Vasárnapi Hírek, 1990. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
1990-04-01 / 13. szám
( Zsöllye ) A színházi apály, úgy tűnik, elérte alsó holtpontját. A héten több olyan bemutatóról kaptunk s adunk hírt, ami ezt látszik igazolni. Itt van például a kaposvári premier, Puskin Borisz Godunov drámájának a bemutatója. A Shakespeare királydrámáihoz mérhető mű nálunk csak Muszorgszkij operája révén ismert, pedig gondolatai az eredeti alkotásban izgalmasak csak igazán. Nem kevésbé érdekes, hogy a hét három új magyar darabot is prezentál, s ezek mind első drámás szerzők alkotásai. Szolnokon a Szobaszínházban Szilágyi Andor A rettenetes anya című játéka (rendező: Fodor Tamás, a főbb szerepekben Koós Olga, Czibulás Péter, Spolarich Andrea, Kátai Endre) az „A néhai első titkárok emlékére” alcímet viseli, s ez, meg a darab leginkább a francia és a lengyel abszurdokra emlékeztető stílusa izgalmas élményt ígér. Más híreink is vannak. Debrecenben Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámáját viszi színre a vendégrendező Berényi Gábor, Kohlhaas szerepében szintén vendégként Szigeti Andrással, Nagelschmidtként Horányi Lászlóval. Pécsett 2 kedvelt angol szerző, Ayckbourn keserű komédiája, Az Ejnye-Bejnye Kórus kerül színre, Lengyel György rendezésében. Kecskemét is magyar újdonsággal jelentkezik: Polgár András Csendkúra című játékát (hőse egy negyvenes, magányos nő) Angyal Mária rendezi. Hangos csendkúra Legkevésbé a színészek tehetnek arról, hogy a Kecskeméti Kamaraszíniházban Polgár András Csendkúra című darabjának premierjén a félig-meddig bennfentes közönség meg-megfeledkezett a műsorfüzetben beígért önfeledt kacagásokról és főként a „mély szomorúságokról”. Horváth Károly említette: pszichológusként — vígjátékhoz illően — természetesen saját maga szorult volna ideggyógyászati kezelésre. A nagyapja szülőházától száz méterre épült színpadon mulatságosan rohangált be és ki a mind magabiztosabb Latabár Árpád fóher és italkedvelő menedzserként. Jóízű pillanatokat köszönhettünk a nőkedvelő férjét nagyvonalúságával a hitvesi ágyba újra és újra visszacibáló Csizmadia Gabinak, a bonviván szerepkörből jókedvűen kilépő Turpinszky Bélának, a meg nem értett forgatókönyv írónak, Ambrus Alma három előadáshoz elegendő energiával próbálta megjeleníteni a magányból gyors szerelemmel kitörni óhajtó asszonyt. A versszövegeket Gulyás Zoltán kecskeméti színész írta, az előadást Angyal Mária jó (jobb?) ügyhöz méltó buzgalommal rendezte. A díszleteket vendégként Mira János, a jelmezeket F. Varga Katalin tervezte. Heltai Nándor Kitekintő A főváros színházi életét érdekes vendégjátékok gazdagítják. A grazi Vereinigten Bühne a Madáchban ma és holnap Lessing A bölcs Náthán és Diderot Rameau unokaöccse című produkcióival mutatkozik be. A Katona József Színházban mától a szolnokiak Schwajda György Ballada a 301-es parcella bolondjairól című darabjával, szerdától a kaposváriak Eörsi István Kihallgatás című drámájával lépnek fel. S a Strucc Színházban (azaz a szakszervezetek budapesti, Fehérvári úti művelődési házában) a békéscsabaiak két előadása látható: ma a Csinn-bumm Cirkusz (délelőtt, a gyerekeknek), este, s még két nap, Ephraim Kishon (Kishont Ferenc) A házasságlevél című komédiája megy. A kortárs: Borisz Godunov Nagy a kísértés immáron egy évtizede Európa-szerte színre vinni drámában — vagy akár zenedrámában is — Borisz Godunov véres történetét. Nyilvánvalóan azért, mert ez az iszonyú konfliktusokkal és politikai-társadalmi mondanivalóval telített történet és központi figura modellértékű korunk számára és kortársunk. Erre utal a Puskin drámáját Németh Lászlónak, a költői remekműhöz méltó fordításában bemutató kaposvári Csiky Gergely Színház plakátja is: a hatalmas orosz (szovjet) kolosszust ábrázoló térképen — mint sakkfigurák — vannak elhelyezve a hatalom birtokosainak képei a IX. századi Oleg fejedelemtől kezdve a különböző jó vagy nem jó cárokon és pártvezetőkön keresztül egészen Gorbacsovig. Puskin számára Shakespeare királydrámái jelentették a mércét: a dekabrista felkelés előtti években írt Borisz Godunov az orosz kolosszus politikai, társadalmi harcainak, hatalmi manipulációinak, a vezetők és a vezetettek viszonyának, akár méga nemzeti-népi erényeknek és elfogultságoknak, negatív tulajdonságoknak valósággal enciklopédikus ábrázolása, öszszefoglalása. A példák a mára is mutatnak, a végső jelenet figyelmeztetése különösen hátborzongató: lehet, hogy minden kezdődik elölről, mert a nép is rosszra tett... Lukáts Andor rendezését mindennek felismerése vezethette. Nincs szükség semmiféle átszabdalásra, átírásra: a puskini remekmű önmagában is kortársunkká válik, méghozzá a társadalom- és jellemábrázolás shakespeare-i eszközeivel. Ez utóbbit maga Puskin is hangsúlyozta: „Követtem Shakespeare-t a jellemek szabad és átfogó rajzában, a típusok merész felépítésében és egyszerűségében ... a mi színházunkhoz a Shakespeare-dráma népi törvényei valóak.” A színész-rendező munkájának eredménye, hogy a nép magatartásával, szerepével kapcsolatos jeleneteik többnyire differenciáltan kidolgozottak, s a három-négy legfontosabb szereplő — így a címszerepet játszó Koltai Róbert, a bitorló Grigorijt alakító Bezerédi Zoltán és a Marinát formáló Pogány Judit — jó lépéseket tettek hőseik lelkének, jellemének teljes feltárása felé. Kitűnt még Tóth Béla tudatos és naiv bölcsességből ötvözött Pimenje. Együtt (talán) könnyebb Szerény nyugdíját pótolandó, a visszavonult, hajdan igen sikeres színésznő eltartási szerződést köt egy fiatal, frissen elvált „negyvenszázalékos” férfival, aki történetesen szintén színész. És ebből a rideg kapcsolatból kialakul közöttük valamiféle furcsa véd- és dacszövetség a bajok, gondok, a világ kisebbnagyobb gonoszságai ellen. A színésznő újraéli volt sikereit, a fiatal színész visszanyeri önbizalmát. — Együtt — talán — könnyebben viselik el azt, amit az Élet s a Pálya (többnyire csak kisbetűvel) kínál. De egy megviselt, gyönge, össze-vissza kalimpáló szívet ez a bolondos, őszinte, szomorkás és mélységesen emberi kapcsolat sem tud meggyógyítani. Tanay Bella, a színésznőszerző, ebben az első kis darabjában két dolgot bizonyít be. Egy: kiválóan ismeri a színház világát, légkörét, a színházi emberek jellemvonásait. Kettő: nagyon ügyesen tanulta el jó szerzőktől a hatásos dramaturgiai megoldásokat. Hogy a játék nem is kicsit a saját sorsáról is szól, az nem baj, mert nem lesz belőle öntetszelgés. S hogy színésznőként felcsillantja sokoldalú képességeit, a szteptánctól a drámai karakterszerepekig, az meg azért jó, mert megtudhatjuk: ha nálunk méltatlanul elhanyagolták is a színházak, Tanay Bella kiváló színésznő, egyáltalán nem múlt- hanem jelenidőben. Dávid Sándor is kap nagy lehetőségeket, mert egy sor remek sanszont adhat elő szépen, ahogy azt már a Szécsi Páldarabban is tette, de eljátszhat egy kedvesen bohém fiatal színészt is, aki nagyon hasonlít Dávid Sándorra. Seregi Zoltán rendezése az itt legcélszerűbbet teszi: hagyja játszani a színészeit. Mesi — Tanay Bella és Dávid Sándor Lehár-születésnap Lehár Ferencre emlékeznek születésének 120. évfordulója alkalmából április 30-án az Erkel Színházban. A Díszelőadás című műsorban — amelynek szerkesztője Kővári Katalin — fellép Pitti Katalin, Melis György és Berkes János operaénekes, Psota Irén, a Madách Színház művésznője, Lehoczky Zsuzsa, Oszvald Marika és Hídvégi Miklós, a Fővárosi Operett Színház tagjai, Straub Dezső, a Vidám Színpad színésze, valamint a Pozsonyi Nemzeti Színház operatársulatának négy tagja, Mária Andrásovanová, Jana Somosi, Jan Konstanty és Jozef Benedik. A Díszelőadás című műsort pontosan Lehár Ferenc születésnapján rendezik meg délután fél 5- től és este 8 órától. A műsorban közreműködik a BMRE Zenekara Végh Imre vezényletével és a Lehel Táncklub tánckara. (Jegyek az ŐRI új, Váci utcai jegyirodájában válthatók.) Barátok Nemrégiben tért haza sikeres spanyol turnéjáról a Budapesti Madrigálkórus. Nemrég a Pesti Vigadóban, Pászthy Júlia, Takács Klára, Verebics Ibolya énekesek és a Camerata Transsylvanica együttes társaságában C. W. Gluck német komponista 1762-ben írott Orpheusának koncertváltozatát adták elő a tavaszi fesztivál alkalmából. Az előadás dirigense Szekeres Ferenc karnagy volt, aki 1957 óta halmoz sikert sikerre kórusával Európa-szerte. — Mi az érdekessége ennek az előadásnak? — Az eredetileg három felvonásos barokk operát ritkán és főleg ebben a tömörebb, koncentráltabb változatban adják elő. A nem túl mozgalmas cselekményt a balett pótolja és — sok más mellett — a recitativót, az „énekbeszédet” már zenekar kíséri. — Mikor szerette meg ezt a különleges barokk-reneszánsz műfajt, a madrigált? kórusa — Kőszegen, középiskolás koromban kezdődött a vonzalom, ami a főiskolán, Bárdos Lajos hatására mélyült el. A gyakorlati munka mellett mellesleg elméleti kutatásokat is folytatok: így találtam rá régi mesterek (Lully, Vivaldi, Haydn) egy-egy opuszára, sok motettára és madrigálra, melyek közül számosat elsőként mutathattam be. Sok kötetet is publikáltam már ezekből a Zenemű Kiadó gondozásában. — És a kórus? — Annak idején akadémiai társaimból verbuváltam a Madrigálkórust: kis, baráti társaság ez a mostani, a barátság és a közös éneklés szeretete az, ami ennyi idő után is összetart minket. De nemcsak madrigálokat, ezeket a XVI—XII. századi, többszólamú kórusműveket, hanem más korok szerzőinek, így a modern magyarok közül Bartók, Kodály, Bárdos, Farkas Ferenc műveit is gyakran előadjuk-népszerűsítjük. Tóth Ádám B. J. Dzsesszben utazik A legifjabb Rátonyi is a nagy nyilvánosság elé lép, mint ifjabb Rátonyi Róbert. Nem ismeretlen már a közönség előtt, hiszen sokan tudják, hogy tehetséges zenész. 1977- ben diplomázott a Bartók Béla Zenei Szakközépiskolában. Most napokon belül megjelenik saját dzsesszkompozícióival első nagylemeze Ab ovo címmel. Nemcsak szerzője — egy híján — a számoknak, hanem ő az egyike az előadóknak is, billentyűs hangszereken és zongorán. A tenorszakszefont Muck Ferenc, a baszszusgitárt Tóth Tamás, a dobot Solti János szólaltatja meg. — Egykivételével — amely tavaly született — régebbi szerzeményeim a dalok. A szerzőnek nehéz ajánlani, de annyit elmondhatok, dallamos, harmóniában gazdag, akusztikus dzsessz. Szeretnénk ezt a műfajt olyanokkal is megkedveltetni, akik kevésbé ismerik ezt a zenét. Tavaly alapítottuk a Slang zenekart, tervezünk nyilvános fellépéseiket is, bár ezekkel az elektronikus hangszereikkel nagyon nehéz egyegy kisebb koncerten fellépni. Ifjabb Rátonyi Róbert neve heteken belül több korongon is megjelenik. Közreműködője zongorán Bontovics Kati lemezének, s ugyancsak játszik a Bone Conection együttes korongján, valamint a Jazz GT 1989 című nagylemezen is. (i. e.) LMesterműkincsek-1 Ötven színes fametszetét adományozta a Magyar Nemzeti Galériának Esteban Fekete. Ezt a válogatást mutatják be m most Hatvanban. A kollekció utána is vándorútra kel, a tervek szerint Egerben, Dunakeszin, Kecskeméten, Nagykőrösön és mássutt is láthatja a közönség. Két dolog miatt is fokozott az érdeklődés a tárlat iránt. Elsősorban a művek egyedi minőségének okán, másodsorban hogy ír, francia, német témák pazar változataihoz csatlakozik a művész vallomása magyar költőkről és magyar tájakról. Része van Esteban Fekete országos hírében a Magyar Nemzeti Galéria udvariasságának, hiszen készségesen rendelkezésre bocsátotta a birtokában levő sorozatot, és magának a festőnek is, aki színes fametszeteket adományozott Dunakeszi, Ráckeve, Nyársapát iskolagalériáinak. Gruber Béla mindössze huszonhét évet élt, de akár Massacciónak, neki is elegendő volt annyi idő ahhoz, hogy tekintélyes mű maradjon utána. Óbudai Hajógyár, Képzőművészeti Főiskola — ezt az utat járta 1936-tól 1963-ig, még a diplomát se kapta meg, amikor szanatóriumba került a segédmunkásból lett művész. Magányosan. Bár idegzetének sérülései váltak végzetessé, ez a forrása annak a magatartásának, mely értékben, sorsban Van Gogh és Csontváry örökösévé avatja. Alkotásában műtermi részletek válnak feledhetetlenné a látvány szerkesztett fegyelme révén, s minden tárgy, motívum — legyen az bögre, kerítés, szénaboglya — emberi környezetünk ismert tartozéka. Rajzainak átfűtöttsége lelket lehel az öreg fába, az arcát eltakaró szomorú férfiba ... Budapesti, nagykanizsai, egri, zalaegerszegi, váci és hatvani emlékkiállításának sikere sürgeti azt, hogy állandó gyűjteménye is legyen valamelyik városunkban, minél előbb. Losonci Miklós ffasórnapi A Vv Videó a 10-es különítmény Alistair MacLeane vlághírű regénye, a Navarone ágyúi egy iszonyatos fegyver elpusztításáról szól. (Az angol hadsereg egyik különleges osztaga azt a nehéz feladatot kapja, hogy semmisítse meg a németek két hatalmas lövegét, amelyek a Földközi-tenger keleti részén, egy bevehetetlen acélerődítményben rejtőznek, s már számos szövetséges hajót elpusztítottak.) A történet két főszereplője, Mallory és Miller, Navarone ágyúinak felrobbantása után nem kevésbé nehéz és veszélyes feladatot kap. Ezúttal egy különlegesen kiképzett amerikai kommandóval Jugoszláviába indulnak, hogy leszámoljanak egy árulóval, aki a jugoszláv partizánok közé furakodott, és felrobbantsanak egy stratégiailag fontos hidat. A kritikák a filmtörténet egyik legizgalmasabb kalandfilmjének nevezték A 10-es különítményt. Joggal. Guy Hamilton, a James Bond-történetek rutinos rendezője nemzetközi sztárcsapatot „vezényel”: az amerikai Robert Shaw, Harrison Ford, Edward Fox, az olasz Franco Nero és a német Barbara Bach alakítja a film főszerepeit. (Mokép Video) Galambok, lovak, elefántok • •Öt vagon szereplő Csupa plusssz a cirkusz új műsora, a Cirkusz plusssz. Hiszen ismét nemzetközi gárda mutatkozik be a manézsban és nem is akármilyen produkciókkal. A hét végén megérkezett Budapestre a cirkusz világában nagy hírnevet szerzett szovjet Durova család hölgytagja, Tereza és férje, Kocserzsenko, nem is kis pogygyásszal. öt vagon hozta azokat az állatokat, amelyekkel férje társaságában Durova Kocserzsenko, a szovjet állatidomár a porondra lép. „Szereplőtársaik”: 120 galamb, ezenkívül a népes állatsereglet tagja róka, nyest, kakas, tyúk, pelikán, kenguru, púposteve, póniló, elefánt, kecske, fehér patkány és tarajos sün. A valamikori akrobata férj, Kocserzsenko produkcióját ezúttal elefántháton mutatja be. A levegőszámok kedvelői is ritka látványban gyönyörködhetnek. Olyan produkciót csodálhatnak meg a szovjet Galagan csoport fellépésénél, amelyet bizony ritkán látni. Az együttes egyik tagja a trapézon bemutatja a salto martalét, azaz a hármas szaltót. A nemzetközi hírű bolgár Kovacsevi csoport művészeinek ugródeszkaszáma is különleges produkció. Hat ember magasságában szaltóznak. Természetesen lesz itt minden, amely a sikeres cirkuszműsorba kell. Táncosok, zonglőrök, artisták, bohócok és csodálatos szépségű lovak, amelyekkel a régi cirkuszdinasztiával dicsekedhető Donnert Leopold vonul fel. A Cirkusz plusssz című műsor bemutatóját április 4-én tartják a Városligetben. Szeptember 2-ig láthatják az érdeklődők a világhírű artisták világhírű számait. (sebes) Az új műsor egyik látványos számának jelenete, Kocserzsenko az elefánttal / —" Vasárnapi Hírek EZ A SZELVÉNY 30,- Ft ÉRTÉKBEN BEVÁLTHATÓ A FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ CIRKUSZ PLUSSSZ MŰSOR SZERDAI, CSÜTÖRTÖKI, PÉNTEKI ELŐADÁSAIRA ♦ A JEGYPÉNZTÁR A 30-110,-130,- Ft-OS JEGYEKNÉL A SZELVÉNY BENYÚJTÓJÁNAK EZT 30,-fi ÉRTÉKBEN BEVÁLTJA. Tárlatunk Gruber Béla: Téli táj Gruber Béla emlékkiállítása és Esteban Fekete színes fametszetei május 5-ig tekinthetők meg a Hatvani Galériában. • RENDEZŐ MILÁNÓBÓL. A Karinthy Színházban a hét végén olvasópróbát tartott a milánói Gianfranco de Bosio, aki az április végén bemutatásra kerülő két egyfelvonásost rendezi, Szomory Dezső Botrány az Ingeborg-koncerten című komédiáját és Wedekind A hőstenor című darabját. Az olasz művész nem ismeretlen már Magyarországon, hiszen ő állította színpadra a Várszínházban a Mandragórát, s ott találkozott az akkor még a Nemzeti társulatához tartozó Harsányi Gáborral, akinek a meghívására most eljött a Karinthy Színházba. Mindkét egyfelvonásos főszereplője ugyanis Paudits Béla és Harsányi Gábor lesz. 1990. ÁPRILIS 1., VASÁRNAP