Vasárnapi Hírek, 2001. január-március (17. évfolyam, 1-12. szám)
2001-01-07 / 1. szám
_______________ver 2. oldal Külföldön Történt Európát felzaklatta a balkáni sugárfertőzés (Folytatás az 1. oldalról) A brit védelmi tárca szóvivője a rendelkezés kapcsán kijelentette, hogy a Boszniában és Koszovóban szolgáló brit egységek is kaptak hasonló utasítást. „Ezt azonban elővigyázatosságból adtuk ki. Tudomásunk szerint a radioaktivitás szintje olyan alacsony, hogy csak minimális egészségi kockázatot jelent. Jelenleg úgy ítéljük meg, hogy nincs ok aggodalomra. Azok alapján, amit a szegényített uránról jelenleg tudunk, nincs ok feltételezni, hogy bármilyen komoly veszély fenyegetné a brit katonákat” - mondta a szóvivő. A német alsóház etikai bizottságának elnöke parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását sürgeti az urántartalmú lövedékek és a leukémiás megbetegedések közötti összefüggés tisztázása céljából. Margot von Rennesse (SPD) a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban annak a véleményének adott hangot, hogy radioaktív sugárzást kibocsátó urántartalmú lövedékek használata háborús bűncselekménynek minősül. E lövedékek becsapódása és felrobbanása nyomán ugyanis nemcsak katonák, de polgári személyek is veszélybe kerülnek. Ezért az ügyet nemzetközi bíróságnak kellene kivizsgálnia. A Bild című országos bulvárlap szombati jelentése szerint Christian Büthe ma 25 éves tiszthelyettes 1997 augusztusában került Bosznia-Hercegovinába, ahol három hónapon át teljesített szolgálatot egy Mosztar melletti repülőtéren. A tiszthelyettes hazatérése után három hónappal belázasodott, gyomorgörcsök kínozták, testén piros kiütések jelentek meg. Az orvosok leukémiát állapítottak meg. Büthe hat hónapon át feküdt az oldenburgi klinika onkológiai osztályán, míg végül meggyógyult. Az ARD televíziónak nyilatkozva Büthe ma már egyértelműnek tartja, hogy összefüggés van megbetegedése és a Mosztarban végzett tevékenysége között. Ott ugyanis rendszeresen érintkezésbe került kerozinnal és uránbevonatú lövedékekkel. Az egykori katonákat tömörítő Bundeswehrverband felháborodásának adott hangot a hivatalos körök megnyugtató hangú nyilatkozatai kapcsán. Bernhard Gertz, a szövetség elnöke az ARD televízióban követelte a vizsgálatok mielőbbi és teljes körű nyilvánosságra hozását. Az ellenzéki CDU félretájékoztatással és nyugtató taktikával vádolta a kormányt. Az öbölháború francia áldozatainak szövetsége szerint az 1991-es Sivatagi Vihar hadműveletben ugyanazokat az eszközöket próbálták ki, amelyeket a Balkánon vetettek be a NATO-erők amerikai egységei, ezért ugyanazok a hatások mutatkoznak. A gyengített urániumlövedékeket előállító országok - az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia - azonban nem akarják elismerni ezeknek a fegyvereknek egészségkárosító hatásait. Christine Abdelkrim-Delanne, az Avigolf egyik alapítója a Le Figaro című lapnak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a hasonló jellegű megbetegedést okozó Balkánszindrómával kapcsolatos aggodalmakat azok az országok fogalmazták meg - elsősorban Olaszország, Belgium és Spanyolország -, amelyek nem állítanak elő ilyen fegyvereket, s nem vettek részt jelentős erőkkel az öbölháborúban. Orosz sajtókommentár szerint a NATO az öbölháború után nagyon is tisztában volt azzal, hogy milyen következményekkel járhat egy ilyen fegyver bevetése. A Rosszijszkaja Gazeta arra figyelmeztet, hogy jugoszláv szakértők szerint az ország egész lakossága így a NATO 78 napig tartó légitámadásai szerint óhatatlanul a radioaktív szennyeződés tíz kilométeres hatósugarán belülre kerülhetett, s vonatkozik ez a szomszédos országok - Magyarország, Horvátország, Bosznia, Románia, Bulgária, Macedónia és Albánia - határvidékeire is, s ezek a lakosok most az onkológiai osztályok potenciális betegei. Olasz katonák őrködnek egy koszovói ellenőrzőpontnál, január elején. Eddig a balkánon bevetett békefenntartó itáliaiak közül legkevesebben hatan haltak meg rákban MTI-fotó Miben halt meg a magyar békefenntartó? Az 1999. szeptember 8-án elhunyt Körmendi István magyar mentős főtörzsőrmester özvegye állítja: férje, aki kétszer is járt Boszniában, ott betegedett meg leukémiában. Az aszszony férje halála óta követel kártérítést a honvédelmi tárcától. A honvédség egészségügyi csoportfőnöke, dr. Svéd László vezérőrnagy szerint a mentős nem ebben hunyt el, ám az özvegy közölte: írásos bizonyítéka van rá, hogy a csoportfőnök tudott férje leukémiájáról. A szombati Magyar Hírlap címoldalán közölte is Körmendi István honvédkórházi zárójelentését, amelyben többek között ez áll: „Diagnosis, Acut leukaemia, DIC., Azotaemia, Haematemesis, Melaena, Transfusio facta.” Tegnap szót váltottunk dr. Svéd Lászlóval. Ő az iméntiek hallatán elmondta: ezzel a gyanúval adták át a beteget az Országos Haematoloógiai Intézetnek. A boncoláskor készült kórszövettani diagnózis szerint, valóban voltak leukémiás sejtek is a szövettani mintában. Ám az nem tűnik ki a zárójelentés leközölt részletből, hogy Körmendi István halálának oka egy másik betegség, az úgynevezett Thrombocitopaenia volt. Ez egy olyan, fiatal korban is előforduló halálos baj, melynek lényege, hogy a vérlemezkék nem képesek alvadást okozni. A szerencsétlen férfi emiatt „orrán-száján vérzett”. Pontosan úgy halt meg, hogy elvérzett. Azt pedig még nem tudni, hiszen még most is tartanak a külföldi vizsgálatok, hogy az úgynevezett Balkán-szindrómás estekben szerepelt-e ez a betegség vagy a leukémia, s ha igen, akkor annak melyik jellemző típusa, így csupán a feleség által feltételezett, de nem bizonyított a kapcsolat a boszniai helyszín és a haláleset között. Hozzátette: a NATO egészségügyi szolgálatfőnökeinek tanácsa január derekán sürgős ülést tart, ahol az eddigi információkat értékelik és ajánlásokat fogalmaznak meg a Balkán-szindrómával kapcsolatban. Magyarország ezeket az ajánlásokat maradéktalanul végre fogja hajtani. Addig is folytatják a volt Jugoszlávia területén szolgáló magyar katonák alapos egészségügyi ellenőrzését. Köteles György, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet igazgatója szerint nem valószínű, hogy leukémiát okozna a sugárzó anyagban szegényített urán. Ámde a nehézfémek közrejátszhatnak abban, hogy rosszindulatú folyamatok induljanak el az élő szervezetben. Az Index úgy értesült: szükségesnek tartja az igazgató az átfogó vizsgálatot. Putyin cáfolja a rakétákat Az orosz ortodox karácsony megünneplésére kétnapos nem hivatalos látogatásra szombaton felesége társaságában Moszkvába érkezett Gerhard Schröder. A német kancellár vendéglátója Vlagyimir Putyin orosz államfő. Schröder szálláshelye a Kremlben van, ahol tárgyalásokat is folytat Putyinnal. A két vezető megvitatja a gazdasági együttműködés távlatainak kérdéseit is. Az orosz államfő ostobaságnak minősítette a harcászati atomrakéták kalinyingrádi telepítéséről szóló híreszteléseket. Putyin Schröder német kancellárral tett sétát a Kremlben, s ennek alkalmából nyilatkozott újságíróknak. Szombaton az orosz külügyminisztérium szóvivője is ismételten és határozottan cáfolta a kalinyingrádi rakétatelepítésről szóló nyugati híreszteléseket. Időt kért a Fehér Ház Latolgatják a közel-keleti béketervre kapott válaszokat Bill Clinton amerikai elnök pénteken rövid megbeszélést folytatott Gilád Serrel, Ehud Barak lemondott miniszterelnök megbízottjával. A mintegy 30 perces megbeszélésről kevés részlet vált ismertté. Fehér házi források mindössze annyit közöltek, hogy Clinton fontolóra veszi az izraeli kabinetfőnök által javaslatokat, mielőtt döntene a következő lépésről. Gilád Ser állítólag egy listával ment a találkozóra, amely az amerikai béketervvel kapcsolatos izraeli aggodalmakat tartalmazta. Crowley fehér házi szóvivő kijelentette, hogy az amerikai elnök most már mindkét fél álláspontját közvetlenül megismerte. Kijelentette, az amerikai félnek pár napra van szüksége ahhoz, hogy az izraeli és a palesztin álláspontot kiértékelje. Gilád Ser az amerikai elnöktől távozóban kijelentette: Izrael már december 28-án pozitív választ adott Clinton béketervére. Az izraeli hadsereg szombaton bocsánatot kért azért, hogy katonáinak lövései Hebron megosztott városában megöltek egy 19 éves palesztin nőt, megsebesítettek továbbá egy másik asszonyt. A hadsereg közleménye szerint azért vettek tűz alá egy palesztin lakónegyedet a Jordán nyugati partvidékén elterülő városban, mert ily módon válaszoltak azokra a lövésekre, amelyeket palesztinok adtak le egy izraeli támaszpontra. Izrael orvosi segítséget ajánlott fel a palesztinoknak, ők azonban ezt elutasították. A palesztinok arra hivatkoztak, hogy a 19 éves palesztin nő számára már amúgy is hiábavaló lett volna minden segítség, és a rokon asszonyt már beszállították egy hebroni kórházba. Hebronban a 120 ezer palesztin között 400 radikális izraeli telepes él. A városnak mintegy egyötödét palesztinok, a többi részét izraeliek ellenőrzik. 2001. január 7 Atlanti Csernobil Korai még bármi kapcsolatról beszélni a szegényített urán és a leukémia között - mondta csütörtökön a Pentagon szóvivője. Meglehet, ám a „Balkán-szindróma” miatt felzaklatott európai közvélemény szerint inkább kései annak beismerése, hogy egyáltalán lehetséges ilyen összefüggés. Ezt ugyanis hadititokként kezelték az atlanti hatalmak védelmi vezetői. Olyannyira, hogy némelyek szerint a kisebb NATO-országokat nem is tájékoztatták e feltehető veszedelmekről. Holott a „nagyok” tíz éve tudtak róla, amint azt a londoni lap a birtokába került dokumentumok alapján állítja. Pedig a brit öbölháborús veteránok régóta követelik a feltáró vizsgálatot. „A kormány váltig hiszi, hogy a szegényített uránium lövedékek pompás fegyverek, csakhogy nem csupán az ellenséget ölik meg, hanem a mieinket is” - mondja most a szervezet szóvivője. Ő már le is vonta a következtetéseket, netán elhamarkodottan. Az atlanti hatalmak azonban csakis magukra vethetnek, ha Európán kezd elhatalmasodni az „uránpánik”. Ahogy sugárveszély esetén mindig és mindenhol, semmi sem riasztóbb hatású, mint a láthatatlan gyilkos ólálkodása. S ki tehetne szemrehányást az embereknek, ha aztán már képzelt veszélyekkel is megtetézik a valóságosakat? A titkolódzó kormányok aligha. Hiszen még nyakukon a szintén titkolni, vagy legalábbis kisebbíteni próbált marhavész pánikja is. Kezd az ügy kísértetiesen emlékeztetni a másfél évtizeddel ezelőtti csernobili titkolózásra, noha (a szélsőségeseket leszámítva) senkinek sem jutna eszébe azonosítani a demokratikus kormányokat az akkori moszkvaival. Ám az emberi természet nem egészen rendszerfüggő, lám a demokratikus hatalom birtokosain is képes erőt venni a rejtegetési mánia: magyarázat mindig van rá, s a pánik elkerülésének vágya még gyakran indokolttá is teszi. De amint akkor, most is kiderült, hogy nagyobb pánikhoz vezet a megkésett beismerés. S mint már annyiszor, a titkolt tényeket versengve feltáró európai lapok ismét bebizonyítják, hogy a tévútra vezető hatalmi és emberi reflexeknek egyetlen igazi ellenszere van: a szabad sajtó, a nyilvánosság. Hogy az államérdeknél is van erősebb az állampolgárok érdeke. Véletlen egybeesés, hogy egy közép-európai új demokráciában éppen e napokban védték meg a tüntető polgárok - a saját szavazataikkal a parlamentbe ültetett pártokkal és politikusokkal szemben is - a tárgyilagos tájékoztatás jogát. Időben észlelték e prágai példamutatók, hogy tömegnyomásuk híján a demokratikusan megválasztott vezetők is hajlamosak különbejáratú, történetesen pártérdekeikhez torzítani a tájékoztatást. Hiszen még a régi demokráciák irányítóit is, lám, megkísérti olykor a rossz rezsimek szelleme. A titkolózás, a mundér becsületének oktalan védelme azonban a demokráciákban a legkevésbé sem rendszerspecifikus, ezért is erősíti meg őket végül minden leleplezett botrány, míg a csernobili katasztrófa jócskán hozzájárult a rezsimbukáshoz. Nem vitás, ez bizony immár a NATO bizalmi válsága, de ebbe legfeljebb némely atlanti politikusok és tábornokok bukhatnak bele. Mindazok, akik botorul tovább titkolóznának. Ejtette a tévévezért a cseh képviselőház A közszolgálati Cseh Televízióban kialakult válság megoldásának alapvető feltétele az új vezérigazgató, Jirí Hodac távozása - egyebek közt ezt tartalmazza az a terjedelmes határozat, amelyet a több mint 14 órás viharos ülést követően pénteken éjfél után fogadott el a cseh parlament alsóháza, a képviselőház. A határozat szerint a Cseh Televízió jelenleg nem teljesíti a törvényben lefektetett közszolgálati feladatát. A testület ezért felszólította Hodacot, hogy haladéktalanul mondjon le. Ha erre nem lenne hajlandó, a képviselőház felszólítja a televíziós tanácsot, hogy legközelebbi ülésén hívja vissza tisztségéből a vezérigazgatót. A 200 tagú testületben 98-an igennel, 63- an nemmel szavaztak, míg 19-en tartózkodtak. A határozatot a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt, az ellenzéki Szabadság Unió, valamint a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt képviselői támogatták, míg a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt képviselői elutasították. Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja szintén elutasította a javaslatot. Az alsóház felszólította a Cseh Televízió Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a közszolgálati televízió teljes és objektív műsorsugárzásának felújítására. A parlament alsóháza kötelezte magát: gyorsított eljárásban olyan törvényt fogad el a közszolgálati televízióról, amely biztosítja, hogy a jövendő televíziós tanácsban a különféle társadalmi csoportok és rétegek képviselői kapjanak helyet, s a gyanúja se merülhessen fel annak, hogy ez a tanács politikai érdekeket képvisel. A több mint egynapos, nagyon viharos és személyeskedésekkel teli vitában Klaus és a polgári demokraták több képviselője a közszolgálati televízió privatizációja mellett szállt síkra, s élesen bírálták Václav Havel elnököt, hogy a fellázadt tévéseket támogatta. Milos Zeman kormányfő ezért közvetetten a politikai életből való távozásra szólította fel az államfőt. Klauséknak nem sikerült keresztül vinniük, hogy a végső határozati javaslat a fellázadt tévéseket is bírálja, illetve a televízióból való menesztésüket sürgesse. A VILÁG 4 TÁJÁRÓL JELENTIK Nagymama sikeres turnéja Valamikor Heinrich Mann este és Marlene Dietrich fába vitte (az író saját véleménye szerint) világsikerre a Kék angyal című filmet. Az immár 61 esztendős rockénekesnő, Tina Turner esetében a mindmáig tartó siker mindkét titka az övé: a hangja és az ifjú hölgyeket irigységgel eltöltő pompás lába. Legutóbbi körútja is mindenütt hatalmas közönséget vonzott. Talán azért is, mert a rocknagyi előre közölte, hogy ez lesz valóban az utolsó alkalom, amikor őt még a pódiumon látni lehet. S hát tényleg sokan szerették volna utoljára megtekinteni az egybehangzó vélemények szerint most is ragyogó show-t. Szavaztassunk magunkról! A világhálón újabb lehetőség a kíváncsiaknak: október óta létezik az a szolgáltatás, amelyen bárki internetező megszavaztathatja a többieket, mondjanak véleményt a külleméről. A nem is üzletnek indult szolgáltatás persze ragyogó üzletté vált, pedig ingyenes: annyira népszerű lett hetek alatt, hogy a szavaztatók által a világhálóra feltett önportrékhoz mellékelt hirdetésekből fenntartja magát. Máris másfél százezernél többen tették fel fotójukat, hogy az egytől tízig terjedő skálán bárki véleményt mondhasson róluk, s ami a fő: ismeretlenül. Nyilván segít az önértékelésben a sok ismeretlen véleménye, s természetesen nem utolsó szórakozás sokaknak mások képmásáról szavazni. Sir Steven és a szomszédok Steven Spielberg január elején egyszerre kapta meg a jó hírt és a rosszat. Kaliforniai szomszédai tiltakozó mozgalmat szerveztek tervezett házbővítése ellen, ami rögvest érthetővé válik, ha tudjuk, hogy a filmes lóimádó neje kedvéért egy hétmillió dollárba kerülő ötemeletes istállókompelxummal óhajtja kiegészíteni lakóházát. Az első meghallgatás a helyi hatóságnál ezen a héten volt, s a háborgó szomszédok nem kívántak beleegyezni az építkezésbe. Szinte egy időben kapta Spielberg a meghívót a washingtoni brit nagykövetségre, ahol még e hónapban átadják neki a királynő adományozta tiszteletbeli lovagi címet. Netán a szomszédok is megenyhülnek, ha Sir Steven kéri beleegyezésüket az istállóba. Rakétaelhárítás milliárdosoknak Világunk leggazdagabb embereinek státusszimbóluma a Gulfstream léglökéses magánrepülőgép, amelyek luxusváltozata nemcsak fedélzeti konyhával, fürdőszobával rendelkezik, hanem biztosítva van a műholdas tévénézés is a távutazásokra. Mostantól viszont a szupergazdagok potom hárommillió dollárért felszereltethetik húsz valahány millióba került gépüket rakétaelhárító rendszerrel is: az eredetileg persze katonai célra szánt berendezés eltéríti a hőkereső támadórakétákat. A Gulfstream már hatot adott el belőle a diszkréten titokban tartott vevőknek, ám a kereslet, nyilván nem ok nélkül, növekvőben. Szegény gazdagok! Wagner úr, a bűnüldöző Kanada nagyvárosai voltak az úttörők, de példájukat a déli szomszéd Egyesült Államokban is kezdik követni. A kaliforniai Vallejo belvárosában most hajnaltól majd éjfélig rejtett hangszórókból áradnak Wagner, Mozart és a többi klasszikus zeneszerző dallamai, amelyek - csakúgy, mint korábban előbb Vancouverban, majd Torontóban és másutt - elriasztják a kétes elemeket. E kanadai metropolisok a földalatti állomásain alkalmazzák Wagneréket, s esztendeje a New York-i buszpályaudvar is él e taktikával. Némelyek ugyan feltételezik, hogy a klasszikusok csak más bűnriasztó módszerekkel elegyítve hatásosak a drogosok, zsebtolvajok elkedvetlenítésére, mindenesetre az említett városok bűnözési statisztikái a zene hatását igazolják.