Vasárnapi könyv, 1931/2 (21. évfolyam, 2. félév, 1-25. szám)

1931 / 1. szám

tézte az ország ügyeit. Idővel Európa többi nemzetei is alkot­mányos kormányzást erőszakol­tak ki maguknak és amikor az állami életnek erre a tökéletesebb formájára berendezkedtek, az an­gol alkotmányt s az angol törvény­­­hozó testületet fogadták el mintá­nak, amelyre a magyar parlamenti életben is állandó hivatkozás történik. Igaz ugyan, hogy minta­képüktől sok tekintetben eltértek az európai parlamentek, ami a legújabb idők tanúsága szerint nem is vált javukra. Anglia nem­csak első megvalósítója az alkot­mányos kormányzásnak (parla­mentarizmusnak), hanem mai napig mintaképe is. Ennek leg­jobb bizonyítéka az, hogy amíg Európa népei többé-kevésbé elé­gedetlenek a maguk parlamenta­rizmusával, annak csődjéről beszél­nek, sőt némelyik már teljesen szakított is vele s diktatúrával helyettesítette azt — Olaszország és Oroszország — addig Anglia népe a maga kétségtelenül igen tökéletes, mintául szolgáló parla­mentarizmusával meg van elé­gedve. Az angol törvényhozótestület, más néven parlament, két házból, az alsó- és felsőházból áll. Az an­gol államjogi elmélet szerint ide­tartozik még a király is, akinek azonban az angol államéletben ma már lényeges szerepe nincs. Ezért szokták Angliát koronás köztár­saságnak nevezni. Az alsóháznak ma 615 képvise­lője van, akiket a nép választ minden öt évben titkos szavazás­sal. Ma már a nőknek is van választójoguk és a férfiakkal egyenlő módon ők is választók és választhatók. Az angol képviselő­­választásokon három jelölt közül Az angol parlament épülete Londonban a Temse partján.

Next