Vasárnapi Hírek, 2010. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

2010-12-05 / 49. szám

Halász Judit, az apukákról éneklő nagymama -»14 Danny Trejo machetéjétől az istenek is tartanak -»14 Matisse és Sezanne bűvöletében -»15 Edgar Ramirez sakálként a képernyőn -»16 V­ESS1 ! HÓD! KULTÚRA * GASZTRONÓMIA • ÉLETMÓD * REJTVÉNY • SPORT m m r1magazin Rukkoljunk gátlástalanul! Kapcsoltam, Van benne valami, Bűvös hatos, Ki marad a végén?, Mindent vagy semmit. Emlékeznek még rájuk? Letűnt idők legnézettebb tévéműsorai voltak, amitől még a gyereket sem kellett eltiltani, hátha ragad rá valami. Krausz Viktória Helyüket ma a valóságshow-k, realityk, celebalázó műsorok vették át. Hogyan lett a műveltségi vetélkedőből altesti szórakoztatás, miként vette át Egri János és Vitray Tamás helyét Sziszi, Gigi és társaik? A televízió még mindig a legolcsóbb szóra­kozás. A Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetében (MTA PTI) készített 2008-as felmérés szerint az ország la­kosságának 67 százaléka a kultúrafogyasztást a médiával tette egyenlővé, azaz a televízió nézés jelenti számukra a kulturálódási A számos tematikus csatorna és az internet térhódítása miatt még ádázabb a hart a kereskedelmi adók között, a színvonal pedig zuhan. Vágó István műveltségi vetélkedőivel felül­múlhatatlan nézettséget ért el az utóbbi évtized­ben. Úgy véli: a nyugat-európai televíziózás egyre távolabb van a miénktől, a német modell - ahol képes egy szűkebb kör nézettsége eltarta­ni egy-egy intellektuálisabb műsort­­ is egyre elérhetetlenebb számunkra. Inkább „keleti szél fúj” - idézi a volt televíziós műsorvezető az egyik politikai klasszikust. Vágó szerint a keres­kedelmi tévék beindulása megváltoztatta a szo­kásokat és a műsorokat is. Számukra a nézettség a legfontosabb, így a legszélesebb rétegekre kell támaszkodniuk.­­ Nyugaton fél lépéssel az átlagműveltség előtt járnak a műsorok, nálunk inkább fél lépéssel hátrébb. Ennek okát a nagy tömegekre fókuszáló reklámozókban látja a műsorvezető. A „Legyen Ön is milliomos!”-ról így vélekedik: a nagy találmánya az volt, hogy a játékos arcát mutatta szuperközeliben. Egyetlenegy vetélkedő sem csinálta ezt soha. - Nekem az volt a dolgom, hogy előhozzam a játékosok ösztöneit, gyöngyözzön a homloka, remegjen a szája széle, azt kellett mutatni, mert ez a valóságshow. A Mónika- vagy a Balázs­­show-t fizikai vagy érzelmi agresszióval hozták létre. A közönségesség polgárjogot nyert, így hamarosan akár egyenes adásban közvetített nyilvános kínzások bemutatása is jöhet - tette hozzá Vágó. Rózsa György szerint az általános műveltség teljesen átalakult, a hagyományos, értékes vetél­kedőkre nincs igény. - Amik most mennek, azok szerencsejátékok, licencműsorok, amelyek inkább a műveletlenséget mérik. Az én értelme­zésemben vetélkedőműsor nincsen. Ez a fajta tű­­rés nem köt le, nem is lennék ilyen jellegű műsor vezetője - vélekedik a Kapcsoltam és más korabeli vetélkedők egykori műsorvezetője. Nagy késéssel érkeztek hozzánk a vetélke­dők és a realityk, ráadásul ma már a műfaji határok összemosódnak, tartalmilag is külön­böznek a kezdeti időszak műsoraitól és a rek­lámpiac nagy mértékben befolyásolja a gyártó­kat és a tévécsatornákat is. Ez Antalóczy Tímea médiaszociológus véleménye. Szerinte a nézők ingerküszöbe nőtt, a technikai fejlődés követ­keztében ma már csak a nagyon gyors, egyedi, extrém, minden érzékre ható műsorok érik el a befogadót, akit egyszerre rengeteg más hatás is bombáz.­­ A közszolgálati csatornák feladata lenne a kultúra és a műveltség ápolása, e­helyett - legalábbis hazánkban - inkább beszállnak a nézettségi versenybe. A szappanopera és a valóságshow a televízió sajátja, örök műfajok, de időnként átalakulnak. Az előbbi a meghittség, az azonosulás és a foly­tonosság, az utóbbi a mások intim szférájának megismerése és a gyors ismertség elérése miatt népszerű. A nézők akkor fordulnak el tőlük, ha megérzik a manipulációt, a becsapottságot, vagy ha nem találnak olyat, akivel azonosulni tud­nak. - A magyar nézők, fogyasztók sem vesznek be mindent, ezért is lehet, hogy a ValóVilág mostani adásainak nézettsége jóval alacso­nyabb, mint a korábbiaké - magyarázza Antalóczy Tímea. Bűnös bizsergés, némi bűntudat, kíváncsiság - mindenki lesett már meg titkosnak szánt pilla­natokat, és ha utólagosan kellemetlenül is érez­te magát, azért eredendően élvezte a dolgot. A kíváncsiság és a mások életébe történő bepillan­tás vágya teljesen természetes emberi szükséglet, csak tudni kell, hol a határ. Mindez ma a tévé­ben látható valóságshow-k keretei közt valósul meg: lehetőség a legális kukkolásra. A helyzet annyiban különbözik a tiltott leselkedéstől, hogy a résztvevők tisztában vannak a kamera jelenlé­tével, ezáltal tulajdonképpen áldásukat adják arra, hogy bárki kilesse őket, bármilyen helyzet­ben. A luxuskörülmények közé költöztetett tipi­zált alakok nem nyújtanak már olyan izgalmat, melyet korábban a besorolás nélküli, „egy közü­lünk” szereplők szemlélésekor éreztünk. A különböző kategóriákba osztott verseny­zőkön még a műsorvezetők is nevetnek időn­ként (ami a nézőket is sértheti), máskor pedig mély pszichológiai eszmefuttatásokba bocsát- 2010: zajlik hoznak.­Egyrészt tehát a néző is érzi, hogy amit az élet néz, az kínos (ezért kínosan érzi magát, hogy a ValóVilágban nézi), másrészt időnként abba a hitbe ringatják, hogy mindez egy érdekes körlet réS¥,'*»hol, meglesheti, hogyan élnek ésxdfr^junjátfek ****”­" (igen, de ilyet láttunk már). Maga a kategorizá­lás egyébként szintén átgomdolatlannak és Fi komolytalannak tűnik, hiszen milyen elrerulcés *"**«*•**,_ f szerint kerülhet egymás mellé a Törtető (aki rafi­nált, intrikus nő), a Testvérpár (nekik nincs sze­mélyiségjegyük) és a Plasztikcica (aki külső megjelenése által került besorolásra, ám egy egész estén át röhögött rajta mindenki). Külföldön az unalmassá váló műsorok helyett egyre extrémebb szituációkba hajszolják a versenyzőket. Veszélyes helyeken veszélyes feladatokat teljesíttetnek velük (ahol tényleg a lét a tét), esetleg a szexuális tartalomra mennek rá (kevés ruhában lézengő lányok csábítanak el egy férfit). Ha valakit még izgalomba hoz a valóság­show, most kiélheti ösztöneit, és nézheti a tipi­kus magyar valóság tipikus magyar szereplőit, ahogy tipikus magyar szokás szerint nem csinál­nak semmit. De példaképet ne innen válasszunk! Egri János 1972-től 25 éven át vezetett vetélkedő műsorokat az MTV- nél. Lehet egy kérdéssel több, Játék a betűkkel, Keresztkérdés, Kérdezz, felelek, Elmebajnokság, Melyiket a 3 közül?, Négy kerékkel okosan... A Kapcsoltam 1980-ban indult Vitray Tamással, de az első adások után helyére Rózsa György került... A Szerencsekerék volt az egyik első, nem saját fejlesztésű, importált vetélkedő. A Legyen Ön is milliomos! Vágó István vezetésével nyolc éve alatt kb. 1300 adást élt meg. Archív felvételünk 1983-ból. Szilágyi János, Vágó István, Nádas Gábor és Rózsa György a Játékpárbaj című műsor felvétele előtt AZANLO La Balettá December 31-én az Amadinda együt­tes és Presser Gábor ismét közösen szilveszterezik a fővárosi Művészetek Palotájában. A La Baletta című kon­certen közreműködik Tunyogi Henri­ett balettművész és Vásáry Tamás zongoraművész is. A klasszikus mes­terművek, Presser-örökzöldek és az ez alkalomra újrahangszerelt LGT- számok mellett elhangzik a koncert címadó kompozíciója. A Nap Shangane Egén A Nap Shangane Egén címmel meg­nyílt az első állandó afrikai képző­­művészeti kiállítás december máso­dikén a budapesti Afrikai Kulturális Központban. A kiállítók célja, hogy más országokban is megismertessék munkáikat, munkáikon keresztül pedig a mozambiki kultúrát. Ünnep Vásáry Andréval December 14-én kerül sor Vásáry André Ünnep című karácsonyi leme­zének bemutató koncertjére a Buda­pesti Kongresszusi Központban. A Szombathelyi Szimfonikus Zenekar kíséri majd az énekest. A műsorban fellép Tunyogi Henriett és Solymosi Tamás balettművész is. Húr és lélek December 11-én ad koncertet Lukács Miklós cimbalomművész a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Köz­pontban. Az este első felében a művész az eredetileg zongorára író­­­­dott J. S. Bach Goldberg-variációk című művét fogja előadni Farkas Rózsa Liszt Ferenc-díjas cimbalom­­művésznővel közösen. Ezután Bartók Béla Román népi táncok című műve csendül majd fel, amit Borbély Mihály szaxofonművész kísér. A koncert második felében a zenész saját kom­pozíciói szólalnak meg a Lukács Miklós Quintet tolmácsolásában. Látogatók Ősbemutatót tartott az egri Gárdonyi Géza Színház december 2-án. Kertész Lilly Mindent felfaltak a lángok című regényét Fábri Péter, Magyar Fruzsina és Blaskó Balázs dolgozta színpadra Látogatók cím­mel. A darab egy család történetéről szól, akik mindvégig ragaszkodtak a magyarságához... A társulat ezáltal Saárossy Kinga és Mészáros Sára főszereplésével egy tipikusan 20. századi emberi szenvedéstörténetet vitt színpadra.

Next