Vasárnapi könyv, 1931/2 (21. évfolyam, 2. félév, 1-25. szám)

1931 / 1. szám

RAKÉTA A VILÁGŰRBEN — Csak 10 — 15 kilométer magasságban ismerjük pon­tosan a Földet burkoló, vastag levegőréteg tulajdon­ságait. — Repülőgéppel nem lehet nagy magasságba emelkedni a levegő ritkasága miatt. — Nagy magas­ságba csak a rakéta juthat el, amely légüres térben mozog legkönnyebben. — A rakéta szerkezete. — Raké­tával el lehetne jutni a világűrbe és az égitestekre is. — Ha az egész világűrt levegő töl­tené ki, akkor repülőgéppel el le­hetne jutni a szomszédos égites­tekre, a csillagokba is. A levegő azonban csak körülbelül 200 kilo­méter vastag rétegben veszi kö­rül Földünket s mai tudásunk szerint a Földet a többi égitestek­től anyagtalan tér, a világűr vá­lasztja el. Repülőgéppel nemcsak az égitestekre nem lehet eljutni, hanem még a Földünket körülve­vő levegőrétegben sem tudunk na­gyon magasra jutni. Ennek oka az, hogy a levegő fölfelé egyre ritkább, sűrűsége és vele együtt nyomása is minden 5 kilométer­rel a felére csökken. A levegő nyomását a barométer higany­oszlopa mutatja s mivel ennek magassága a tengerszínen 760 milliméter, 5 kilométer magasság­ban a barométer higanyoszlopa 380 milliméter, 10 kilométer ma­gasságban már csak 190 millimé­ter és így tovább. Ebből követke­zik, hogy 50 kilométer magasság­ban már körülbelül olyan ritka a levegő, mint az elektromos izzó­lámpa üvegkörtéjében, amelyből pedig kiszivattyúzták a levegőt. A magassággal a levegő hő­mérséklete is egyre csökken. Sár­kánnyal, léggömbbel igen nagy magasságba föl lehetett jutni, de megbízható hőméréseket csak leg­újabban végzett 15 kilométeren fe­lül Piccard tanár, aki léggömbön érte el ezt a magasságot. Léggöm­bök megfigyelő nélkül 20 kilomé­ternél is magasabbra emelkedtek s a velük vitt önműködő készülé­kek méréseket is végeztek, de na­gyobb magasságokban már ezek is fölmondják a szolgálatot. Ilyen méréseket a 8 kilométer magas Mont Everest megmászol is végeztek, de ezek valósággal je­lentéktelenek a léggömbök méré­seihez képest. A levegő összetételéről pedig azt tudjuk, hogy a tengerszínen 78 százalék nitrogént és 21 százalék oxigént tartalmaz (argon és más nemes gázok, valamint a szén­dioxid alkotják a hiányzó 1 szá­zalékot). De a levegőnek ez az összetétele csak az első 10 kilo­méter alatt van meg. Vannak okaink annak a föltételezésére, hogy a levegő összetétele nagyobb magasságban megváltozik és pe­dig nitrogénje több, oxigénje ke­vesebb lesz. Az elméleti számítá­sok szerint 50 kilométer magas­ságban a levegőnek 90 százaléka nitrogén s csak 8 százaléka oxi­gén, 2 százaléka pedig hidrogén. Száz kilométer magasságban már több mint 30 százalék a nitrogén s csak 1 százalék az oxigén, a többi hidrogén. Még nagyobb ma­gasságban hélium is van már a levegő alkatrészei között. A levegő magasabb rétegeiről már azért is sokkal többet és biz­tosabbat szeretnénk tudni, mert a magas légrétegekben uralkodó viszonyok jelentékeny hatással vannak időjárásunkra. Repülőgép ilyen kutatások végzésére nem al­kalmas, mert csak sűrűbb alsó

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék