Vasárnapi Hírek, 1993. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-14 / 11. szám
Kossuth bizalmasáról Főként a jog- és a helytörténet kérdései iránt érdeklődő közönség gyűlt össze a szegedi Somogyi Könyvtárban Osztróvszky József, Reform, forradalom, kiegyezés című könyvének bemutatása alkalmából. Ugyanitt kamarakiállítástis láthatnak a könyvtárlátogatók Osztrovszky József és kora címmel. Az 1818— 1899 között élt jeles szegedi reformpolitikus, forradalmár tanácsnok és honatya, a szabadságharc kormánybiztosa, majd polgármester-polgárnagy, végül kúriai bíró írásait Ruszoly József egyetemi tanár, a jogtudomány doktora gyűjtötte össze és rendezte sajtó alá. Ugyancsak ő írta az önálló tanulmánynak is beillő életrajzi fejezetet. Az eseményt azért rendezték március 15-e közeledtével, mivel Osztrovszky József az 1848—19-es forradalom és szabadságharc szegedi eseményeinek egyik legnagyobb hatású és legközkedveltebb alakja volt. Mind a város polgárainak, mind Kossuth és körének bizalmát bírta. Nem is kerülhette el sorsát a bukás után: 1850. szeptember 30-án a haditörvényszék halálra ítélte, majd csaknem egy esztendő elteltével, 1851. szeptember 13-án, Ferenc József kegyelmi döntése alapján a bíróság ezt a verdiktet szabadságvesztésre változtatta. 1855 júniusában szabadult a csehországi Josefstadt várbörtönéből. Az 1860-as években szintén jelentős társadalmi szerepet töltött be: Szegeden polgármesterként, majd az ellenzék vezéreként. Ezt követően Pestre távozott, ahol a Királyi Kúria bírája, a büntető tanács tagja, majd később tanácselnök lett. Itt is hunyt el szülővárosa, Szeged közönségének mély gyászától kísérve. * A kötetet Osztrovszky József születésének 175. évfordulója alkalmából jelentette meg a város nagymúltú közkönyvtára Szegedi arcélek című új kiadványsorozatának első tagjaként. A könyvbemutatón dr. Apró Ferenc ügyvéd, helytörténész nyújtotta át a művet az élénken érdeklődő közönségnek. Csicsergő-bál A Jégkirálynő és a Kalóz, Zorro és a Szitakötő, a Bohóc és az Oroszlán, és ki tudja, még miféle szerzetek adtak egymásnak találkát tegnap a budai Vár Szentháromság terén. A farsangi szezon zárásaként ugyanis — a televízió Micimackó Klubja és a Csicsergő című gyermeklap ötleteként, Demszky Gábor fővédnöksége alatt — az ország minden részéből idesereglett és jelmezt öltött gyerekek számára rendezték meg az első Csicsergő-bált. Telefonon és levélben — pöttömtől a nagyobbacskáig — öszszesen százharminc szebbnél szebb, ötletesebbnél ötletesebb jelmeztervvel jelentkeztek a gyerekek. A műsorvezető, Endrei Judit kérdésére saját bevallása szerint volt, aki azért öltözött a farsang kedvéért maskarába, mert olyan ügyesnek mondja magát, mint a rettenthetelen Batman, de olyan is akadt, aki pusztán megunva régi „göncét”, most újra cserélte azt. A fanfárok hangjára bevonuló ifjú hölgyek és urak azonban nemcsak jelmezeikkel versenyeztek egymással, hanem a délután folyamán közülük választották ki a bál királylányát és királyfiét. Az uralkodó pár megkoronázása, valamint a marcipánszobrászverseny eredményhirdetése után megkezdődött az igazi mulatság, a tánc, melyhez a Szupermini Tarján gyermek-sramlizenekar szolgáltatta a talpalávalót. p. t. cs. AJ 1993. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP XiT\ Sajtóról - elismerően A nemzeti ünnep, március 15-e a magyar sajtó napja is. Az ünneplések március 11-én kezdődtek: a Gellért Szálló Gobelintermében adták át a Hemingway Alapítvány Pethő Sándor-díját Bajor Nagy Ernőnek, a Szabad Föld főmunkatársának és dr. Székely Ferencnek, a Nap Tévé főszerkesztőjének. Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a kuratórium tagja is a sajtószabadságról szólt, mondván, hogy most, a nagyhatalmak ránk nehezedő súlya nélkül, talán szabadon dönthetünk a jövőnkről, s ebben az objektív, hiteles, független sajtó sokat segíthet. Március 12-én késő délután a Pilvax kávéházban a márciusi ifjakra emlékezve tartották a Sajtószakszervezet szokásos ünnepségét. „Az informatika diadalma, az elektronika térhódítása óta tudjuk — mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntőjében —, hogy nemcsak a nők szépségét, hanem a politikát is lehet reklámozni. A sajtószabadságnak ezért együtt kell járni az önkorlátozással.” Ugyancsak 12-én a Néprajzi Múzeumban más művészeti díjakkal együtt adta át Fekete György, a Művelődésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a Táncsics Mihály-díjakat a magyar sajtószakma hat kiválóságának: Bánki Andrásnak, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettesének, Bertha Bulcsúnak, az Élet és Irodalom főmunkatársának, Bölcs Istvánnak, a Magyar Rádió rovatvezetőjének, Füzes Oszkárnak, a Népszabadság munkatársának, Szegő Andrásnak, a Magyar Nők Lapja munkatársának és Végh-Alpár Sándornak, a Pesti Hírlap főmunkatársának. A Magyar Újságírók Országos Szövetségében március 15-én tartanak megemlékezést, átadják az Aranytoll-díjakat a szakma néhány nagy öregjének, s Bodor Pál, a szövetség elnöke mond ünnepi beszédet a nyilvános sajtószabadságról. Múlt és önbecsülés Népnemzeti üzenet Mindent meg kell tenni azért, hogy soha többé ne lehessen megfosztani a nemzetet önbecsülésétől és múltjától, mert enélkül eltérítenek bennünket a jövőnktől is — mondta tegnap Für Lajos honvédelmi miniszter, a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke az MDF-akadémia, a népi nemzeti kör, az 56-os kör és a Pro Patria et Libertate Alapítvány március 15-i megemlékezésén, az ELTE Gólyavárban. A múlt hősei előtt tisztelegve — figyelmeztetett Für Lajos — gondolnunk kell arra is: megteszünk-e mindent azért, hogy biztosítsuk a magyarság fennmaradásának feltételeit a határokon innen és túl? Kónya Imre, az MDF elnökségi tagja az össz■X MLV 26 nemzeti érdekek közé sorolta, hogy a rendszerváltás békésen, alkotmányosan, fokozatosan, de következetesen végbemenjen, a magyarság jogos nemzeti öntudata erősödjön, s a demokrácia a társadalom minden szegletébe eljusson. Aki ezt hátráltatja —hivatkozzon bár szociális, liberális, népnemzeti, keresztényi elvekre és értékekre —, a nemzeti érdek ellen cselekszik — húzta alá. A dallal, verssel fűszerezett megemlékezésen — ahol a Csurka István vezette Magyar Út Alapítványt, illetve a Magyar Fórum Borháza Kft.-t ajánló brosúrákat osztogattak — Zétényi Zsolt, az MDF elnökségi tagja Március igazsága címmel tartott előadást. Juhász László író-újságíró 1948 és 1956 eseményei, tanulságai között vont párhuzamot.ess SZOCIALISTÁBÓL « DEMOKRATIKUS " Második kongresszusát tartotta szombaton a jánoshidai művelődési házban a Szocialista Cigányszervezet. A rendezvényen a 8200 fős tagság nevében 150 küldött vett részt főleg az ország keleti és északi megyéiből. A küldöttek megszavazták, hogy a Szocialista Cigányszervezet ezután a Demokratikus Romaszervezet nevet viseli. ................... ............ i rwh i* • / A Tradíció joga Gyönyörű népművészeti ruhákból és a népi motívumok felhasználásával tervezett modern öltözékekből nyílt kiállítás szombaton a Budapesti Művelődési Központban. A Tradíció Környezetkultúra Mozgalom keretében meghirdetett 1 millió forint díjazású pályázatra 522 ruha és kiegészítő érkezett be az ország legkülönbözőbb tájairól, s ezek közül 166-nak ítélték oda a Tradíció védjegyviselési jogát. A kiállítást dr. Szabó Iván pénzügyminiszter és dr. Andrásfalvy Bertalan országgyűlési képviselő, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke nyitották meg. A közönség soraiban ott láttuk azokat a tarka fejkendős, hímzett mellénykében, sok szoknyában társalgó vidéki aszszonyokat, akik a bemutató legszebb darabjait készítették. A kiállítás március 19-ig tart nyitva. A különleges divatbemutatóval összekapcsolt ünnepélyes díjátadásra március 20-án kerül sor a Gellért Szállóban.t. m. ek Világsztárok a gyermekekért Kivételes táncesemény lesz március 16-án, kedden az Operaházban. Az Amarillo és a Carriere Kft. (ez utóbbi menedzsere László Péter, az Operaház táncművésze) olyan nemzetközi balettgálát rendez dalszínházunkban a Koraszülöttek és Beteg Újszülöttek Gyógyítására és Utókezelésére Alapítvány javára, amelyhez hasonló nemcsak hazánkban ritka, hanem egyebütt is a világon. A szervezők hívására kimagasló magyar táncosainkkal együtt Miami, Montreal, Moszkva, Stockholm, Toronto és Zürich táncművész sztárjai jönek hozzánk a fenti cél támogatására, hogy a 19. és a 20. század táncirodalma remekeinek szólóiban és kettőseiben ragadják el a közönséget a háromrészes gálaesten. A műsort 34 intézmény és vállalat szponzorálja, az Aeroflottól Quebec kormányzóságig, a KLM-től a Zwack Unicum Rtig. 16 jeles művészvendégünk között lesz a többi között Amszterdamból Wim Broeckx, Bécsből Szvetlana Kuznyecova és Michael Shannon, Montrealból Anik Bissonnette és Louis Robitaille. Moszkvából korszakunk két tánc-„fogalma", Jekatyerina Maleszimova és Vlagyimir Vasziljev. A fellépő magyar művészek: Kováts Tibor, ifj. Nagy Zoltán, Pongor Ildikó, Volf Katalin (Magyar Nemzeti Balett), Lőcsei Jenő (Északnémet Színpadok), Somosi Zoltán (Londoni Királyi Operaház). A gála bevételéből annak a mintegy évi 3000 újszülöttnek és csecsemőnek az egészséges továbbélése lesz sokkal jobban biztosított, aki ma az Orvostovábbképző Egyetem szülészeti klinikájának ambulanciájától várja és kaphatja meg ehhez a segítséget. Rajk András Párbeszédben a reformátusokkal A református egyház és a Fiatal Demokraták Szövetsége közötti együttműködés lehetőségeiről, a párbeszéd fontosságáról, egymás álláspontja jobb megismerésének a szükségességéről cseréltek véleményt szombaton Debrecenben Kocsis Elemér püspök és Fodor Gábor országgyűlési képviselő, a Fidesz országos választmányának tagja vezetésével a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Fidesz képviselői. A megbeszélésről kiadott közlemény szerint egyetértettek abban, hogy a világnézeti és a vallásszabadság feltételeit biztosítani kell az országban, mint ahogy együttműködésre van szükség a reális igényekhez igazodó egyházi társadalmi szerepvállalás kialakításában hosszú távú, kölcsönös bizalomra épülő dialógusa és együttmunkálkodása — a társadalmi béke és egyensúly fenntartásán demokratikus fejlődés ügyét. Fesztiválnyitány Kiállítások sora nyílik a budapesti tavaszi fesztivál támogatásával, s még számosabb ennek alkalmából. 1993 különlegessége, hogy kanadai művészek bemutatóit láthatjuk mintegy a tavalyelőtti ottani magyar hét viszonzásaként. A kiállítássorozat hivatalos megnyitóját 12-én a Néprajzi Múzeumban rendezték, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere részvételével. Itt Bill Reid kanadai indián művész munkáiban gyönyörködhetünk. Ezen a helyszínen — stílusosan — a wooland indiánok festményeiből nyílt kiállítás. Tegnap után ma is kanadai haida indián vendégművészek tartanak táncbemutatót, s 11 órától videofilmeket vetítenek életükről, szokásaikról. Az ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét ugyanitt a Barokk a magyar népművészetben című kiállítás is. (A többi kiállításról a 9. oldalon olvashatók írások.) J. Á. Liberálisok a közoktatásról Az SZDSZ oktatási kormányprogramja kidolgozásának kezdetét jelentette a párt oktatási tagozatának ülése, és a hozzá kapcsolódó konferencia, melyen az SZDSZ parlamenti frakciója, az oktatási tagozat, valamint az oktatásban dolgozó szakszervezetek is részt vettek. A két rendezvényt az Újvárosháza dísztermében tartották szombaton. A közoktatási törvény kidolgozása és az új kulturális miniszter kinevezése lehetővé teheti, hogy az eddigi politikai és szakmai hibákat kiküszöbölő, a szakma és a szülők várakozásainak megfelelő, hosszú távú megegyezés jöjjön létre a közoktatás ügyében — hangzott el a rendezvényekhez kapcsolódó sajtótájékoztatón. Mestermunkák az örökkévalóságnak A hegedűk formája, színe, anyaga egyfelől, s hangja, játszhatósága másrészt évszázados sikereket, nagy jövőt jósol. E hangszerek tehát versenyeztethetők. A budai Várban, a Táncsics Mihály utcai épület emeletén mindenekelőtt e szépségesen szép formákat csodálhattuk meg, s láthatja a nagyközönség — a varázslat másutt s másként szól majd, a hangversenytermekben. S megtudhattuk az eredményhirdetéskor, hogy az olasz műhelyekkel ugyan mi, magyarok még nem vetélkedhetünk, de néhány arany- és ezüstkoszorús mesterünk máris ott van az élvonalban, s a hegedűörökkévalóságnak dolgozik. A jeligével beküldött hegedűket, brácsákat először — mint Semmelweis Tibortól, a Magyar Hangszerkészítők Szövetsége elnökétől megtudtuk — iparművészeti szempontok alapján bírálják el, hogy formájuk, anyaguk, kivitelezésük alkot-e szép harmóniát. Aztán a Zeneakadémia professzorai, Kovács Dénes, Onczay Csaba és Konrád György életet leheltek a hegedűkbe és brácsákba. Olyan zenedarabokat szólaltattak meg, amelyekben lassú s gyors tételek egyaránt előfordulnak, mert így tűnik ki, mennyire „játszható” egy-egy hangszer. Igaz, az ítéletalkotás — mondotta Kovács Dénes professzor — szubjektív, s majd az évszázadok döntenek, hogy melyik hegedű fut igazán karriert. A hegedűkészítés szakma és szenvedély. Figyeljünk csak az első magyar hegedűkészítő-verseny győzteseinek vallomásaira. „Tanár voltam, aztán megérintett a szenvedély, minden vonatkozó könyvet elolvastam, és elkezdtem hegedűt csinálni. Bekéredzkedtem Mantovában a nagy mester, Barbiére műhelyébe — mondotta a versenyen a hegedűkészítők arany-, ezüst- és a brácsaépítők bronzkoszorúját elnyert Giorgio Scarmati —, s íme, tíz év alatt már ötven hangszert, leginkább hegedűt építettem.” „Felnőtt korban, autodidakta módon kezdtem hangszereket készíteni — mondotta a brácsakategóriában aranykoszorús mester címet nyert Marosvári László —, s most is eléggé sietnem kellett, mert betegségeim kínoznak, de a készülő hangszer és én összefogunk, és akkor meg lehet csinálni.” A legszebb hangzású hegedűért járó különdíjat — miközben másféle koszorúkat is nyert — pedig Guminár Ernő kapta, aki vallomása szerint nem is tud a hangszerein játszani, mert sohasem tanult zenét — „Pengetem, s mégiscsak kitalálom, hogy lesz jó.” —, szemben az Olaszországban dolgozó, itt Budapesten ezüstkoszorút nyert koreai Jong Sul Livel, aki Szöulban zeneakadémiát végzett, s aztán ragadta el a hangszerkészítés szenvedélye. A Józef Attila Kulturális és Szociális Alapítvány és több más szervezet jóvoltából valóban rangos kulturális esemény lett az első magyar hegedűkészítő-verseny és kiállítás. A díjakat a kiállítás megnyitásán, március 12- én adták ki, a hangszerek 16-án, kedden délutánig tekinthetők meg a Zenetudományi Intézetben (I., Táncsics Mihály utca 7.), s aztán majd még — remények szerint — évszázadokig szólnak a hangversenytermekben. Szíj: A tudatba is beleborzonghatunk, amely hegedűt ma a magyar állam megvásárol a Liszt Ferenc Zeneakadémia számára, azon két-háromszáz év múlva is játszanak majd az ígéretes művésznövendékek. Mert a mesterhegedűk szinte az örökkévalóságnak készülnek. Az 1. magyar hegedűkészítő-verseny és kiállítás alkalmával a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének Bartóktermében láthatók a legnagyobb mesterek alkotásai is, Stradivari Hammiája 1791-ből, Rogesita 1695-ből és Benno Walterja 1698-ból csakúgy, mint Celionatus mester 1730- ban készült műremeke. ! Vasárnapi Hirsh