Vasárnapi Hírek, 2001. január-március (17. évfolyam, 1-12. szám)

2001-01-07 / 1. szám

_______________v­e­r 2. oldal Külföldön Történt ­ Európát felzaklatta a balkáni sugárfertőzés (Folytatás az 1. oldalról) A brit védelmi tárca szóvivője a rendel­kezés kapcsán kijelentette, hogy a Bosz­niában és Koszovóban szolgáló brit egy­ségek is kaptak hasonló utasítást. „Ezt azonban elővigyázatosságból adtuk ki. Tudomásunk szerint a radioaktivitás szintje olyan alacsony, hogy csak mini­mális egészségi kockázatot jelent. Jelen­leg úgy ítéljük meg, hogy nincs ok aggo­dalomra. Azok alapján, amit a szegényí­­tett uránról jelenleg tudunk, nincs ok feltételezni, hogy bármilyen komoly ve­szély fenyegetné a brit katonákat” - mondta a szóvivő. A német alsóház etikai bizottságának elnöke parlamenti vizsgálóbizottság létre­hozását sürgeti az urántartalmú lövedé­kek és a leukémiás megbetegedések közöt­ti összefüggés tisztázása céljából. Margot von Rennesse (SPD) a Bild am Sonntag cí­mű vasárnapi lapban annak a véleményé­nek adott hangot, hogy radioaktív sugár­zást kibocsátó urántartalmú lövedékek használata háborús bűncselekménynek minősül. E lövedékek becsapódása és fel­robbanása nyomán ugyanis nemcsak ka­tonák, de polgári személyek is veszélybe kerülnek. Ezért az ügyet nemzetközi bíró­ságnak kellene kivizsgálnia. A Bild című országos bulvárlap szom­bati jelentése szerint Christian Büthe ma 25 éves tiszthelyettes 1997 augusztusában került Bosznia-Hercegovinába, ahol há­rom hónapon át teljesített szolgálatot egy Mosztar melletti repülőtéren. A tiszthe­lyettes hazatérése után három hónappal belázasodott, gyomorgörcsök kínozták, testén piros kiütések jelentek meg. Az or­vosok leukémiát állapítottak meg. Büthe hat hónapon át feküdt az oldenburgi klini­ka onkológiai osztályán, míg végül meggyógyult. Az ARD televíziónak nyilat­kozva Büthe ma már egyértelműnek tart­ja, hogy összefüggés van megbetegedése és a Mosztarban végzett tevékenysége kö­zött. Ott ugyanis rendszeresen érintkezés­be került kerozinnal és uránbevonatú lö­vedékekkel. Az egykori katonákat tömörí­tő Bundeswehrverband felháborodásának adott hangot a hivatalos körök megnyug­tató hangú nyilatkozatai kapcsán. Bern­hard Gertz, a szövetség elnöke az ARD te­levízióban követelte a vizsgálatok mielőb­bi és teljes körű nyilvánosságra hozását. Az ellenzéki CDU félretájékoztatással és nyugtató taktikával vádolta a kormányt. Az öbölháború francia áldozatainak szövetsége szerint az 1991-es Sivatagi Vi­har hadműveletben ugyanazokat az eszkö­zöket próbálták ki, amelyeket a Balkánon vetettek be a NATO-erők amerikai egysé­gei, ezért ugyanazok a hatások mutatkoz­nak. A gyengített urániumlövedékeket elő­állító országok - az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia - azon­ban nem akarják elismerni ezeknek a fegy­vereknek egészségkárosító hatásait. Chris­tine Abdelkrim-Delanne, az Avigolf egyik alapítója a Le Figaro című lapnak nyilat­kozva felhívta a figyelmet arra, hogy a ha­sonló jellegű megbetegedést okozó Balkán­szindrómával kapcsolatos aggodalmakat azok az országok fogalmazták meg - első­sorban Olaszország, Belgium és Spanyol­­ország -, amelyek nem állítanak elő ilyen fegyvereket, s nem vettek részt jelentős erőkkel az öbölháborúban. Orosz sajtókommentár szerint a NATO az öbölháború után nagyon is tisztában volt azzal, hogy milyen következmények­kel járhat egy ilyen fegyver bevetése. A Rosszijszkaja Gazeta arra figyelmeztet, hogy jugoszláv szakértők szerint az ország egész lakossága így a NATO 78 napig tartó légitámadásai szerint óhatatlanul a radio­aktív szennyeződés tíz kilométeres ható­sugarán belülre kerülhetett, s vonatkozik ez a szomszédos országok - Magyarország, Horvátország, Bosznia, Románia, Bulgá­ria, Macedónia és Albánia - határvidékei­re is, s ezek a lakosok most az onkológiai osztályok potenciális betegei. Olasz katonák őrködnek egy koszovói ellenőrzőpontnál, január elején. Eddig a balkánon be­vetett békefenntartó itáliaiak közül legkevesebben hatan haltak meg rákban MTI-fotó Miben halt meg a magyar békefenntartó? Az 1999. szeptember 8-án elhunyt Körmendi István magyar mentős főtörzsőrmester özvegye állítja: férje, aki kétszer is járt Boszniában, ott betegedett meg leukémiában. Az asz­­szony férje halála óta követel kártérítést a honvédelmi tárcá­tól. A honvédség egészségügyi csoportfőnöke, dr. Svéd László vezérőrnagy szerint a mentős nem ebben hunyt el, ám az öz­vegy közölte: írásos bizonyítéka van rá, hogy a csoportfőnök tudott férje leukémiájáról.­­ A szombati Magyar Hírlap címoldalán közölte is Körmen­di István honvédkórházi zárójelentését, amelyben többek között ez áll: „Diagnosis, Acut leukaemia, DIC., Azotaemia, Haematemesis, Melaena, Transfusio facta.” Tegnap szót váltottunk dr. Svéd Lászlóval. Ő az iméntiek hallatán elmondta: ezzel a gyanúval adták át a beteget az Országos Haematoloógiai Intézetnek. A boncoláskor készült kórszövettani diagnózis szerint, valóban voltak leukémiás sejtek is a szövettani mintában. Ám az nem tűnik ki a záróje­lentés leközölt részletből, hogy Körmendi István halálának oka egy másik betegség, az úgynevezett Thrombocitopaenia volt. Ez egy olyan, fiatal korban is előforduló halálos baj, melynek lényege, hogy a vérlemezkék nem képesek alvadást okozni. A szerencsétlen férfi emiatt „orrán-száján vérzett”. Pontosan úgy halt meg, hogy elvérzett. Azt pedig még nem tudni, hiszen még most is tartanak a külföldi vizsgálatok, hogy az úgynevezett Balkán-szindrómás estekben szerepelt-e ez a betegség vagy a leukémia, s ha igen, akkor annak melyik jellemző típusa, így csupán a feleség által feltételezett, de nem bizonyított a kapcsolat a boszniai helyszín és a haláleset között. Hozzátette: a NATO egészségügyi szolgálatfőnökeinek ta­nácsa január derekán sürgős ülést tart, ahol az eddigi infor­mációkat értékelik és ajánlásokat fogalmaznak meg a Bal­kán-szindrómával kapcsolatban. Magyarország ezeket az ajánlásokat maradéktalanul végre fogja hajtani. Addig is folytatják a volt Jugoszlávia területén szolgáló magyar kato­nák alapos egészségügyi ellenőrzését. Köteles György, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregész­ségügyi Kutató Intézet igazgatója szerint nem valószínű, hogy leukémiát okozna a sugárzó anyagban szegényített urán. Ámde a nehézfémek közrejátszhatnak abban, hogy rosszindulatú fo­lyamatok induljanak el az élő szervezetben. Az Index úgy érte­sült: szükségesnek tartja az igazgató az átfogó vizsgálatot. Putyin cáfolja a rakétákat Az orosz ortodox karácsony megünneplé­sére kétnapos nem hivatalos látogatásra szombaton felesége társaságában Moszk­vába érkezett Gerhard Schröder. A német kancellár vendéglátója Vlagyimir Putyin orosz államfő. Schröder szálláshelye a Kremlben van, ahol tárgyalásokat is folytat Putyinnal. A két vezető megvitatja a gazdasági együttműködés távlatainak kérdéseit is. Az orosz államfő ostobaságnak minősí­tette a harcászati atomrakéták kali­­nyingrádi telepítéséről szóló híresztelése­ket. Putyin Schröder német kancellárral tett sétát a Kremlben, s ennek alkalmából nyilatkozott újságíróknak. Szombaton az orosz külügyminisztérium szóvivője is is­mételten és határozottan cáfolta a kali­­nyingrádi rakétatelepítésről szóló nyuga­ti híreszteléseket. Időt kért a Fehér Ház Latolgatják a közel-keleti béketervre kapott válaszokat Bill Clinton amerikai elnök pénteken rö­vid megbeszélést folytatott Gilád Serrel, Ehud Barak lemondott miniszterelnök megbízottjával. A mintegy 30 perces meg­beszélésről kevés részlet vált ismertté. Fe­hér házi források mindössze annyit közöl­tek, hogy Clinton fontolóra veszi az izraeli kabinetfőnök által javaslatokat, mielőtt döntene a következő lépésről. Gilád Ser állítólag egy listával ment a találkozóra, amely az amerikai béketervvel kapcsola­tos izraeli aggodalmakat tartalmazta. Crowley fehér házi szóvivő kijelentette, hogy az amerikai elnök most már mindkét fél álláspontját közvetlenül megismerte. Kijelentette, az amerikai félnek pár napra van szüksége ahhoz, hogy az izraeli és a palesztin álláspontot kiértékelje. Gilád Ser az amerikai elnöktől távozóban kije­lentette: Izrael már december 28-án pozi­tív választ adott Clinton béketervére. Az izraeli hadsereg szombaton bocsána­tot kért azért, hogy katonáinak lövései Hebron megosztott városában megöltek egy 19 éves palesztin nőt, megsebesítettek továbbá egy másik asszonyt. A hadsereg közleménye szerint azért vettek tűz alá egy palesztin lakónegyedet a Jordán nyu­gati partvidékén elterülő városban, mert ily módon válaszoltak azokra a lövésekre, amelyeket palesztinok adtak le egy izraeli támaszpontra. Izrael orvosi segítséget ajánlott fel a palesztinoknak, ők azonban ezt elutasították. A palesztinok arra hivat­koztak, hogy a 19 éves palesztin nő számá­ra már amúgy is hiábavaló lett volna min­den segítség, és a rokon asszonyt már be­szállították egy hebroni kórházba. Heb­­ronban a 120 ezer palesztin között 400 ra­dikális izraeli telepes él. A városnak mint­­egy egyötödét palesztinok, a többi részét izraeliek ellenőrzik. 2001. január 7 Atlanti Csernobil Korai még bármi kapcsolatról beszélni a szegényített urán és a leukémia között - mondta csütörtökön a Pentagon szóvivő­je. Meglehet, ám a „Balkán-szindróma” miatt felzaklatott eu­rópai közvélemény szerint inkább kései annak beismerése, hogy egyáltalán lehetséges ilyen összefüggés. Ezt ugyanis ha­dititokként kezelték az atlanti hatalmak védelmi vezetői. Olyannyira, hogy némelyek szerint a kisebb NATO-országo­­kat nem is tájékoztatták e feltehető veszedelmekről. Holott a „nagyok” tíz éve tudtak róla, amint azt a lon­doni lap a birtokába került dokumentumok alapján állít­ja. Pedig a brit öbölháborús veteránok régóta követelik a feltáró vizsgálatot. „A kormány váltig hiszi, hogy a szegé­nyített uránium lövedékek pompás fegyverek, csakhogy nem csupán az ellen­séget ölik meg, hanem a mieinket is” - mondja most a szervezet szóvivője. Ő már le is vonta a következtetéseket, netán elhamarkodottan. Az atlanti hatalmak azonban csakis magukra vethetnek, ha Európán kezd elha­talmasodni az „uránpánik”. Ahogy sugárveszély esetén mindig és mindenhol, semmi sem riasztóbb hatású, mint a láthatatlan gyilkos ólálkodása. S ki tehetne szemrehányást az embereknek, ha aztán már képzelt veszélyekkel is megtetézik a valóságosakat? A titkolódzó kormányok aligha. Hiszen még nyakukon a szintén titkolni, vagy legalábbis kisebbíteni próbált marhavész pánikja is. Kezd az ügy kísértetiesen emlékeztetni a másfél évtizeddel ezelőtti cserno­bili titkolózásra, noha (a szélsőségeseket leszámítva) senkinek sem jutna eszé­be azonosítani a demokratikus kormányokat az akkori moszkvaival. Ám az emberi természet nem egészen rendszerfüggő, lám a demokratikus hatalom birtokosain is képes erőt venni a rejtegetési mánia: magyarázat mindig van rá, s a pánik elkerülésének vágya még gyakran indokolttá is teszi. De amint ak­kor, most is kiderült, hogy nagyobb pánikhoz vezet a megkésett beismerés. S mint már annyiszor, a titkolt tényeket versengve feltáró európai lapok ismét bebizonyítják, hogy a tévútra vezető hatalmi és emberi reflexeknek egyetlen igazi­ ellenszere van: a szabad sajtó, a nyilvánosság. Hogy az államérdeknél is van erő­sebb­­ az állampolgárok érdeke. Véletlen egybeesés, hogy egy közép-európai új demokráciában éppen e napokban védték meg a tüntető polgárok - a saját szava­zataikkal a parlamentbe ültetett pártokkal és politikusokkal szemben is - a tár­gyilagos tájékoztatás jogát. Időben észlelték e prágai példamutatók, hogy tömeg­nyomásuk híján a demokratikusan megválasztott vezetők is hajlamosak különbe­­járatú, történetesen pártérdekeikhez torzítani a tájékoztatást. Hiszen még a régi demokráciák irányítóit is, lám, megkísérti olykor a rossz rezsimek szelleme. A titkolózás, a mundér becsületének oktalan védelme azonban a demokrá­ciákban a legkevésbé sem rendszerspecifikus, ezért is erősíti meg őket végül minden leleplezett botrány, míg a csernobili katasztrófa jócskán hozzájárult a rezsimbukáshoz. Nem vitás, ez bizony immár a NATO bizalmi válsága, de ebbe legfeljebb némely atlanti politikusok és tábornokok bukhatnak bele. Mindazok, akik botorul tovább titkolóznának. Ejtette a tévé­vezért a cseh képviselőház A közszolgálati Cseh Televízióban kiala­kult válság megoldásának alapvető felté­tele az új vezérigazgató, Jirí Hodac távo­zása - egyebek közt ezt tartalmazza az a terjedelmes határozat, amelyet a több mint 14 órás viharos ülést követően pén­teken éjfél után fogadott el a cseh parla­ment alsóháza, a képviselőház. A határo­zat szerint a Cseh Televízió jelenleg nem teljesíti a törvényben lefektetett közszol­gálati feladatát. A testület ezért felszólí­totta Hodacot, hogy haladéktalanul mondjon le. Ha erre nem lenne hajlandó, a képviselőház felszólítja a televíziós ta­nácsot, hogy legközelebbi ülésén hívja vissza tisztségéből a vezérigazgatót. A 200 tagú testületben 98-an igennel, 63- an nemmel szavaztak, míg 19-en tartóz­kodtak. A határozatot a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt, az ellenzéki Sza­badság Unió, valamint a Keresztényde­mokrata Unió-Csehszlovák Néppárt képviselői támogatták, míg a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt képviselői elutasították. Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja szin­tén elutasította a javaslatot. Az alsóház felszólította a Cseh Televízió Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a közszolgálati televízió teljes és objektív műsorsugárzásának felújítására. A par­lament alsóháza kötelezte magát: gyorsí­tott eljárásban olyan törvényt fogad el a közszolgálati televízióról, amely bizto­sítja, hogy a jövendő televíziós tanács­ban a különféle társadalmi csoportok és rétegek képviselői kapjanak helyet, s a gyanúja se merülhessen fel annak, hogy ez a tanács politikai érdekeket képvisel. A több mint egynapos, nagyon viharos és személyeskedésekkel teli vitában Klaus és a polgári demokraták több képviselője a közszolgálati televízió privatizációja mellett szállt síkra, s élesen bírálták Vác­lav Havel elnököt, hogy a fellázadt tévése­ket támogatta. Milos Zeman kormányfő ezért közvetetten a politikai életből való távozásra szólította fel az államfőt. Klau­­séknak nem sikerült keresztül vinniük, hogy a végső határozati javaslat a fellá­zadt tévéseket is bírálja, illetve a televízió­ból való menesztésüket sürgesse. A VILÁG 4 TÁJÁRÓL JELENTIK Nagymama sikeres turnéja Valamikor Heinrich Mann este és Marlene Dietrich fába vitte (az író saját véleménye szerint) világsikerre a Kék angyal című filmet. Az immár 61 esztendős rockénekesnő, Tina Turner esetében a mindmáig tartó siker mindkét tit­ka az övé: a hangja és az ifjú hölgyeket irigységgel eltöltő pompás lába. Legutóbbi körútja is mindenütt hatalmas közönséget vonzott. Talán azért is, mert a rocknagyi előre közölte, hogy ez lesz valóban az utolsó alkalom, amikor őt még a pódiumon látni lehet. S hát tényleg sokan szerették volna utoljára megtekinteni az egybehangzó vélemények szerint most is ragyogó show-t. Szavaztassunk magunkról! A világhálón újabb lehetőség a kíváncsiaknak: október óta létezik az a szolgáltatás, amelyen bárki internetező megszavaztathatja a többieket, mondjanak véleményt a külleméről. A nem is üzletnek indult szolgáltatás persze ragyogó üzletté vált, pedig ingyenes: annyira népszerű lett hetek alatt, hogy a szavaztatók által a világhálóra fel­tett önportrékhoz mellékelt hirdetésekből fenntartja ma­gát. Máris másfél százezernél többen tették fel fotójukat, hogy az egytől tízig terjedő skálán bárki véleményt mond­hasson róluk, s ami a fő: ismeretlenül. Nyilván segít az önértékelésben a sok ismeretlen véleménye, s természete­sen nem utolsó szórakozás sokaknak mások képmásáról szavazni. Sir Steven és a szomszédok Steven Spielberg január elején egyszerre kapta meg a jó hírt és a rosszat. Kaliforniai szomszédai tiltakozó moz­galmat szerveztek tervezett házbővítése ellen, ami rögvest érthetővé válik, ha tudjuk, hogy a filmes lóimádó neje kedvéért egy hétmillió dollárba kerülő ötemeletes istálló­­kompelxummal óhajtja kiegészíteni lakóházát. Az első meghallgatás a helyi hatóságnál ezen a héten volt, s a há­borgó szomszédok nem kívántak beleegyezni az építke­zésbe. Szinte egy időben kapta Spielberg a meghívót a washingtoni brit nagykövetségre, ahol még e hónapban átadják neki a királynő adományozta tiszteletbeli lovagi címet. Netán a szomszédok is megenyhülnek, ha Sir Ste­ven kéri beleegyezésüket az istállóba. Rakétaelhárítás milliárdosoknak Világunk leggazdagabb embereinek státusszimbóluma a Gulf­stream léglökéses magánrepülőgép, amelyek luxus­változata nemcsak fedélzeti konyhával, fürdőszobával rendelkezik, hanem biztosítva van a műholdas tévénézés is a távutazásokra. Mostantól viszont a szupergazdagok potom hárommillió dollárért felszereltethetik húsz vala­hány millióba került gépüket rakétaelhárító rendszerrel is: az eredetileg persze katonai célra szánt berendezés el­téríti a hőkereső támadórakétákat. A Gulfstream már ha­tot adott el belőle a diszkréten titokban tartott vevőknek, ám a kereslet, nyilván nem ok nélkül, növekvőben. Sze­gény gazdagok! Wagner úr, a bűnüldöző Kanada nagyvárosai voltak az úttörők, de példájukat a déli szomszéd Egyesült Államokban is kezdik követni. A kaliforniai Vallejo belvárosában most hajnaltól majd éj­félig rejtett hangszórókból áradnak Wagner, Mozart és a többi klasszikus zeneszerző dallamai, amelyek - csakúgy, mint korábban előbb Vancouverban, majd Torontóban és másutt - elriasztják a kétes elemeket. E kanadai metropo­lisok a földalatti állomásain alkalmazzák Wagneréket, s esztendeje a New York-i buszpályaudvar is él e taktiká­val. Némelyek ugyan feltételezik, hogy a klasszikusok csak más bűnriasztó módszerekkel elegyítve hatásosak a drogosok, zsebtolvajok elkedvetlenítésére, mindenesetre az említett városok bűnözési statisztikái a zene hatását igazolják.

Next