Vasárnapi Hírek, 2000. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

2000-01-02 / 1. szám

2. oldal BUEK Borisz - Azért kellett lemondanom, mert az én chipjeimet nem sikerült átállítani 2000-re Krenner István Vajza Csak az időzítés meglepő Csak Jelcin lemondásának időzítése volt meglepetés - mondta a Vasárnapi Híreknek Sz. Bíró Zoltán, az ismert orosz szakértő, aki már tavaly nyáron számolt ezzel az eshetőséggel, tehát az elnökválasztást megelőző hatalomáta­dással. Az orosz elnök fizikai és szellemi állapota „egyre látványosabban rom­lott, a mindenki által látható hullám­hegyek mind közelebb kerültek egy­máshoz”. Sz. Bíró szerint Jelcin környe­zete május óta kereste a megfelelő utó­dot, s e politikai pillanatot találta a leg­megfelelőbbnek az „örökség” átadá­sára és egyúttal az elnök és a „család” jövőjéről a kulisszák mögött kötött al­kura is. Az időzítést alighanem főként az indokolta, hogy „Putyin népszerűsé­­ge tetőzött, ennél nagyobb már nehezen lehetne, tehát most kellett cselekedni, s mielőbb kitűzni az elnökválasztást”. A magyar kremlinológus úgy véli, „Jelcinék már a nyáron bedobhatták volna a törülközőt, ám akkor szellőztet­te meg a világsajtó a korrupciós váda­kat, s nem akadtak megfelelő politikai szövetségesek sem az elképzelt hata­lomváltás biztosítására”. Jöttek az em­lékezetes lakóházrobbantások is, ame­lyek akkor kétségtelenül a kormányzás tehetetlenségét jelezték, „ha úgy tekin­tünk is rájuk, hogy a rezsimnek nincs hozzájuk köze”. Viszont éppen ezt kö­vetően következett be szinte drámai fordulat: „Putyin három hónap alatt kis csodát tett, s most ne feszegessük, hogy pontosan milyen eszközökkel”. S bár tagadhatatlanul „elgondolkoztató és még kellő magyarázatra szorul”, hogy Oroszországban két-három hónap alatt a szoros második helyre lehetett felhoz­ni egy új pártot az eredmény Putyin, s akként Jelcinék sikere: „lehetővé tette, hogy - a nyári helyzettel ellentétben - az elnök most egyenes derékkal tá­vozzon”. Sz. Bíró e látványos politi­kai sikerről megjegyezte, hogy annak egyik magyarázata az aránytalan pénz- és médiatámogatás Putyin pártja javá­ra, de persze „nem lehet kizárni helyi szintű manipulációkat sem”. A szakértő szerint Putyin kiszemelé­sében nyilvánvalóan szerepet játszott a Jelcinék jövőjének biztosításáról kötött alku, amire ugyancsak lehetett számí­­­tani. Az új ügyvivő elnök-kormányfő azonban „már nem csupán eszköz a család kezében, ő immár a saját ura”, s még inkább az lesz, ha - amint Sz. Bíró is véli - megnyeri a márciusi elnökvá­lasztást. „Nagyon komoly dolgoknak, csecsenföldi változásnak kellene tör­ténnie ahhoz, hogy ne győzzön” - mondja a kremlinológus, aki még azt is megkockáztatja, hogy Putyin már az első fordulóban megszerezheti a több­séget. Ugyanis a parlamenti kampány „felőrölte vetélytársait”, Luzskov letett az elnökjelöltségről, Primakov valószí­nűleg szintén kiszáll a versenyből, s ak­kor a kommunista Zjuganoval szem­bekerülő Putyin mögé szinte mindenki felzárkózik majd. Lebegy is marginali­zálódott, s különben is: a „rendterem­tő” Putyin szépen kisajátította az extá­­bornnok elképzelt szerepét. S ami egy csecsenföldi fordulat, magyarán ku­darc lehetőségét illeti, Sz. Bíró annak azért is kevés esélyt ad, mert - ellentét­ben az első háborúval­­ most nincs füg­getlen tájékoztatás, azt a hadsereg tö­kéletesen kezében tartja, vagyis a fias­kóról nem is értesülnénk kellő időben. (avar) Külföldön Történt Őrségváltás a Kremlben Jelcin lemondása ellenére az előzetes tervekkel összhangban január 5-én el­utazik 3 napos jeruzsálemi és betlehemi útjára - közölte pénteken az ITAR­­TASZSZ-szal Dmitrij Jakuskin, a volt államfő szóvivője. Lehetséges, hogy Vlagyimir Putyin ügyvezető államfő is elkíséri útjára Jelcint. Tony Blair brit miniszterelnök nyi­latkozatában kiemelte, hogy Jelcin oroszországi elnöksége alatt a világ stabilabb lett. A brit kormányfő hozzá­tette: örömére szolgál, hogy együttmű­ködhet a Jelcin által kinevezett ügyve­zető elnökkel, Putyinnal. Lionel Jospin francia kormányfő szerint Jelcin az oroszországi alkotmánynak megfelelő­en cselekedett, Jacques Chirac francia államfő Jelcin történelmi szerepét mél­tatta, aki meggyökereztette a demokrá­ciát Oroszországban. Gerhard Schrö­der német kancellár szerint Jelcin kive­zette Oroszországot a szovjet múltból, s neve egybekapcsolódott az ország poli­tikai nyitásával. - Oroszországban nincs és egy pilla­natig sem lesz hatalmi vákuum, s min­den, a törvények és az alkotmány elő­írásainak áthágására tett kísérletet ha­tározottan meghiúsítunk - jelentette ki újévi beszédében Vlagyimir Putyin. Le­szögezte, hogy az orosz állam megbíz­hatóan védelmezi a civilizált társadal­mak alapvető értékeit: a szólás-, a lel­kiismereti, a tájékoztatási szabadságot és a tulajdonhoz való jogot. Hozzátette, Jelcinnek hatalmas érdemei vannak abban, hogy Oroszország nem tért le a demokrácia és a reformok útjáról és erős, független állam lett. Vlagyimir Putyin ügyvezető orosz ál­lamfő pénteken rendeletben biztosított mentességet elődjének, Borisz Jelcin­nek minden jogi eljárással szemben. Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint a rendelet kimondja: „A tisztsé­géről lemondott elnök immunitást él­vez. Nem lehet jogi vagy államigazga­tási eljárás keretében felelősségre von­ni, őrizetbe venni vagy letartóztatni, házkutatást tartani nála, kihallgatni vagy személyi motozásnak alávetni.” Az orosz hadsereg a csecsenföldi had­járat kezdete óta az egyik legsúlyosabb támadást intézte szombatra virradó éj­jel Groznij ellen. Az immár ügyvezető elnök orosz kormányfő, Putyin egyide­jűleg villámlátogatást tett a közeli Gu­­dermeszben. Látogatása kapcsán kato­nai források arról beszélnek, hogy a hadműveleteknek március 26-ig (az előrehozott elnökválasztások tervezett időpontjáig) be kell fejeződniük. (Folytatás az 1. oldalról) - Nem állhatok a történelem természe­tes menetének útjába - mondta a lekö­szönt államfő, ahol nyolc évet töltött el tisztségében és 2000. júniusáig kellett volna hivatalban maradnia. „Miért ra­gaszkodnék további hat hónapig a ha­talomhoz, amikor az ország rendelke­zik olyan erős személyiséggel, aki mél­tó az államfői tisztségre? Miért állnék az útjába? Miért várnék? Nem egyezne a jellememmel” - mondta Jelcin. Jelcin beszédében azt is bejelentette, hogy az elnökválasztást 2000. március 27-én tartják. Az orosz alkotmány sze­rint az államfőválasztás időpontját a törvényhozás felső házának, a Szövet­ségi Tanácsnak kell kitűznie. A testület még januárban ülést tart. A televíziós beszédét akadozva, szemmel láthatóan betegen elmondó Jelcin bocsánatot kért Oroszország azon lakosaitól, akiknek az álmai nem teljesedtek be elnöksége idején és csa­latkozniuk kellett reményeikben. Borisz Jelcin pénteken lemondott orosz államfő telefonon biztosította Bill Clinton amerikai elnököt arról, hogy Oroszország elkötelezett marad a demokrácia, a szabad piac, a fegyver­zetellenőrzés és az alkotmányosság mellett - közölte Joe Lockhart fehér házi szóvivő. Lockhart elmondása sze­rint a Clinton-Jelcin telefonbeszélgetés mintegy 20 perces volt. Az amerikai el­nök méltatta a Jelcin hivatali ideje alatt megvalósult orosz demokratikus változásokat és ígéretet tett arra, hogy továbbra is együtt fog működni az orosz néppel, Jelcin kijelölt utódjával, Vlagyimir Putyinnal, illetve a közelgő elnökválasztás majdani győztesével. Lockhart közölte: az Egyesült Államok nem kapott előzetes értesítést Jelcin le­mondási szándékáról. Jelcin pénteken átadta a hatalmi eszközöket és jelképeket Putyinnak Reuters-fotó 2000. január 2 A VILÁG 4 TÁJÁRÓL Szabály az szabály! Több százezer fontjába került a brit fo­gadóirodáknak a karácsonyi enyhe, a tá­jat éppen csak megfehérítő hózápor. A szabályok szerint ugyanis ez megfelel a „fehér karácsony” követelményének, te­hát fizetni kellett mindazoknak, akik előzőleg erre kötöttek fogadást. Mivel utoljára az előző, mármint a tizenkilen­cedik század végén, 1895-ben esett szá­mottevő hó Londonban, az irodák maga­biztosan ötven az egyhez kötötték a fo­gadásokat, tehát az elmúlt héten minden fontra ötvenet kellett leszurkolniuk. Az aranjuezi szép napoknak vége Spanyolország kénytelen igazodni az Európai Unió szokásaihoz, s ekként kezd eltűnni a hagyományos szieszta is. Mármint a délidőben megszokott há­romórás munkaszünet, amelyben nem­csak enni, hanem utána szunyókálni is lehetett. A nagy cégek mind kevésbé engedhetik meg munkatársaiknak az effajta lazítást, s egyelőre két órára kurtították az ebédszünetet, de sejthe­tően még ezt is soknak találják az uniós normákhoz képest. Némelyek ugyan egyelőre még meglelik a hátsó ajtót, ti­tokban szundítanak, néha autójukban. Két hónapig kirúghat a hámból Karácsony előtt hozta meg alighanem precedensértékű döntését a zambiai legfelsőbb bíróság, amely ítéletében két hónapot adott egy 37 éves asszonynak a házasságtörésre. A házaspár ugyanis a főbírókkal óhajtott igazságot tétezni vi­tájukban: kinek a hibájából nem szüle­tik gyermekük. Az 56 esztendős férj ki­fejezetten maga szólította fel nejét a félrelépésre, hogy akként bizonyíthassa igazát, s a bírák engedtek kérésének, kiszabva e február 22-ig tartó időt a házasságtörésre. Vagyis a feleség addig próbálkozhat teherbe esni a férjáram és a főbírók felhatalmazásával. Ünnep előtti bevásárlás Korántsem csupán a számítógépek meghibásodásától való félelem ösztö­kélte az embereket az ünnepek előtti, a megszokottnál jóval nagyobb bevásár­lásokra. Némelyek mindenképpen be akarták biztosítani magukat rossz idő esetére is, hogy ne kelljen jeges utakon mászkálniuk a pótlás után. A brit ke­reskedők év végi jelentései szerint ezút­tal a korábbihoz képest jóval több pezsgő és macskaeledel fogyott el, vala­mint az óvszer iránti kereslet is megha­ladta az előző év végi ünnepi idősza­kokban megszokottat. Lehet, hogy egyesek mégis számoltak a világvégé­vel, ám azért a túlélésre is gondoltak? Havas karácsony megrendelésre A tavalyi év vége meglepően enyhére sikeredett az új-angliai államokban, ahol pedig ilyentájt már méteres hó szokott lenni. New Hampshire lakói mindenesetre felettébb nélkülözték a fehér karácsonyt, s ezért akadtak ügyes üzletemberek, akik ezt biztosí­tották számukra, persze jó pénzért. A síterepekről ismert mesterséges havat csináló gépeket alkalmazva, s azokat óránként kétszáz dollárért működtet­ve, szépen behavazták a a vevők portá­ját. Stílszerűen, lavinaként zúdultak rájuk a megrendelések, amint kiderült, hogy a természetre ezúttal nem lehet számítani. Francia forradalom Szó sincs persze ezúttal a Bastille bevé­teléről: a franciák újabb nemzedékei csendes forradalommal szakítanak apáik szokásaival. Egy év végi felmérés tanúsága szerint immár csak a nyugdí­jasok generációja tart ki rendületlenül a hagyományos, az étkezéshez „kötele­ző” borivás mellett, a 15-25 éves kor­osztály - kimondani is szörnyű! - képes elképzelni egy ebédet vörösbor nélkül is. A fordulatot mi sem jellemzi inkább, mint ugyan a felmérés meghökkentő adata, a franciák nyolcvan százaléka viszont nem tudja elképzelni az étke­zést eviani víz vagy más ásványvíz nél­kül. Kiderült az is, hogy a francia bo­rok iránti még mindig nagy keresletet főként a csatornán emiatt átkelő brit vevők biztosítják. India alkuja a túszejtőkkel Delhibe érkeztek az elrabolt gép utasai Véget ért az egyhetes túszdráma: az in­diai kormánynak pénteken sikerült megállapodásra jutnia az indiai légi­­társaság Nepálból Újdelhibe tartó jára­tát karácsonykor eltérítő légi kalózok­kal. A repülőgép fedélzetén lévő 155 túsz elengedése fejében az indiai kor­mány szabadon bocsátott három mu­zulmán harcost. A túszok péntek este már meg is érkeztek az afganisztáni Kandahárból az indiai fővárosba. Eltűntek a dél-afganisztáni sivatag­ban a géprablók - közölte szombaton az afganisztáni­ tálib kormány egy ille­tékese. A szóvivő csak annyit mondott, hogy az öt terrorista elhagyta az orszá­got. A terroristák több járművel távoz­tak a kandahari repülőtérről, azzal a három kasmíri muzulmán szélsőséges elítélttel együtt, akiknek szabadon en­gedését a maratoni akcióval az indiai kormánytól kicsikarták. Magukkal vit­tek túszként egy tálib katonát is, aki később visszatért Kandaharba - mond­ta a kabuli vezetés szóvivője. A tálib hatóságok közölték, hogy még a gép­rablók nevét és nemzetiségét sem isme­rik. Az indiai kiszabadult túszok közül többen állítják, hogy a tálibok segítet­ték a géprablókat. Holnap horvát választások Hétfőn tartják a horvát parlamenti vá­lasztásokat. A felmérések szerint a győ­zelemre esélyes ellenzék azt ígéri, hogy hatalomra jutása után évi 5 százalékos gazdasági növekedést fog biztosítani, míg a kormánypárt 3 százalékos növe­kedést tart lehetségesnek. Ivica Racan, az ellenzéki szociálde­­mokrata-szociálliberális választási koa­líció miniszterelnök-jelöltje úgy vélte, hogy az ellenzék jelentős fölénnyel fog győzni a január 3-án tartandó parla­menti választásokon. Bejelentette, hogy az új kormány nagyon gyorsan in­tenzív tárgyalásokat kezd a külfölddel a gazdasági együttműködés javítása és a befektetések növelése érdekében. Az elhunyt Tudjman elnök kormánypártja eközben azt ígérte a választóknak, hogy hatalmon maradása esetén folya­matosságot és stabilitást biztosítana. Összesen valamivel több mint négymil­lió horvát állampolgár élhet szavazati jogával. A választások tisztaságát 995 külföldi és közel 6 ezer hazai megfigye­lő felügyeli. „Puccs’” Putyinnal Hamlet felkel, leporolja ruháját és bemutatja a hatalom új birtokosát, Fortinbrast - Shakespeare e tagadhatatlanul modern értelmezésével lepte meg az oroszokat és a világot Borisz Jelcin, akinek kínos bukdácsolásai láttán minden­ki alig várta a „darab”, vagyis elnöksége végét. Jelcinnek mindig volt érzéke a teatralitáshoz: amikor látványo­san kivonult a szovjet pártkongresszusról; amikor a puccs idején felpattant a tankra; amikor szétlövette a moszkvai parlament épületét; amikor rácáfolva a betegségéről elter­jedt hírekre, táncra perdült újraválasztási kampányában. Most pedig akként köszönt el a hatalomtól, hogy rögvest felcsapott kiszemelt utóda főkortesének. Ha úgy tetszik, ezúttal az államfő hajtotta végre az államcsínyt. Ez a „puccs” Putyin elnökválasztási győzelmének­­ és vele a jelcini „család” átmentésének­­ biztosítására sejt­hetően sikeres lesz. A veszélyesnek vélt vetélytársak mind a politikai porondon hevernek, ahogy egy Shakes­­peare-darab végéhez illik, fel is szólította őket a leköszö­nő elnök, hogy vele együtt lépjenek le a színről. S adják át a deszkákat a Fortinbrashoz hasonlóan az ismeretlen­ségből betoppant Putyinnak, aki röpke pár hónap alatt „megcsinálta magát”. Vagy őt csinálták meg, ami egyre megy. Mindenesetre „csecsen csatanyerőként”, tehát a megszokott hadvezéri szerepben teszi rá kezét a Kreml kormányrúdjára, ezért is a sietség hatalmát mielőbb legi­timálni az elnökválasztással. A vasat addig kell ütni, amíg meleg, jelen esetben, amíg ki nem hűl az erőskezű kormányos iránti lelkesedés. Utoljára Johnson amerikai elnök lepte meg így a vilá­got, amikor 1968 március végén szintén tévébeszédben tu­datta, hogy eláll újraválasztási szándékától. Ő azonban képtelen volt biztosítani alelnökének, Humphreynak az utódlást; az amerikai választásokat nem lehet politikailag időzíteni (ha Clinton kísérelné meg hasonló lemondással átadni a hatalmat Gore alelnöknek, gyaníthatóan inkább rontaná remélt utóda novemberi esélyeit). Egyébként utó­dától, Fordtól a lemondott Nixon is megkapta a teljes kö­rű elnöki kegyelmet. A Nyugat a jelek szerint nem is akadékoskodik, a Jelci­nét, s immár a Putyinét tekinti a lehető orosz világok leg­jobbikának, s amúgy is régóta hozzászokott a moszkvai hatalomváltások tudomásulvételéhez. Éppenséggel min­denki örül az alkotmányos látszatok megtartásának: Jel­cin is többször utalt rájuk, ami biztató, noha a „puccsot” az ősz során előkészítő húzások arra vallanak, valami bűz­lik e Dániában. Oroszországgal azonban mindig, már Le­ninek előtt is sok gondja volt Európának, amely a cári időkben be is rendezkedett erre a „különleges kapcsolat­ra”. Megszokott látvány az „erős ember” a Kremlben, s nem annyira az orosz demokrácia tökéletessége a lényeg, hanem az: mennyire hajlandó együttműködni a Nyugattal. Egy németül folyékonyan beszélő orosz elnök legfeljebb az angolszászokat és a franciákat teszi féltékennyé. S hát már Amerikának is volt exkémfőnök elnöke, noha Bush nem szakmai, csak hivatali karriert csinált. De az már a decem­beri parlamenti választások eredményeinek nyugati fo­gadtatásán látszott, hogy­­ várják Vlagyimirt. Ki Godot­­val ellentétben, mégiscsak megérkezett. A. J.

Next