Vasárnapi könyv, 1931/2 (21. évfolyam, 2. félév, 1-25. szám)
1931 / 1. szám
RAKÉTA A VILÁGŰRBEN — Csak 10 — 15 kilométer magasságban ismerjük pontosan a Földet burkoló, vastag levegőréteg tulajdonságait. — Repülőgéppel nem lehet nagy magasságba emelkedni a levegő ritkasága miatt. — Nagy magasságba csak a rakéta juthat el, amely légüres térben mozog legkönnyebben. — A rakéta szerkezete. — Rakétával el lehetne jutni a világűrbe és az égitestekre is. —s a velük vitt önműködő készülékek méréseket is végeztek, de nagyobb magasságokban már ezek is fölmondják a szolgálatot. Ilyen méréseket a 8 kilométer magas Mont Everest megmászói is végeztek, de ezek valósággal jelentéktelenek a léggömbök méréseihez képest. A levegő összetételéről pedig azt tudjuk, hogy a tengerszínen 78 százalék nitrogént és 21 százalék oxigént tartalmaz (argon és más nemes gázok, valamint a széndioxid alkotják a hiányzó 1 százalékot). De a levegőnek ez az összetétele csak az első 10 kilométer alatt van meg. Vannak okaink annak a feltételezésére, hogy a levegő összetétele nagyobb magasságban megváltozik és pedig nitrogénje több, oxigénje kevesebb lesz. Az elméleti számítások szerint 50 kilométer magasságban a levegőnek 90 százaléka nitrogén s csak 8 százaléka oxigén, 2 százaléka pedig hidrogén. Száz kilométer magasságban már több mint 30 százalék a nitrogén s csak 1 százalék az oxigén, a többi hidrogén. Még nagyobb magasságban hélium is van már a levegő alkatrészei között. A levegő magasabb rétegeiről már azért is sokkal többet és biztosabbat szeretnénk tudni, mert a magas légrétegekben uralkodó viszonyok jelentékeny hatással vannak időjárásunkra. Repülőgép ilyen kutatások végzésére nem alkalmas, mert csak sűrűbb alsó Ha az egész világűrt levegő töltené ki, akkor repülőgéppel el lehetne jutni a szomszédos égitestekre, a csillagokba is. A levegő azonban csak körülbelül 200 kilométer vastag rétegben veszi körül Földünket s mai tudásunk szerint a Földet a többi égitestektől anyagtalan tér, a világűr választja el. Repülőgéppel nemcsak az égitestekre nem lehet eljutni, hanem még a Földünket körülvevő levegőrétegben sem tudunk nagyon magasra jutni. Ennek oka az, hogy a levegő fölfelé egyre ritkább, sűrűsége és vele együtt nyomása is minden 5 kilométerrel a felére csökken. A levegő nyomását a barométer higanyoszlopa mutatja , mivel ennek magassága a tengerszínen 760 milliméter, 5 kilométer magasságban a barométer higanyoszlopa 380 milliméter, 10 kilométer magasságban már csak 190 milliméter és így tovább. Ebből következik, hogy 50 kilométer magasságban már körülbelül olyan ritka a levegő, mint az elektromos izzólámpa üvegkörtéjében, amelyből pedig kiszivattyúzták a levegőt. A magassággal a levegő hőmérséklete is egyre csökken. Sárkánnyal, léggömbbel igen nagy magasságba föl lehetett jutni, de megbízható hőméréseket csak legújabban végzett 15 kilométeren felül Piccard tanár, aki léggömbön érte el ezt a magasságot. Léggömbök megfigyelő nélkül 20 kilométernél is magasabbra emelkedtek