első ízben került külföldre, szerencsénkre éppen hozzánk. Ez 101 különleges műtárgyat jelent, a fényűző lószerszám-készletektől a díszkardokig, homlokdíszekig és egyéb ötvösmunkákig. Szakmailag a vésés, a cizellálás, a filigrán- és zománcdíszítés műfajait képviselik. A gazdag gyűjteményből is kiemelkedik az 1673- ban készült tegez, amelynek teljes felületét arany és ezüst fonállal hímezték ki. A kincstárat a moszkvai nagyhercegek alapították, gyűjtve elsősorban díszes, drágakövekkel ékesített fegyvereket. Ám már Rettegett Iván uralkodása idején is bővült és gazdagodott a kiállítás anyaga, majd a felvilágosult orosz értelmiségiek kezdeményezésére 1806-tól múzeummá is alakult. A Budapesten is látható kiállítási anyagban is szerepelnek azok a külföldi remekművek, amelyeket a cári család vásárolt, vagy ajándékként kapott külföldről. Elsősorban Perzsiából és Törökországból, de akadnak közöttük felbecsülhetetlen értékű kínai munkák is. Török eredetű a XVII. század közepétől származó arany, ezüst és drágakövekkel ékesített homlokdísz, valamint a jelenlegi tárlat egyik kuriózuma, aránylag egyszerű kivitelben, kovácsolt vasból és ezüstből készült kard, Nagy Péter szablyája. Ám nekünk azért kuriózum, mert magyar eredetű, s erről a Kreml korabeli leltára tanúskodik. Kár, hogy ennél bővebbet, például előállítási helyét, vagy a kardot készítő művészmester nevét nem ismerjük. Megjegyzésül még annyit, hogy a most kiállított darabokat sérülékenységük miatt és biztonsági okokból ritkán viszik külföldre. Ezért aligha láthatjuk Budapesten a legközelebbi fél évszázadban... Kelemen Gyula Homlokdísz A magyar kard Fotó: Wágner Richárd és Kovács István A Győri Balett jubileuma „...egyre szebben díszlik” „Kedves Markó Iván! A fa gyökerest eresztett, törzse erős, és lombja minden tavasztól egyre szebben díszlik. Tíz éve, kulturális miniszterként segíthettem az akkori, kissé köves földbe ültetni a csemetét, és most boldogan és megilletődve hajtok fejet az eredmény láttán. Az ön szíve, kimeríthetetlen energiája és tehetsége valódi forrásként táplálja ezt a fát, amelynek gyümölcsét nemcsak a mi népünk, hanem a világ is élvezheti. Köszönet érte, és sok erőt, alkotókedvet kívánok a folytatásához.” Amikor befejeződött az ünneplés, már szűkebb baráti körben hallgattuk meg Pozsgay Imre államminiszter fentebb idézett köszöntőlevelét. Tíz esztendőt, tíz küzdelmekben, sikerekben gazdag évet köszöntöttünk ezen a napon. S az együttes a hajdani, poétikus, a Győri Balett egész további működését meghatározó, determináló erejű művel nyitotta meg az estét A nap szeretteivel, amelyet tíz év óta bárhol, bármikor láthattam, megunhatatlan erővel hat rám, aztán sorra következik a Szamuráj, A csodálatos mandarin, A per, a Jön a cirkusz, Jézus, az ember fia, majd a második részben Bulgakov és a többiek, a Fájdalmak útja, és végül, mintegy zárótételként is A nap szeretteivel fejeződik be a műsor. Mindig tudtuk, hogy Markó Iván mesteri táncos, akinek kivételes érzéke van a színpadhoz, gondolatgazdag, fantáziadús koreográfus, s ezen az estén arról is bizonyságot adott, hogy a szerkesztői stílusérzéke mellé arányérzék is csatlakozik; a Győri Balett tízéves jubileumi estjét úgy komponálta meg, hogy az egyszerre lett agyőri balettművészek és növendékek, sőt mindannyiunk ünnepe. Ezen az estén ily módon még az is átélhette a tíz esztendő művészi szellem küzdelmeit, aki csak e napon köszönt be a színházba, mert a táncdrámák részletei előtt: Markó Iván, Kiss János, Horváth Erika, Bombicz Barbara, Demcsák Ottó, néhány vallomásos mondattal bevezetett a művészi küzdelmek titkaiba. Nemcsak a művek születését, hanem az együttes szellemi működését is megvilágították. A tanúk ott voltak a nézőtéren, az együttes külföldi barátai: Wolfgang Wagner, Lorand Leroy, Tarján Tamás Grazból és hazai tisztelőik, azok a győri fiatalok, akik születése óta minden estén ott szorongnak a „lépcsőpáholyokban”. Most az ő helyükön a balettnövendékek ültek, akiket végül a záróképben, az együttest ünneplő közönség tapsától kísérve, Markó Iván felhívott a színpadra. Egyszerre volt tehát jelen sok száz alkotó lélek, a jelen és a jövő, s megindultan hallgathattuk velük együtt a Szózatot Tímár József előadásában ... Illés Jenő az alkotók is... A Történelmi Igazságtétel Bizottság által kiírt pályázatot Jovánovics György nyerte meg. Az 1956-os népfelkelés emlékműve a művész képzeletében síremlék és emlékmű, közösségi jel és bejárásra kényszerítő zarándokhely. A rituális út, 1956 milliméter, mélyen a földbe süllyesztett, fekete gránitoszloptól indul ... A faragatlan kőépítményt felül fehér kőlemez zárja le, s e választóvonal fölött kezdődik a másik világ, az utókor emlékezete. Itt Fehér szarkofág és gyászoszlop látható. A beérkezett pályamunkák közül számos más emlékművet is kiemelt a neves művészettörténészekből, írókból építészekből és publicistákból álló zsűri. Ungvári Rudolf az eredményhirdetésen hangsúlyozta: a pályázat eredményességét éppen a számtalan kiemelkedő minőségű és tartalmú elképzelés jelenti. A Kernács Gabriella és B. Farkas Tamás vezette televíziós forgatócsoport fontos szerepet játszott nemcsak a kiállítás megszervezésében, de abban a dokumentumfilmben is, amelynek részleteit már láthattuk június 15-én, október 23-án és november 4-én éjszaka a TV2 „Napzárta” műsorában. A Magyar Televízió decemberben sugározza majd azt a dokumentumfilm-sorozatot, amelyben a pályamunkák alkotóinak visszaemlékezéseit is láthatják-s hallhatják. — bogyay — 1989. NOVEMBER 5., VASÁRNAP