Vasárnapi Hírek, 2000. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
2000-01-02 / 1. szám
2. oldal BUEK Borisz - Azért kellett lemondanom, mert az én chipjeimet nem sikerült átállítani 2000-re Krenner István Vajza Csak az időzítés meglepő Csak Jelcin lemondásának időzítése volt meglepetés - mondta a Vasárnapi Híreknek Sz. Bíró Zoltán, az ismert orosz szakértő, aki már tavaly nyáron számolt ezzel az eshetőséggel, tehát az elnökválasztást megelőző hatalomátadással. Az orosz elnök fizikai és szellemi állapota „egyre látványosabban romlott, a mindenki által látható hullámhegyek mind közelebb kerültek egymáshoz”. Sz. Bíró szerint Jelcin környezete május óta kereste a megfelelő utódot, s e politikai pillanatot találta a legmegfelelőbbnek az „örökség” átadására és egyúttal az elnök és a „család” jövőjéről a kulisszák mögött kötött alkura is. Az időzítést alighanem főként az indokolta, hogy „Putyin népszerűsége tetőzött, ennél nagyobb már nehezen lehetne, tehát most kellett cselekedni, s mielőbb kitűzni az elnökválasztást”. A magyar kremlinológus úgy véli, „Jelcinék már a nyáron bedobhatták volna a törülközőt, ám akkor szellőztette meg a világsajtó a korrupciós vádakat, s nem akadtak megfelelő politikai szövetségesek sem az elképzelt hatalomváltás biztosítására”. Jöttek az emlékezetes lakóházrobbantások is, amelyek akkor kétségtelenül a kormányzás tehetetlenségét jelezték, „ha úgy tekintünk is rájuk, hogy a rezsimnek nincs hozzájuk köze”. Viszont éppen ezt követően következett be szinte drámai fordulat: „Putyin három hónap alatt kis csodát tett, s most ne feszegessük, hogy pontosan milyen eszközökkel”. S bár tagadhatatlanul „elgondolkoztató és még kellő magyarázatra szorul”, hogy Oroszországban két-három hónap alatt a szoros második helyre lehetett felhozni egy új pártot az eredmény Putyin, s akként Jelcinék sikere: „lehetővé tette, hogy - a nyári helyzettel ellentétben - az elnök most egyenes derékkal távozzon”. Sz. Bíró e látványos politikai sikerről megjegyezte, hogy annak egyik magyarázata az aránytalan pénz- és médiatámogatás Putyin pártja javára, de persze „nem lehet kizárni helyi szintű manipulációkat sem”. A szakértő szerint Putyin kiszemelésében nyilvánvalóan szerepet játszott a Jelcinék jövőjének biztosításáról kötött alku, amire ugyancsak lehetett számítani. Az új ügyvivő elnök-kormányfő azonban „már nem csupán eszköz a család kezében, ő immár a saját ura”, s még inkább az lesz, ha - amint Sz. Bíró is véli - megnyeri a márciusi elnökválasztást. „Nagyon komoly dolgoknak, csecsenföldi változásnak kellene történnie ahhoz, hogy ne győzzön” - mondja a kremlinológus, aki még azt is megkockáztatja, hogy Putyin már az első fordulóban megszerezheti a többséget. Ugyanis a parlamenti kampány „felőrölte vetélytársait”, Luzskov letett az elnökjelöltségről, Primakov valószínűleg szintén kiszáll a versenyből, s akkor a kommunista Zjuganoval szembekerülő Putyin mögé szinte mindenki felzárkózik majd. Lebegy is marginalizálódott, s különben is: a „rendteremtő” Putyin szépen kisajátította az extábornnok elképzelt szerepét. S ami egy csecsenföldi fordulat, magyarán kudarc lehetőségét illeti, Sz. Bíró annak azért is kevés esélyt ad, mert - ellentétben az első háborúval most nincs független tájékoztatás, azt a hadsereg tökéletesen kezében tartja, vagyis a fiaskóról nem is értesülnénk kellő időben. (avar) Külföldön Történt Őrségváltás a Kremlben Jelcin lemondása ellenére az előzetes tervekkel összhangban január 5-én elutazik 3 napos jeruzsálemi és betlehemi útjára - közölte pénteken az ITARTASZSZ-szal Dmitrij Jakuskin, a volt államfő szóvivője. Lehetséges, hogy Vlagyimir Putyin ügyvezető államfő is elkíséri útjára Jelcint. Tony Blair brit miniszterelnök nyilatkozatában kiemelte, hogy Jelcin oroszországi elnöksége alatt a világ stabilabb lett. A brit kormányfő hozzátette: örömére szolgál, hogy együttműködhet a Jelcin által kinevezett ügyvezető elnökkel, Putyinnal. Lionel Jospin francia kormányfő szerint Jelcin az oroszországi alkotmánynak megfelelően cselekedett, Jacques Chirac francia államfő Jelcin történelmi szerepét méltatta, aki meggyökereztette a demokráciát Oroszországban. Gerhard Schröder német kancellár szerint Jelcin kivezette Oroszországot a szovjet múltból, s neve egybekapcsolódott az ország politikai nyitásával. - Oroszországban nincs és egy pillanatig sem lesz hatalmi vákuum, s minden, a törvények és az alkotmány előírásainak áthágására tett kísérletet határozottan meghiúsítunk - jelentette ki újévi beszédében Vlagyimir Putyin. Leszögezte, hogy az orosz állam megbízhatóan védelmezi a civilizált társadalmak alapvető értékeit: a szólás-, a lelkiismereti, a tájékoztatási szabadságot és a tulajdonhoz való jogot. Hozzátette, Jelcinnek hatalmas érdemei vannak abban, hogy Oroszország nem tért le a demokrácia és a reformok útjáról és erős, független állam lett. Vlagyimir Putyin ügyvezető orosz államfő pénteken rendeletben biztosított mentességet elődjének, Borisz Jelcinnek minden jogi eljárással szemben. Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint a rendelet kimondja: „A tisztségéről lemondott elnök immunitást élvez. Nem lehet jogi vagy államigazgatási eljárás keretében felelősségre vonni, őrizetbe venni vagy letartóztatni, házkutatást tartani nála, kihallgatni vagy személyi motozásnak alávetni.” Az orosz hadsereg a csecsenföldi hadjárat kezdete óta az egyik legsúlyosabb támadást intézte szombatra virradó éjjel Groznij ellen. Az immár ügyvezető elnök orosz kormányfő, Putyin egyidejűleg villámlátogatást tett a közeli Gudermeszben. Látogatása kapcsán katonai források arról beszélnek, hogy a hadműveleteknek március 26-ig (az előrehozott elnökválasztások tervezett időpontjáig) be kell fejeződniük. (Folytatás az 1. oldalról) - Nem állhatok a történelem természetes menetének útjába - mondta a leköszönt államfő, ahol nyolc évet töltött el tisztségében és 2000. júniusáig kellett volna hivatalban maradnia. „Miért ragaszkodnék további hat hónapig a hatalomhoz, amikor az ország rendelkezik olyan erős személyiséggel, aki méltó az államfői tisztségre? Miért állnék az útjába? Miért várnék? Nem egyezne a jellememmel” - mondta Jelcin. Jelcin beszédében azt is bejelentette, hogy az elnökválasztást 2000. március 27-én tartják. Az orosz alkotmány szerint az államfőválasztás időpontját a törvényhozás felső házának, a Szövetségi Tanácsnak kell kitűznie. A testület még januárban ülést tart. A televíziós beszédét akadozva, szemmel láthatóan betegen elmondó Jelcin bocsánatot kért Oroszország azon lakosaitól, akiknek az álmai nem teljesedtek be elnöksége idején és csalatkozniuk kellett reményeikben. Borisz Jelcin pénteken lemondott orosz államfő telefonon biztosította Bill Clinton amerikai elnököt arról, hogy Oroszország elkötelezett marad a demokrácia, a szabad piac, a fegyverzetellenőrzés és az alkotmányosság mellett - közölte Joe Lockhart fehér házi szóvivő. Lockhart elmondása szerint a Clinton-Jelcin telefonbeszélgetés mintegy 20 perces volt. Az amerikai elnök méltatta a Jelcin hivatali ideje alatt megvalósult orosz demokratikus változásokat és ígéretet tett arra, hogy továbbra is együtt fog működni az orosz néppel, Jelcin kijelölt utódjával, Vlagyimir Putyinnal, illetve a közelgő elnökválasztás majdani győztesével. Lockhart közölte: az Egyesült Államok nem kapott előzetes értesítést Jelcin lemondási szándékáról. Jelcin pénteken átadta a hatalmi eszközöket és jelképeket Putyinnak Reuters-fotó 2000. január 2 A VILÁG 4 TÁJÁRÓL Szabály az szabály! Több százezer fontjába került a brit fogadóirodáknak a karácsonyi enyhe, a tájat éppen csak megfehérítő hózápor. A szabályok szerint ugyanis ez megfelel a „fehér karácsony” követelményének, tehát fizetni kellett mindazoknak, akik előzőleg erre kötöttek fogadást. Mivel utoljára az előző, mármint a tizenkilencedik század végén, 1895-ben esett számottevő hó Londonban, az irodák magabiztosan ötven az egyhez kötötték a fogadásokat, tehát az elmúlt héten minden fontra ötvenet kellett leszurkolniuk. Az aranjuezi szép napoknak vége Spanyolország kénytelen igazodni az Európai Unió szokásaihoz, s ekként kezd eltűnni a hagyományos szieszta is. Mármint a délidőben megszokott háromórás munkaszünet, amelyben nemcsak enni, hanem utána szunyókálni is lehetett. A nagy cégek mind kevésbé engedhetik meg munkatársaiknak az effajta lazítást, s egyelőre két órára kurtították az ebédszünetet, de sejthetően még ezt is soknak találják az uniós normákhoz képest. Némelyek ugyan egyelőre még meglelik a hátsó ajtót, titokban szundítanak, néha autójukban. Két hónapig kirúghat a hámból Karácsony előtt hozta meg alighanem precedensértékű döntését a zambiai legfelsőbb bíróság, amely ítéletében két hónapot adott egy 37 éves asszonynak a házasságtörésre. A házaspár ugyanis a főbírókkal óhajtott igazságot tétezni vitájukban: kinek a hibájából nem születik gyermekük. Az 56 esztendős férj kifejezetten maga szólította fel nejét a félrelépésre, hogy akként bizonyíthassa igazát, s a bírák engedtek kérésének, kiszabva e február 22-ig tartó időt a házasságtörésre. Vagyis a feleség addig próbálkozhat teherbe esni a férjáram és a főbírók felhatalmazásával. Ünnep előtti bevásárlás Korántsem csupán a számítógépek meghibásodásától való félelem ösztökélte az embereket az ünnepek előtti, a megszokottnál jóval nagyobb bevásárlásokra. Némelyek mindenképpen be akarták biztosítani magukat rossz idő esetére is, hogy ne kelljen jeges utakon mászkálniuk a pótlás után. A brit kereskedők év végi jelentései szerint ezúttal a korábbihoz képest jóval több pezsgő és macskaeledel fogyott el, valamint az óvszer iránti kereslet is meghaladta az előző év végi ünnepi időszakokban megszokottat. Lehet, hogy egyesek mégis számoltak a világvégével, ám azért a túlélésre is gondoltak? Havas karácsony megrendelésre A tavalyi év vége meglepően enyhére sikeredett az új-angliai államokban, ahol pedig ilyentájt már méteres hó szokott lenni. New Hampshire lakói mindenesetre felettébb nélkülözték a fehér karácsonyt, s ezért akadtak ügyes üzletemberek, akik ezt biztosították számukra, persze jó pénzért. A síterepekről ismert mesterséges havat csináló gépeket alkalmazva, s azokat óránként kétszáz dollárért működtetve, szépen behavazták a a vevők portáját. Stílszerűen, lavinaként zúdultak rájuk a megrendelések, amint kiderült, hogy a természetre ezúttal nem lehet számítani. Francia forradalom Szó sincs persze ezúttal a Bastille bevételéről: a franciák újabb nemzedékei csendes forradalommal szakítanak apáik szokásaival. Egy év végi felmérés tanúsága szerint immár csak a nyugdíjasok generációja tart ki rendületlenül a hagyományos, az étkezéshez „kötelező” borivás mellett, a 15-25 éves korosztály - kimondani is szörnyű! - képes elképzelni egy ebédet vörösbor nélkül is. A fordulatot mi sem jellemzi inkább, mint ugyan a felmérés meghökkentő adata, a franciák nyolcvan százaléka viszont nem tudja elképzelni az étkezést eviani víz vagy más ásványvíz nélkül. Kiderült az is, hogy a francia borok iránti még mindig nagy keresletet főként a csatornán emiatt átkelő brit vevők biztosítják. India alkuja a túszejtőkkel Delhibe érkeztek az elrabolt gép utasai Véget ért az egyhetes túszdráma: az indiai kormánynak pénteken sikerült megállapodásra jutnia az indiai légitársaság Nepálból Újdelhibe tartó járatát karácsonykor eltérítő légi kalózokkal. A repülőgép fedélzetén lévő 155 túsz elengedése fejében az indiai kormány szabadon bocsátott három muzulmán harcost. A túszok péntek este már meg is érkeztek az afganisztáni Kandahárból az indiai fővárosba. Eltűntek a dél-afganisztáni sivatagban a géprablók - közölte szombaton az afganisztáni tálib kormány egy illetékese. A szóvivő csak annyit mondott, hogy az öt terrorista elhagyta az országot. A terroristák több járművel távoztak a kandahari repülőtérről, azzal a három kasmíri muzulmán szélsőséges elítélttel együtt, akiknek szabadon engedését a maratoni akcióval az indiai kormánytól kicsikarták. Magukkal vittek túszként egy tálib katonát is, aki később visszatért Kandaharba - mondta a kabuli vezetés szóvivője. A tálib hatóságok közölték, hogy még a géprablók nevét és nemzetiségét sem ismerik. Az indiai kiszabadult túszok közül többen állítják, hogy a tálibok segítették a géprablókat. Holnap horvát választások Hétfőn tartják a horvát parlamenti választásokat. A felmérések szerint a győzelemre esélyes ellenzék azt ígéri, hogy hatalomra jutása után évi 5 százalékos gazdasági növekedést fog biztosítani, míg a kormánypárt 3 százalékos növekedést tart lehetségesnek. Ivica Racan, az ellenzéki szociáldemokrata-szociálliberális választási koalíció miniszterelnök-jelöltje úgy vélte, hogy az ellenzék jelentős fölénnyel fog győzni a január 3-án tartandó parlamenti választásokon. Bejelentette, hogy az új kormány nagyon gyorsan intenzív tárgyalásokat kezd a külfölddel a gazdasági együttműködés javítása és a befektetések növelése érdekében. Az elhunyt Tudjman elnök kormánypártja eközben azt ígérte a választóknak, hogy hatalmon maradása esetén folyamatosságot és stabilitást biztosítana. Összesen valamivel több mint négymillió horvát állampolgár élhet szavazati jogával. A választások tisztaságát 995 külföldi és közel 6 ezer hazai megfigyelő felügyeli. „Puccs’” Putyinnal Hamlet felkel, leporolja ruháját és bemutatja a hatalom új birtokosát, Fortinbrast - Shakespeare e tagadhatatlanul modern értelmezésével lepte meg az oroszokat és a világot Borisz Jelcin, akinek kínos bukdácsolásai láttán mindenki alig várta a „darab”, vagyis elnöksége végét. Jelcinnek mindig volt érzéke a teatralitáshoz: amikor látványosan kivonult a szovjet pártkongresszusról; amikor a puccs idején felpattant a tankra; amikor szétlövette a moszkvai parlament épületét; amikor rácáfolva a betegségéről elterjedt hírekre, táncra perdült újraválasztási kampányában. Most pedig akként köszönt el a hatalomtól, hogy rögvest felcsapott kiszemelt utóda főkortesének. Ha úgy tetszik, ezúttal az államfő hajtotta végre az államcsínyt. Ez a „puccs” Putyin elnökválasztási győzelmének és vele a jelcini „család” átmentésének biztosítására sejthetően sikeres lesz. A veszélyesnek vélt vetélytársak mind a politikai porondon hevernek, ahogy egy Shakespeare-darab végéhez illik, fel is szólította őket a leköszönő elnök, hogy vele együtt lépjenek le a színről. S adják át a deszkákat a Fortinbrashoz hasonlóan az ismeretlenségből betoppant Putyinnak, aki röpke pár hónap alatt „megcsinálta magát”. Vagy őt csinálták meg, ami egyre megy. Mindenesetre „csecsen csatanyerőként”, tehát a megszokott hadvezéri szerepben teszi rá kezét a Kreml kormányrúdjára, ezért is a sietség hatalmát mielőbb legitimálni az elnökválasztással. A vasat addig kell ütni, amíg meleg, jelen esetben, amíg ki nem hűl az erőskezű kormányos iránti lelkesedés. Utoljára Johnson amerikai elnök lepte meg így a világot, amikor 1968 március végén szintén tévébeszédben tudatta, hogy eláll újraválasztási szándékától. Ő azonban képtelen volt biztosítani alelnökének, Humphreynak az utódlást; az amerikai választásokat nem lehet politikailag időzíteni (ha Clinton kísérelné meg hasonló lemondással átadni a hatalmat Gore alelnöknek, gyaníthatóan inkább rontaná remélt utóda novemberi esélyeit). Egyébként utódától, Fordtól a lemondott Nixon is megkapta a teljes körű elnöki kegyelmet. A Nyugat a jelek szerint nem is akadékoskodik, a Jelcinét, s immár a Putyinét tekinti a lehető orosz világok legjobbikának, s amúgy is régóta hozzászokott a moszkvai hatalomváltások tudomásulvételéhez. Éppenséggel mindenki örül az alkotmányos látszatok megtartásának: Jelcin is többször utalt rájuk, ami biztató, noha a „puccsot” az ősz során előkészítő húzások arra vallanak, valami bűzlik e Dániában. Oroszországgal azonban mindig, már Leninek előtt is sok gondja volt Európának, amely a cári időkben be is rendezkedett erre a „különleges kapcsolatra”. Megszokott látvány az „erős ember” a Kremlben, s nem annyira az orosz demokrácia tökéletessége a lényeg, hanem az: mennyire hajlandó együttműködni a Nyugattal. Egy németül folyékonyan beszélő orosz elnök legfeljebb az angolszászokat és a franciákat teszi féltékennyé. S hát már Amerikának is volt exkémfőnök elnöke, noha Bush nem szakmai, csak hivatali karriert csinált. De az már a decemberi parlamenti választások eredményeinek nyugati fogadtatásán látszott, hogy várják Vlagyimirt. Ki Godotval ellentétben, mégiscsak megérkezett. A. J.