Vasárnapi Hírek, 2004. július-december (20. évfolyam, 27-51. szám)
2004-10-31 / 44. szám
? Il Titan Fl . A kora délelőtti órákban lakatlan sziget benyomását kelti a Robinson étterem. Bár péntek van. Csupán egy tv-stáb szöszmötöl az asztalizóknál. Oláh Ibolyára várnak. Akárcsak én, Ibolya időben érkezik. Amíg a tévések világítanak, enyém a terep. „Hogy érzékeled mostanában a világot magad körül?” - fordulok Ibolyához. - Mint egy álmot, ami valósággá vált? at ’■O ^£b - -------- - Nem élek álomvilágban. Nagyon racionális vagyok. Tudatosan teszem a dolgaimat és nem nagyon szeretem, ha gyufaárus kislánynak állítanak be. Rajtam kívül több ezer gyerek nőtt fel nevelőotthonban, s ugyanaz a sors várt rájuk, mint rám. Szerintem csak szerencsém volt. Ennyi. • Kár tagadnod: megküzdöttél a szerencséért. Elkészíthetted életed első nagylemezét. Hogy is volt, amikor a tiszadobi kastély összes termeiben bolyongtál walkmannel a fejeden, miközben énekeltél? - Készítettünk egy klassz kis demóanyagot, s azt mondta Novák Péter, hogy erre kéne ráimprovizálni. Mikor? Most, itt? Igen, felelte. Akkor várjál már egy pár órát, ki kell még találni, miről is szóljon. És mentem mindenhová, mint a bolond, pincétől a padlásig, be a szobámba, néztem magamat a tükörben, miközben próbáltam eltalálni, vajon mi illik a dalhoz. Aztán mentem le Péterhez, figyelj csak, kitaláltam egy tökjó dallamot. És igen, megszületett egy „tökjó” album, Egy sima, egy fordított címmel. Tizenkét kedvenc nótámmal, mert mind a tizenkettő az. Az egyik ezért tetszik, a másik azért. Mindegyikben találok szeretnivalót. Kultúra Oláh Ibolyával • Nem csak dalszerzés és éneklés a dolgod. Vannak egyéb kötelezettségeid is. Forgatásokra, fogadásokra járni, interjúkat adni. Nem kívánod olykor pokolba az egészet? - Néha igen. Ha valaki úgy kezdi a beszélgetést, hogy mikor volt utoljára felmosórongy a kezemben, nem igazán tudom élvezni a dolgot. • Kényes vagy a külsődre? Hogy passzoljon a ruha, szép legyen a frizurád, a sminked? Nem mindig. Szeretek kicsit „pacuhán” öltözni, kedvelem a kissé kopottas szerelést. Mindent, ami farmeranyagból van, ami extravagáns, de mégis elegáns. Ez az én stílusom. • Beszéljünk az előtted álló hetekről, hónapokról. Hamarosan indul a lemezbemutató turnéd, ahol úgy hírlik, a tánc, a látvány is fontos szerepet kap. Már-már színésznői feladatokkal... - Táncosok lesznek, de nem akarunk hatalmas show-t csapni. Azon az elven vagyok, hogy egy dalnak története van, és azt szeretem, amikor táncosok eljátsszák. Ezen a lemezen színházi dalok vannak. Ezért nem játszunk sportcsarnokokban, csak színházakban. Színésznői...? - nevet Ibolya. - Sohasem ábrándoztam arról, hogy színésznő leszel. Szeretek színházba járni, elsősorban rockoperára és musical-előadásokra. Azt élvezem. Egyszer jó lenne belesni hátra - kuncog tovább -, akár úgy is, hogy kellékeket hordok. • Presser Gábor dalait is énekled a korongon. Milyen viszonyban vagytok? - Szakmai kapcsolatunk van, meg most már baráti is. Gábor nagyon érdekes és izgalmas valaki. Nem szereti, ha istenítik. Ha valaki fél tőle. Ő is ugyanolyan ember. Azt mondja, nyanya, ülj csak le, beszéljük meg ezt az egészet, így dolgozunk. Nem érezteti velem azt, hogy különb. Azt hiszem, a szívébe zárt, és ezt nagyon meg kell becsülni. • Néhány nap alatt aranylemez-tulajdonos lettél. Hogyan ünnepelted meg? Hazamentem, mosogattam, meg főztem a kedvesemre. Enynyi. • Valamelyik bulvárlapban megjelent, hogy nincs ínyedve együtt szerepelni az egykori megasztáros társaiddal. Ugyanakkor a show pörög, tovább indul a Megasztár 2. Mit ajánlasz a döntőbe jutott énekeseknek? - Elég volt a haknizásokból. Akkoriban ráadásul olyan állapotban voltam, hogy nem kívánkoztam emberek közé menni. Magamra zártam az ajtót, besötétítettem a szobát, s egy héten keresztül oda senki nem jött föl. Még anyácska sem. Teljes magányra vágytam. Ez kellett, hogy talpra álljak. A történet tulajdonképpen már tanács is: vigyázzanak az állóképességükre, hogy lelkileg és fizikailag bírják végig. Én szigorúan a feladatra koncentráltam, hogy minden szombaton legyen erőm kiállni a közönség elé. Mégis kibuktam egyszer. Nem csak azért, mert rosszul esett, amit Péhly Barna mondott rám. A fő ok az volt, hogy elvesztettem az állóképességemet, és összeestem. Ezért mondom, mindegyikük kösse fel a gatyáját. Ez nem Hollywood. • Énekelsz egyszer majd Tiszadobról? Ahonnan indultál. Tisztelem Tiszadobot, és örülök, hogy ott nevelkedhettem, félig-meddig. De úgy gondolom, a múltat nem jó mindig fel-felkapargatni. Szeretnék előre nézni, és nem vissza. Hogy mit hoz a jövő? Ha nem úgy alakul, ahogy szeretném, akkor hazamegyek és kapálok. Van elég dolog otthon a ház körül. Nemn fog összeomlani a világ. .. L Kiss Péter Boldogság szigetén az Apostol Egy versszak vagy két versszak, érdeklődött tapintatosan Pete Laci pozamista Tahi Tóth László színművésztől a Vígszínház színpadán, valamikor a hetvenes évek végén, a Harmincéves vagyok című zenés darab szünetében. Kérdése a Csend című nótára vonatkozott, amelyet a jeles aktor a második felvonás kezdetén énekel az Apostol együttes kíséretében. Tahi Tóth mélyen eltöprengett a dolgon, majd kibökte: egy. Volt, hogy azt mondta: kettő. Ez az apró szertartás szinte hozzátartozott a nagy sikerű előadáshoz. Az Apostol ekkor már a csúcson van, slágereiket csak azért nem fütyülik suszterinasok, mert a cipészműhelyek kimentek a divatból. Meződi Apó tenorja viszont beköltözött a (szerelmes) szívekbe. Igen, a nosztalgia lovagjai ők, akik nem szégyellik érzelmeket - szinte túlcsorduló - melódiákba bújtatni. Mostanában kiszorultak a divatos kereskedelmi adók műsorkínálatából, valószínűleg muzeális darabnak tekintik őket (hogyan is férnének bele 21. századunk lüktető-dübörgő zenei trendjébe). Ám a zenekar jelen van, folyamatosan koncertezik. Az elmúlt öt év fellépései során a közönség szeretete megerősített bennünket abban, hogy ilyen „vén marhaként” is érdemes csinálni, fogalmaz Németh Zoltán billentyűs, az együttes vezetője. Apropó, öt esztendő. Éppen ennyi idő telt el az emlékezetes Budapest Sportcsarnokbeli bulijuk óta. Itt az ideje hát újra emlékeztetni a rajongókat arra, hogy „okosabban kéne élni”. A helyszín ugyanaz - csak a neve változott Papp László Sportarénára. Annyiban viszont más a november 13-án szombaton este 8 órakor kezdődő koncert, hogy nincs vendégművész. A zenekar érvelése jogos, nem kötődik hozzájuk igazán egyetlen hazai előadó sem. Ez az este róluk szól. Ráadásul - némi képzavarral élve - hab a tortán a Boldogság sziget című új albumuk, amely szintén ezen az ünnepi napon jelenik meg. Úgy látszik, nehéz a boldogság szigettől búcsút venni. Amelyről az Apostol nem egy vagy kettő, hanem számtalan versszakot énekel. K. P. 2004. OKTÓBER 31. KÖNYVEK HÉTVÉGÉRE Meg Cabot Indiana államban született, Bloomingtonban. Az Indiana Universityn szerzett szépművészeti diplomája megszerzése után New Yorkba költözött, ahol először könyvillusztrátorként dolgozott. A könyvekkel való foglalkozás hamar fölkeltette benne az írás vágyát. Először történelmi tárgyú romantikus regényeket írt Patricia Cabot néven, majd a fiatal közönség felé fordult, és egyre másra aratja sikereit máig is, tizenéveseknek szóló sorozataival. A neveletlen hercegnő naplója mellett két másik sorozata is az amerikai és angol bestsellerlisták előkelő helyén szerepel: az először Jenny Carroll, majd egy év óta szintén Meg Cabot néven publikált Hívószáma 1-800 és A Mediátor sorozat. Utóbbiban jelent meg a Suzie és a szerelmes kísértet - nem egyszerű történettel. Mert az élet az elmúlt tizenhat évben nem volt egyszerű, persze hogy nem, mert Suzannah mediátor ő foglalkozik azokkal, akik a talpukat feldobván egy kis khm... felfordulást hagynak maguk után. Még szerencse, hogy Jesse nem veszélyes, Heatherrel, a feldúlt kísértetlánnyal ellentétben, aki Suzannah új középiskolájában kísért. De nincs menekvés, hiszen Tudom hol vagy! Ez, persze, már a Hívószáma... sorozat darabja. Jessica Mostriani a legjobb barátnője kedvéért, aki le akar fogyni, gyalog indul haza az iskolából két mérföldre lévő otthonába, és beleszalad egy hatalmas viharba, aminek súlyos következményei lesznek. Élete a szurkolás és fuvolázás mellett a rögbicsapat nagyágyúival folytatott verekedésben és az emiatt kirótt büntetésekben merült ki. Ez a mostani azonban komoly problémának ígérkezik. Hazafelé menet ugyanis addig ismeretlen képességre tesz szert. Olyasmire, ami éppúgy felhasználható jóra, mint rosszra: képes az elveszett, elrabolt, elkódorgott gyerekeket megtalálni (s ez az FBI-nak is tudomására jut). Most komoly problémákat kell megoldania... Talán segíthet a Fiú a házból. Ez Meg Cabot első, fiatal felnőtteknek szóló, emailekben megírt regényének lapjain Mel Fuller és Max Friedlander szerelme bontakozik ki. Vagy mégsem? Lehet, hogy Max nem Max? A könyvből mindent megtudhatunk, miközben jókat derülünk a New York-i emberek, újságírók helyenként mókás világán. A sikeren felbuzdulva a közben világhíressé lett szerzőnő megírta e könyv folytatását is. Angol címe: Boys meets girl. A könyvet már fordítják. Meg Cabot művei 32 nyelven jelennek meg, többmilliós példányszámban. Népszerűségének másik bizonyítéka, hogy az USA-ban számtalan Meg Cabot klub létezik, és minden egyes új könyvének megjelenése valóságos szenzáció. Az írónő a regényírásban a legjobban azt szereti, hogy pizsamában dolgozhat, hogy egész nap popcornt ehet fagyival, ha kedve tartja 300 csatornát kapcsolgathat a tévében. Mindezt két macskája társaságában, akik közül az egyik ugyan vak, a másik cukorbeteg, és mindkettő elmúlt már tízéves, de még mindig úgy viselkednek, mintha kamaszok lennének. Érthető a macskák viselkedése is, valamint az is, hogy Meg Cabot miért vált oly kedveltté fiatal olvasói körében. És talán érthető, hogy könyveit mi is a pizsamás hétvégékre ajánljuk.