Vasárnapi Hírek, 1996. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1996-06-30 / 26. szám

4. oldal Zsúfolt, lepusztult piacok A fővárosi piacok és hét végi vásárok fokozott nyári ellenőrzésére szólí­totta fel a kerületi tisztiorvosi szolgálatokat és a társszakhatóságokat az ÁNTSZ Fővárosi Intézete. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ismét vizsgálja a vásárlók és piacok működését. Azaz nagy a nyüzsgés a pia­cokon és körülöttük, ami azonban aligha hozhat gyors javulást a piaci vásárlás és árusítás rendezetlenségeiben. A fővárosi tisztiorvosi szolgálat június elején minden kerületnek kiküldte azt a levelet, amelyben a nyári sajátossá­gokra tekintettel a piacok sűrűbb és alaposabb közegészségügyi ellenőrzé­sét szorgalmazza. Dr. Tarjányi Magdol­na, a fővárosi szolgálat tisztifőorvos­­helyettese az idegenforgalmi szem­pontból jelentős helyeket - közöttük a piacokat - nevezte meg a „főcsapás irányának”, ám nyilvánvaló, jelentette ki, hogy ebben az évszakban a hús- és egyéb állati termék, zöldség-gyü­mölcs kereskedés minden piacon ve­szélyeket rejt magában. Dr. Kucses Katalin, a Lehel téri piac élelmiszer­higiéniai felügyeletének vezetője pél­dául elmondta, hogy náluk tavaly vé­geztek felújítást, az üzletek hűtőka­pacitását javították, mégis új keletű probléma a gyakori áramkimaradás. Szerencsére rövid ideig, maximum 1-2 órán át tart az energiahiány, s ez még nem okoz komoly gondot. Annál in­kább bajjal járhat, ha valaki eleve hűtés nélkül, mondjuk a pult tetejéről kínálja a húst. A szabálysértésekért akár 30 ezer forintot is kiróhat az ál­lategészségügyi és élelmiszer-ellenőr­ző állomás állatorvosa. A szombatonként működő heti élel­miszervásárokon­­ jelenleg 10-et tar­tanak nyilván a fővárosban - sok más mellett ugyancsak a hűtés, pontosabban ennek hiánya a legnagyobb gond. A II. kerületi tisztiorvosi szolgálat - tud­tuk meg dr. Kiss Éva tisztiorvos-he­lyettestől - a kerületek között első­ként szakhatósági határozattal vetett véget a Piacfejlesztési Alapítvány Ár­pád fejedelem úti termelői piacán ki­alakult hűtés nélküli tej, tejtermék áru­sításának. Sima ládákból, zsúfolt autó­platóról adták-vették a kényes árut, akár 30 fokos kánikulában is. Június 15-étől szeptember 30-áig hűteni kell, a szol­gálat folyamatosan ellenőrzi a határo­zat betartását. Kifogásokat - például, hogy úgy is elfogy a tej, tejföl - nem fogad el. A kereskedők különben egyet­értettek az intézkedéssel - igaz, le is csökkent a tejárusok száma. A II. ke­rületiek határozatát egyébként több kerület elkérte mintának, ami jelzi: máshol is ilyen cipőben járnak. Szintén a II. kerülethez tartozik a Fény utcai önkormányzati piac, ami el­öregedett, lepusztult, szűk és zsúfolt. Emiatt nehéz rendben tartani, takaríta­ni, amit aztán sokan ürügyként hoz­nak fel, amikor saját mulasztásukat kel­lene pótolni. Mert bizony a kukák mo­sása, fertőtlenítése sok kívánnivalót hagy maga után. Rossz gyakorlat, hogy a hentes nem válogatja külön az egyéb hulladéktól a kidobott csontot, nagy a bűz, sok a légy. Éjszakánként raj­­csúroznak a kóbor kutyák, macskák, no meg megjelenik a sajátos „kukás­idegenforgalom”, amit a Moszkva téri hírhedt feketemunkás-piac közelsége magyaráz. A II. kerületi tiszti főorvos dr. Balatoni Mihály szerint előrelépést csak a Lövőház és a Retek utca sarká­ra tervezett 8 emeletes üzletház meg­építése hozhat, ami reményeik szerint együtt jár majd a piac rekonstrukció­jával. Addig maradnak a szükségmeg­oldások: a szolgálat tavaly ősszel ha­tározatot hozott, hogy szúnyoghálóval ellátott, mosható hulladéktárolót kell létesíteni a guruló konténerek számá­ra. Ugyancsak előírták a gyalogosfor­galom részére kijelölt utak felfestését, a burkolat és az árusítóhelyek, aszta­lok kijavítását, a csatornák kitisztítá­sát, a szociális blokk rendbe tételét, va­lamint a piaci házirend - merthogy ilyen még nincs - megszerkesztését. A ha­tározat végrehajtása pénzbe is kerül, de nem cs­ azon múlik. Egyelőre nem történt érdemi előrelépés, holott itt a nyár, sok az árus, sok a vevő... A jelenlegi piaci vásári viszonyokkal - jóllehet az előzőektől eltérő okok miatt - a Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség sem elégedett. Erre utal, hogy noha tavasszal már végeztek vizsgá­latot a tavaly született, vásárok és pia­cok működését szabályozó kormány­­rendelet érvényesülésének tapaszta­latairól, az idén ősszel ismét előveszi azt a felügyelőség. Dr. Gyarmati András főigazgató szerint erre azért van szük­ség, mert szinte semmi sem valósult meg márciusi javaslataik nyomán, így továbbra sem tisztázott például, hogy az alapítványok által szervezett vásá­rok és a vállalkozói tulajdonban álló vagy bérelt területen működő piacok melyik kategóriába sorolhatók. Nem megoldott az önkormányzati piacok nyilvántartásba vétele, feltételrend­szerének szabályozása sem. (tóth) Millecentenáriumi rendezvények Ma is látogatható programok: a vásá­­rosnaményi házasságkötő teremben a Fafaragó Galériában megnyílt kiállítás; a nagykanizsai Identitás Szabadegye­tem előadásai; a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Szabolcs községben a Szabolcs vezér üzenete című program­­­­sorozat rendezvényei; a Budapesti Hő­sök terén a Hét vezér szoborcsoport újraavatása; a váci Művelődés Köz­pontban a Váci nyár ’96 rendezvény­­sorozat hét végi eseményei. A kérdőíven elbukhat az egyetértés Mint ismeretes, az Európai Unió ap­parátusa három hónappal ezelőtt hosszú kérdőívet adott át a kormány­nak, s az ebben szereplő kérdésekre adandó magyar válaszok jelentősen befolyásolják az ország csatlakozási esélyeit. A július végén Brüsszelbe visszaküldendő kérdőív kapcsán az Országgyűlés Európai Ügyek Integ­rációs Bizottsága meghallgatta Dunai Imre ipari és kereskedelmi minisz­tert. A kérdőív kapcsán a parlamenti bi­zottság a nyilvánosság kizárását ne­hezményezte. A parlamenti képvise­lők ugyanis nem tekinthetik meg azo­kat a különböző szaktárcák által ké­szített dokumentumokat, amelyek alapján a kormány majd az egyes kérdésekre adandó végleges válaszo­kat megfogalmazza. Orbán Viktor (Fidesz-Magyar Pol­gári Párt), a bizottság elnöke az ülés után kijelentette, hogy a kérdőívért egyedül és kizárólag a kormányt ter­heli felelősség. Az elnök sajnálatos­nak nevezte, hogy az ellenzéki pártok szakértőivel semmilyen egyeztetésre nem került sor, mert így véleménye szerint elkerülhetetlenek lesznek a jövőben a nyilvánosság előtt folyó szakmai viták. „Az Unióhoz való csatlakozás szinte az egyetlen olyan terület, ahol még hétpárti egyetértés van, és a kormány mostani lépése, hogy nem enged betekintést az ira­tokba, ezt veszélyezteti” - jelentettte ki Orbán Viktor. A miniszterelnök tervezi ugyan, hogy a jövő hét elején a frakcióveze­tőket és a parlamenti bizottságok el­nökeit tájékoztatja, de ez az integrá­ciós bizottság tagjainak álláspontja szerint nem pótolja a személyes bete­kintést. Orbán Viktor reményének adott hangot, hogy a kérdőívet a kor­mány úgy tölti majd ki, hogy az Ma­gyarországot nem hozza hátrányos helyzetbe a csatlakozási tárgyalások megkezdése után. (hajdú) Hazai tükör Rendőrlovak szervize A nyíregyházi városi rendőrkapitányságon három lovas rendőr szolgál, feladatuk a megyeszék­helyet körülvevő tanyák, külterületek nehezen megközelíthető részeinek járőrözése. A napi 30-40 kilométeres „lovastúrák’’ heti 2-3 alkalommal igénylik a lovak általános egészségügyi ellenőrzését, „szervizelését”. Dr. Hegedűs Béla, a nyíregyházi állatkórház állatorvosa Hruska László törzsőrmester lovát vizsgálja meg a portyázás előtt MTI-fotó 1996. június 30. Mindent bekebeleztek Több százezres sáskahad tombolt Hajdúban Soha nem látott sáskainvázió lepte el Hajdú-Bihar megye délkeleti részét a hét közepén. Az előzmények azonban még az el­múlt esztendőre nyúlnak vissza. Ugyan­ebben az időszakban a szintén megyei Görbeházán és Bagota térségéből jelez­ték, hogy az olasz sáska, az úgyneve­zett Calliptamus italicus falatozza a lucernást. Mindenki rohant a Debre­centől negyven kilométerre lévő hely­színre, de különösebb kárt nem lehetett megállapítani. A százötven hektáron négyzetméterenként mindössze 8-10 ro­vart sikerült csak felfedezni. Azok is igen mezőgazdasá­g-tisztelők lehettek, mert csak a kétszikű gyomra fájt a fo­guk. Még desszertnek is azt falták. Az­tán a „nagy zabálás” után békésen tá­voztak. A hibát ekkor követték el a hoz­záértők. Illetve a hozzá nem értők. Mezőgazdászok ugyanis elmondták lapunknak, hogy azonnal permetezni kellett volna, mert a kaja után a rovaro­kon úrrá lesz a gerjedelem, és az idő ivar­éretté varázsolja a hímeket és a nős­tényeket. Hogy a peték hogyan jutottak el Görbeházáról a tőle nyolcvan kilo­méterre lévő Mezősasra, fogalmunk sincs. Erre Kellermann László agrár­mérnöktől kaptunk választ.­­ Ez az őshonos rovar kis „tételben” nem káros. Olyannyira, hogy szakmai nyelven szólva nem karanténkártevő. Tehát miatta nem tiltják le az expor­tot, mint például az alma- vagy a ba­rackmoly esetében. Szerdán szinte mozgott a föld a sáskáktól. A tavalyi látogatóknak százszorosát is megfigyel­hettük négyzetméterenként. Olyan éhe­sek voltak, hogy egy közel kilencven­­hektáros lucernást tarra rágtak, még a rendre vágott növény levelét is elfo­gyasztották. A dolog pikantériája, hogy ugyanezen a napon tartottak konferen­ciát Debrecenben a megyei növényvé­dő állomások felügyelőinek. Azonnal a helyszínre siettek, és egyik ámulat­ból a másikba estek. Megtudtuk még, hogy a kár több száz­ezer forint. A mezőgazdasági üzemek vezetői azonnal megkezdték a környező települések földjeinek permetezését. Ezzel egyfajta megelőzést is végeztek, mert véleményük szerint így sikerült elhárítaniuk a jövő évi veszélyt. Arra is fény derült, hogy a felhasznált perme­tezőszer csak a sáskáknak nem tetszett, a melegvérű állatokra veszélytelen volt. Akinek otthon sok felesleges Callip­tomus italicusa van, azokkal közöljük, hogy a hatásos rovarölő szer neve Su­­mi-Alfa­ weisz Magyarország kitűnő bizonyítványt kapott Magyarország csaknem valamennyi kategóriában az élmezőnyben talál­ható abban a vizsgálatban, amelyet a Világbank végzett el 28 átmeneti gaz­daságúnak titulált ország fejlődésé­ről. A tanulmány górcső alá veszi a kelet-európai országokat és a volt Szov­jetunió függetlenné vált államait, Ázsiá­ból pedig Kínát, Vietnamot és Mongó­liát. A tizenkilencedik jelentés­ a vi­lág fejlődéséről megállapítja, hogy az átalakuló gazdaságok rövid idő alatt jelentős lépéseket tettek a piacgazda­ság irányába, de akad még ezen a té­ren javítanivaló bőven. A kelet-európai országokkal kap­csolatban a tanulmány kiemeli, hogy valamennyi országban visszaesett a termelés a­ nyolcvanas évek közepé­hez képest, de mára már minden or­szág túl van a mélyponton. A kelet­európai térséggel ellentétben a délke­let-ázsiai országokat hihetetlen gyors gazdasági fejlődés jellemezte, ami elő­segítette, hogy csaknem 200 millió ember kiemelkedett az abszolút sze­génységből. A volt kommunista orszá­gokban elszegényedés kíséri az átala­kulást, és ez kiegészülve a korrupció­val és a terjedő bűnözéssel, alááshat­ja a reformok sikerét - állapítja meg a jelentés. Magyarország viszont jó bizonyít­ványt kapott, hiszen a gazdasági át­alakulás legtöbb kategóriájában az élen található. A tanulmány a leglényege­sebbnek azt tartja, hogy Magyaror­szág gyorsan és hatásosan liberalizál­ta gazdaságát, azaz megszabadította a gazdasági élet szereplőit a felesle­ges korlátoktól. Az energiaszektor pri­vatizációja ennek a folyamatnak a lo­gikus része, és az egyelőre Kelet-Euró­­pában még egyedülálló jelenség, de a példa követendő - mondta a jelentés egyik szerzője, a német Ulrich Za­­chau, aki hétfőn tartott sajtótájékoz­tatót Budapesten. A másik igen jó mutató abból a köz­ismert tényből származik, hogy a tér­ségben Magyarországra áramlott a legtöbb külföldi működőtőke. Ennek összege több mint 10 milliárd dollár tesz ki 1990 óta, és a nemzeti összter­mékhez, a GDP-hez viszonyított ará­nya 30 százalék. Ilyen jó arányt csak Kína mondhat magáénak, amely a vi­lág­­legdinamikusabban fejlődő gaz­dasága, ahová több mint 120 milliárd dollárt fektettek be külföldiek az el­múlt öt évben. Ulrich Zachau kiemelte még a pri­vatizáció szerepét, mondván, hogy ez nem cél, hanem eszköz, mégpedig a hatékony tulajdonosi struktúra meg­teremtésének eszköze. A kelet-euró­pai országokról szólva kiemelte, hogy önmagában a magánosítástól nem le­het csodákat várni, de erre ma már az átalakulásban lévő gazdaságokban is kezdenek rájönni. A tanulmány egyéb­ként azt állítja, hogy a nehézségek el­lenére, amelyek sokszor elcsüggesztik az embereket, az átmeneti gazdasági országok a reformok következetes folytatásával hosszú távon a világát­lagot meghaladó növekedést produ­kálhatnak. V. É. Lekerülhet a napirendről az alkotmány (Folytatás az 1. oldalról) A frakcióvezetőnél tájékozottabbnak tűnő Kósáné Kovács Magda közvetlenül a szavazás után lapunk­ak nyilatkoz­va kifejtette: a történet lezárult, való­színűleg nem lesz alkotmánykoncep­ció (így új alkotmány sem). Nem párton belüli konfliktusnak, hanem az infor­máltság hiányának minősítette a tör­ténteket, mondván, azt hajlandó kép­viselni, amire a szocialisták márciusi kongresszusa felhatalmazta. Hogy Kó­sáné számára nem okozott meglepetést a szavazás, érzékelteti, hogy az MSZP alelnöke már korábban zártkörű, a koncepció elvetését magyarázó sajtó­­beszélgetést hívott össze péntek dél­előttre. A javaslatot elvető MSZP-s kép­viselők a baloldali értékrendre hivat­kozva a szociális jogok megnyirbálását és az érdekegyeztetés alaptörvényben rögzítésének hiányát hozzák fel dönté­sük melletti érvként. Kifogásaik jogos­ságát egy sor nemzetközi példával, az Európai Unióban elfogadott elvekkel támasztják alá, hangsúlyozva, modern jogállamban szerepelniük kell az alkot­mányban a II-III. generációs (az egész­séges környezethez, a szociális ellátás­hoz való­ emberi jogoknak. (Ez utóbbia­kat viszont sokak szerint csak akkor érdemes alkotmányba foglalni, ha bírói úton kikényszeríthető jogokká válnak. Ennek az ország tehervállalási képes­sége állít korlátokat - fogalmazott Áder János, a Fidesz alelnöke.) Az alkotmányozás során kialakult viták végigkísérték az elmúlt hat évet, s most, a módosító csomag elutasítása­kor is ezek a fő hivatkozási pontok. Az MSZP nem tudta elfogadni, hogy a parlamenti mandátumok több mint 50­ százalékának birtokában nem képes legalább az érdekegyeztetés, a szociális jogok és a köztársasági elnök megvá­lasztásának módjában áttörést elérni. A párt emiatt nemcsak saját frakció­jával, hanem koalíciós partnerével is szembekerült. Hack Péter (SZDSZ) a Vasárnapi Híreknek elmondta: két nosztalgikus elképzelés vetődött fel az alkotmányozás során: a horthysta, amely kétkamarás parlamentet akart és a kádárista, amely a szociális jogok le­hető legteljesebb felsorolását kívánta. Más töréspontokat vázolt Kónyáné Kutrucz Katalin, az alkotmányozásból kizárt MDNP képviselője: a konflik­tusok nem a kormánypártok és az el­lenzék között alakultak ki, hanem az Ellenzéki Kerekasztal egykori tagja és az MSZP, illetve a sok kérdésben hozzájuk csatlakozó történelmi pár­tok között. Ilyen volt például a köz­­társasági elnök megválasztásának a kérdése (az SZDSZ-Fidesz-MDF­­MDNP a közvetett, az MSZP-KDNP­FKGP a közvetlen választás mellett érvelt). A jogi szakmát és a politikai párto­kat is megosztó kérdésekben a szigorú szabályok - a javaslatba a kisgazdák kilépése után csak ötpárti egyetértés­sel lehetett a jelenlegiben nem talál­ható rendelkezéseket beemelni - miatt szinte lehetetlen volt teljes konszenzus­ra jutni. A köztársasági elnök nép általi választását hiába támogatta az MSZP és az ellenzék egy része is, az ötpárti megegyezésre esély sem volt. Jó néhány kérdésben a pártok csupán a változtatás szükségességének megfo­galmazásáig jutottak el, arra már nem vállalkozott a bizottság, hogy a hogyan­ról is szóljon. A koncepció előírja, mó­dosítani kell a választási rendszerre és a népszavazásra vonatkozó törvénye­ket, de hogy miként, arról hallgat. Hogy kialakítható-e az alkotmányo­zásról konszenzus, arról Vastagh Pál megjegyezte: nem látja azt a fórumot, ahol a fenti kérdéseket rendezni lehetne. Az utóbbi időben világossá vált, hogy erre már csak az alaptörvény normaszö­vegének megfogalmazásakor kerülhet sor. Az MSZP párt- és frakcióvezetésé­nek pénteki, közös ülése után azonban megkérdőjeleződött az alkotmányozás folytathatósága. A megbeszélésen ugyanis nem született egyezség, csupán abban állapodtak meg a felek, hogy a hétfőn tanácskozó frakciónak javasol­ják, készítsen az alkotmánykoncepció tárgyalásának elhalasztásáról szóló par­lamenti előterjesztést. N. G.­M. M. A hatodik kudarc Ha a parlament a jövő héten nem szavazza meg a módosító indítványok nélküli eredeti koncepciót, akkor ez lesz a rendszerváltás óta a hatodik alkotmányter­vezet, amelyből végül is nem születik új alaptörvény. A legkorábbi javaslat még Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztersége alatt, 1990-ben készült. Ez állást foglalt a kétkamarás országgyűlés felállítása s a fél rezidenciális elnö­ki rendszer bevezetése mellett. Sajó András jogászprofesszor ugyanebben az évben közzétett tervezete ugyancsak kétkamarás parlamentet hozott volna létre, s jelentősen megnehezíteni igyekezett a népszavazások kezdeményezé­sét. A parlament jelenlegi alkotmánykoncepciójának előzményeként három tervezet látott napvilágot. Az MTA Jogtudományi Intézetének munkatársa, Bragyova András tett javaslatában erősebb jogosítványokkal ruházta volna fel az Alkotmánybíróságot, ugyanakkor csökkentette volna az Országgyűlés szerepét. Koncepciót készített az Igazságügyi Minisztérium, amely a problé­másnak tartott kérdésekben több alternatívát is vázolt és az Országgyűlés Al­kotmány-előkészítő Bizottsága is. Pokol Béla és Maczó Ágnes kész alkotmány­szövegét pedig szinte teljesen figyelmen kívül hagyta a parlamenti bizottság.

Next