Vasárnapi Hírek, 2012. október-december (28. évfolyam, 40-52. szám)

2012-12-30 / 52. szám

Minek örüljünk? Mivel 4 százalékkal nő a béren kívüli juttatások adóterhe, a cafeteria is csökken, ráadásul a júliusban bevezetett kétezrelékes tranzakciós adó átlagosan havi 500 forintba kerül egy magánszemélynek, a telefonadó pedig 700-ba. A 10 és 15 százalékos biztosítási adó is az ügyfeleket terheli majd, és a közműadónál sem számíthatunk másra. Az alkohol jövedéki adója - és ára - 10 százalékkal emelkedik, a cigarettáért már december 1-je óta többet kell fizetni. Kevésbé éri meg a munkáltatónak cafetériát adni, mert 4 százalékkal nő a béren kívüli juttatások adóterhe, ugyanakkor az adható Erzsébet-utalvány összege 5-ről 8 ezer forintnyira emelkedik. Összesen 7, minimálbérből számított szociális juttatás összege viszont nő az idei 93 ezer forintról 98 ezerre emelkedő minimálbérrel, így jövőre valamivel, több pénzhez jutnak azok, akik a szülési szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segélyre, táppénzre, álláskeresési járadékra, nyugdíj előtti álláskeresési segélyre, rehabilitációs és rokkantsági ellátásra, illetve gyermekgondozási díjra (gyed) jogosultak. A 2013-as változások már az idén, az esztendő utolsó napján megkezdődnek: hétfőn éjfélig lehet választani a katát, azaz a kisadózók tételes adóját, ha jövőre így akar adózni egy vállalkozás. Aki jövőre dönt, annak az adóhivatal szerint a bejelentkezésig egy külön, korábbi adózási módnak megfelelő bevallást is kell készítenie. Nyilatkozni érdemes az úgynevezett alanyi adómentességről is a vállalkozásnak, ha bevétele 2012-ben, s várhatóan 2013-ban sem haladja meg az évi 6 millió forintot, így minimálisra csökkenthető az adminisztráció, nem kell áfát számítani és fizetni. Január 15-ig választhatják a vállalkozások a kivát, a kisvállalati adót. Változik a júliusban hatályba lépett Munka törvénykönyvével néhány szabály, így a szabadságok kiadása. 2013-ban a munkavállalónak a rendes szabadság,a munkában töltött idővel arányosan jár. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan időszakok, amelyek munkavégzés hiányában is munkában töltött időnek minősülnek, szabadságra jogosítanak, például szülési szabadság, véradás, kötelező orvosi vizsgálat, hozzátartozó halála, bírósági, hatósági eljárásban való részvétel. Viszont ha valaki több mint 30 napot beteg, akkor arányosan csökken a szabadsága. Megszűnik a délutáni műszakpótlék, ami igen hátrányosan érinti az egészségügyi és a kereskedelmi dolgozókat. Januártól 10 százalékkal csökkennek a földgáz-, az áram- és a távhőárak - igaz, az EU-ban legmagasabb, 27 százalékos hazai áfa nem változik. Kötelezővé válik immár nemcsak az épülő, de a használt, 50 négyzetméter alatti alapterületű lakásoknál is a „zöld” energetikai tanúsítvány beszerzése eladásnál, egy évet meghaladó tartós bérbeadásnál - ezt a hirdetésben is fel kell tüntetni 2013-tól. Változnak az illetékszabályok is: a 35 éven aluli fiataloknak első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kell megfizetniük, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja a 15 millió forintot. Az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése - annak ingyenes, tehát öröklés, ajándékozás, valamint visszterhes jellegétől és értékétől függetlenül - mentesül a vagyonszerzési illetékek alól. Emelkednek a fővárosi parkolási díjak: az átlagosan 10 százalékos drágulás miatt egyes zónákban már az 500 forintot is meghaladja majd egy órányi várakozás díja. A BKV- vonaljegyek 350 forintba kerülnek az idei 320 helyett. A teljes árú bérletek ára a lélektani 10 ezer forint fölé emelkedik 500 forinttal, a kedvezményes (tanuló, nyugdíjas) bérletek ára azonban 2013-ban nem nő. De drágul az autógáz is, mert a cseppfolyósított szénhidrogén (SPG) adómértéke január 1-jétől, majd május 1-jétől 50-50 százalékkal nő - ez literenként legalább 35 forint. Aki pedig két keréken szeretne közlekedni, az szigorodással és drágulással számolhat a motorkerékpáros képzés és vizsgáztatás területén. Jó hírnek számít viszont, hogy indul az e-bíróság: januártól elektronikus úton is nyújthatunk be az ország valamennyi bíróságához beadványokat - így keresetet, fellebbezést is - az e célra kialakított internetes felületen. Ezzel egy időben a jelenlegi városi bíróságok járásbíróságokká alakulnak át első fokon, fellebbviteli szerveik a megyei törvényszékek. Járási szinten megkezdik működésüket az egyesített, összevont közigazgatási és munkaügyi bíróságok is. (G. M.) Folytatás az 1. oldalról Több a panasz Idén 25 százalékkal nőtt az alapvető jogok biztosának küldött panaszok száma - közölte a hivatal. Emlékezetes: január 1. óta a négy önálló ombudsmani iroda helyén egy ombudsmanos rendszer működik, amelyben a nemzetiségek és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét biztoshelyettesek látják el. A Szabó Máté vezette hivatal tájékoztatása szerint a 2011-es 5046-tal szemben idén 6667 vizsgálati kérelem érkezett, az információs szolgáltatást pedig az egy évvel korábbi 9500 után 13 ezren vették igénybe. Panaszra és hivatalból indított, részben helyszíni vizsgálatok nyomán 231 ombudsmani jelentés készült, amely 331 intézkedést, ajánlást tartalmazott. Az ombudsman ajánlásainak 61 százalékát a címzettek elfogadták, 14 százalékban vagy elutasították, vagy nem válaszoltak rá, 25 százalékában pedig még nem járt le a válaszadásra megszabott 30, illetve 60 napos határidő. A biztos 2012-ben 250 jogszabálytervezetet véleményezett, és minden harmadik esetében tett valamilyen észrevételt. Ezek hatására az előterjesztéseket többször jelentősen módosították. A jogszabály előkészítője két esetben nem értett egyet a biztos véleményével, ezek ügyében az ombudsman az elfogadott jogszabály Alaptörvényellenessége miatt az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. Az alapvető jogok biztosa a korábbi évek már benyújtott Ab-indítványai közül 12-nek a fenntartása mellett döntött, panaszok alapján 19 esetben, hivatalból pedig négy alkalommal fordult a testülethez, amely 11 ügyben - köztük a családvédelmi törvényről - már döntött. (MTI) Még használhatjuk. Május 31-ig meghosszabbította a kormány a SZÉP-kártyákra 2011-ben feltöltött összegek felhasználásának határidejét. Az eredeti szabály szerint a kibocsátást követő év végéig volt lehetőség a kártya alszámláin rendelkezésre álló pénz elköltésére. Tekintettel azonban az idei év végén lejáró és decemberig még fel nem használt elektronikus utalvány nagyságrendjére (mintegy 145 millió forint), a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy döntött, hogy a SZÉP-kártya kibocsátását követő második év május 31-ig meghosszabbítja az utalványok beváltási határidejét, így a 2011-ben feltöltött összegek idén december 31. helyett 2013. május 31-ig használhatók fel, a 2012-es juttatások pedig 2014. május 31-ig költhetők el szállás- és vendéglátóhelyeken, illetve szabadidő-szolgáltatásra. (MTI) Kampány a házasságért. Összesen 60 millió forintra pályázhatnak január 7-ig olyan civil és egyházi szervezetek, amelyek közösségi programjaikkal, képzéseikkel segítik a szülővé válást, a családi és házaséletre való felkészülést, továbbá felhívják a figyelmet a család és a házasság értékekének fontosságára - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkársága. A pályázat külön figyelmet fordít az egyszülős családokra és a fogyatékos gyermeket nevelő szülőkre, a családi egészségfejlesztő programokra, a nők közéleti és társadalmi szerepvállalásának erősítésére, valamint az egyedülálló, idős nők elmagányosodását csökkentő programokra, képzésekre, klubokra. (MTI) VASÁRNAPI HÍREK • 29. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM • 2012. DECEMBER 30. • 3 friss SZERKESZTŐI VÉLEMÉNY Kor. tünet✓ GAL J. ZOLTÁN Eltelik lassan az elrugaszkodás éve, ahogyan ezt az ideit elkeresztelték. Nem világos mégse, hogy földet értünk-e már, vagy szárnyalunk még egy kicsit, ahogy az egy ivarérett turulhoz illik, úgy. Feltűnt viszont, hogy idén elmaradt a címkézés. A 2013 most nem kapott új nevet. Pedig most, hogy sikeresen átvészeltük a megújulás és az elrugaszkodás hosszú hónapjait, igazán jöhetne a beteljesülés, vagy a csúcsra jutás éve, hívhatnák az ejakuláció esztendejének is, de úgy látszik, maguk is belátták: korai az öröm. Születtek mégis míves mondatok az év végén, olyanok, amelyek pontosan írják le, mit kellett itt nekünk elviselni, s mi vár még ránk. Az én kedvencem Rockenbauer Zoltáné, aki kultuszminiszter volt az első Orbán-kormányban, de a másodiknak a héten azt üzente, hogy „nem az a konzervatív, aki nem érti azt a kort, amiben él”. Nos, igen, a kor, az tényleg mintha túl bonyolult, túl gyors lenne nekik, kapaszkodnak hát abba, ami elmúlt már rég, de amit legalább felérnek ésszel. Mert 2013-ban egyre világosabb lesz például, hogy ez a kor Európában nem a kurucos szabadságharcokról, hanem éppen a nemzeti szuverenitás újabb megosztásáról, egyértelműbben: az önállóság egyes darabjainak lemondásáról szól. Az európai országok társadalmi és gazdasági egymásrautaltsága már régen átértelmezte a nemzeti érdek fogalmát. És ha mi ezt eddig nem is vettük észre, a válság megmutatta világosan, hogy a múltba révedő, köldöknéző különállás helyett az igazodás és alkalmazkodás hoz csak jólétet egy olyan országban, ahol már öt éve nem épült szinte semmi, amit ne az Európai Unió fizetett volna. Európa szerencsésebb helyein most azt találgatják, hogy a magyar kormánnyal van-e baj, esetleg Magyarországgal magával. Nem mindegy, hogyan döntenek. Ezen múlik ugyanis, lesz-e kedvük és erejük a Nyugat partjainál tartani kompországot, vagy magára hagyják, hadd sodródjon a Balkán felé délkeletre. Ezért olyan fontos, hogy ennek a kornak a gyerekei, és mindazok, akik őket itthon akarják tartani, bebizonyítsák jövőre, hogy tán még többségben is vannak azok, akik boldogulni és nem hadakozni akarnak a korral, amelyben élnek. Megjelent idén egy könyv Amerikában, idéztek belőle itthon is néhányszor, „Miért buknak el a nemzetek”, ez a címe. Ha érteni akarjuk ezt a kort, hasznos olvasmány. Nagy történelmi kudarcokat tanulmányozva jutnak arra a szerzők, hogy hosszú távon bukásra, elszegényedésre, de legalábbis kilátástalan sodródásra vannak ítélve azok az országok, amelyekben erősen központosított a hatalom. Ahol a törvényeket a hatalmi érdekekhez szabják. Ahol az elvben független hatalmi ágak is a vezető befolyása alá kerülnek, ahol sérül a jogállam, a szerződéseket nem tartják be, ahol a gazdaságot a politikai elit sajátítja ki magának. Ezek szerint két éve énekelnek itt nekünk a bukás kottájából - szerintem az már jövőre elválik, meddig még. De a reménykedésre persze mindig van ok, mesélek is egyet, amit tegnap hallottam egy szem- és fültanútól. Történt, hogy a 6-os villamosra felszállt a kormány egyik volt minisztere, mindegy is hogy ki, nevére úgyis csak a heveny közéleti érdeklődésben szenvedők emlékeznek. Pechére egy ilyen kapaszkodott mellette. - Maga mit csinál itt? - kérdezte ez az 50 körüli férfi. - Utazom, kérem - válaszolt szerényen az exminiszter. - Na ezt az országot jól szétb...ták, maga meg a haverjai - mondott véleményt rezignált hangon az állampolgár. - De én nem csináltam semmit - válaszolt erre az exminiszter. Végül is, ha jobban belegondolunk, teljesen igaza van. Hiába tiltakoztak A szakma és az ellenzék heves tiltakozása ellenére megkapja a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a Pesti Vigadót és a Műcsarnokot - az átadásról szóló törvényjavaslatot most nyújtotta be az emberi erőforrás miniszter a parlamentnek, amely februárban kezdi el tárgyalni a jogszabályt. Balog Zoltán indítványa szerint a Pesti Vigadó a magas színvonalú művészi alkotómunka közösségi feltételeinek megteremtése, a Műcsarnok pedig a kulturális értékek védelme és gyarapítása, vala- - mint a művészeti és a történeti hagyo- mányok megőrzése érdekében került térítésmentesen az MMA tulajdonába. Az átruházásról szóló szerződéseket az állam nevében Orbán Viktor miniszter£ elnök írja majd alá. * L. Simon László novemberben jelentette be, hogy január 1-jétől az Műcsarnok és a Pesti Vigadó tulajdonjoga az MMA-hoz kerül. A kultúráért felelős államtitkár közölte: a Műcsarnoknak mint ingatlannak a tulajdonjoga az akadémiáé lesz, a kortárs kiállítóhelyet üzemeltető Műcsarnok Nonprofit Kft. tulajdonosa és fenntartója azonban továbbra is az Emberi Erőforrások Minisztériuma marad, a nonprofit kft. feladatellátásának művészeti és tartalmi kérdéseiben egyetértési jogot biztosítva az MMA elnökének Ez ellen tiltakozva néhány nappal később lemondott posztjáról Gulyás Gábor, a Műcsarnok tavaly kinevezett vezetője. L. Simon szerint nincs szó a Műcsarnok „puccsszerű” átadásáról, a nemzeti vagyontörvény ugyanis az elidegeníthetetlen vagyontárgyak között sorolja fel a nemzeti kortárs kiállítóhely épületét. Keserű Katalin, a Műcsarnok volt vezetője és az MMA képzőművészeti tagozatának tagja a Műcsarnok helyzetéről tartott pénteki konferencián úgy vélte, a kortárs kiállítóhely átadása még nem „lezárt ügy”, és a tulajdonosváltás várhatóan nem is fog megtörténni. (MTI) ■.