Vasárnapi könyv, 1931/2 (21. évfolyam, 2. félév, 1-25. szám)

1931 / 1. szám

foglalkozik ilyen magas légréte­gek kutatására szolgáló rakéta szerkesztésével. Több ilyen raké­tát föl is bocsátottak már. De a rakéta kilövése nagyon veszedel­mes dolog. Rendesen az történik, hogy a kilövésnél a rakétában lévő egész robbanó­anyag egy­szerre robban föl, ami természe­tesen a rakéta pusztulását okozza. Egy fiatal, Lyon nevű német tudósnak sikerült rakétáját föl­­bocsátani, amely 9800 méter ma­gasra emelkedett. Eddig ez a ra­kéta érte el a legnagyobb magas­ságot. Lyon az utóbbi években hat rakétát szerkesztett s ezek közül három a kilövésnél, egy a laboratóriumban robbant föl, egy pedig egyik munkás vigyázatlan­sága következtében semmisült meg, pedig ez 100 kilométer ma­gasra való emelkedésre volt meg­szerkesztve és 3 méter hosszú volt. Három évvel ezelőtt Oppel német mérnök autóra szerelt föl rakétát, amelynél a visszaütő erő vízszintesen működött. Kísérletei eleinte sikerrel kecsegtettek, de azzal végződtek, hogy a rakéta­autó felrobbant. Gondoltak ra­kéta-repülőgépre is, amely né­hány óra alatt tenné meg az utat Európa és Amerika között. De a rakétától még többet vár­nak a merészebb gondolkodású tudósok. A rakétának nincs szük­sége levegőre, amely csak gá­tolja a repülésben. Igazi hazája a légüres tér, ahol minden más földi motor fölmondaná a szolgá­latot. Ha a rakéta ki tudna sza­badulni a Föld láthatatlan, ölelő karjaiból, a nehézségi erőből, amellyel mindent magához ránt, a légüryes világűrben pompásan tudna mozogni s eljuthatna a tá­voli égitestekre is. Már ki is szá­mították, hogy a rakétának 12 kilométeres másodpercenkénti se­bességre kellene szert tennie, hogy a Föld rabbilincseiből ki­törhessen s eljuthasson a világ­űrbe. Ilyen sebességet a rakéta mai robbanószereinkkel nem tud elérni. De ha valaha sikerül a rakétával a világűrbe és vala­melyik égitestre eljutni, ez az emberi szellem legnagyobb, leg­merészebb tette lesz. A rakéta harmadik része a megállás pillanatában széjjel nyílik s mérőműsze­rekkel fölszerelt csúcsa az ejtőernyő szár­nyán lassan földre ereszkedik. ANGLIA ALKOTMÁNYOS KORMÁNYZATA — Az angol parlament két részből áll, alsó- és felső­házból. — A felsőház igen előkelő testület, de alig van befolyása az ország ügyeinek intézésére. — Az angol miniszterelnök hatalma igen nagy, de nagy tiszteletben részesül az ellenzék vezére is. Ő­sen kormányozták, addig Angliá­ban a törvények ereje volt már a legfőbb úr s a választók több­ségére támaszkodó és a választó­polgároktól függő kormány in­ Évszázadokon át küzdött az an­gol nemzet, amíg népképviseleten alapuló alkotmányos kormányt vívott ki magának. Amíg Európa többi népeit uralkodóik önkénye­

Next