Vasárnapi könyv, 1940/2 (30. évfolyam, 2. félév, 1-26. szám)

1940 / 1. szám

FRANCIAORSZÁG GYARMATBIRODALMA X í\ gyarmatoknál meg kell külön­böztetnünk gyarmatot, protektorá­tus (védőterület) és szövetségi man­dátumot. A három között államjogi és közigazgatási különbség van. A tulajdonképpeni gyarmatok az anyaállam felségterületei. Ügy jogilag, mint közigazgatásilag, vala­mint katonailag teljesen az anya­állam határkörébe tartoznak. A protektorátus (a latin pro- tegere = megvédeni, védterület) köz­igazgatásilag független az anya­államtól, de katonai védelemben ré­szesül. A népszövetségi mandá- tumterület a világháború után keletkezett. A volt német gyarmat­birtokokat először átvette a Nép- szövetség és utána egyrészét Anglia, másik részét Franciaország kebe­lezte be gyarmatbirodalmába. Amíg Franciaország, Európa nagy­ságra második államának területe 550.986 négyszögkilom., lakosainak száma pedig kerek 42 millió, addig gyarmatbirodalmának területe kö­zel 12 millió négyzetkilométer, majd­nem 70 millió lakossal. F'ranciaország területileg legnagyobb gyarmatai Afrikában és Ázsiában vannak. A most folyó háború ismét elő­térbe helyezte a francia gyarmatok kérdését. Afrikai birtokainál a kö­vetkező a helyzet : terület km* lakosok Algéria ........ 2,196.300 7,234.000 Fr. Egyen­lítő-Afrika 2,256.000 3,324.000 Fr. Ny.-Afrika 4,639.000 14,702.000 Marokkó ... 420.000 6,300.000 Fr. Szomáli 21.160 70.000 Madagaszkár 600.000 3,800.000 Réunion........ 2.500 197.000 Tunisz ........ 125.130 2,600.000 Caméroun ... 418.200 2,300.000 Togo ............ 56.100 754.000 Összesen... 10,734.390 41,281.000 Gazdaságilag a legjelentősebb az afrikai gyarmatok közül, az 1830 óta francia kézen lévő Algéria. Az anyaország részére főképpen bort, búzát, dohányt, datolyát, juhot, vasércet és foszfátot szolgáltat. Igen jelentősek még ólom-, cink-, higany-, antimon- és rézbányái is. Igen nagy jelentősége van Tunisznak is, amelyik 1881 óta francia protekto­rátus. A francia uralom ellen itt igen gyakran tört ki lázadás, legutóbb a világháború alatt, 1915-ben. Mai háborús jelentősége abban van, hogy erre a területre már igen régen az olaszok is igényt tartanak. Gazda­sági értéke vasérc- és foszfáttelepei­ben, nagy olajfaerdeiben, búzát, árpát és kukoricát termő földjeiben rejlik. Ugyancsak igényt tartanak az olaszok az adeni öbölben fekvő Francia Szomálipartra. Fővárosából, D z s i b u t i ból indul ki ugyanis a vasút az olasz gyarmat fővárosába, Addis-Abebába. A má­sik afrikai védnökség, Francia Marokkó, 1912 óta tartozik Franciaországhoz. Az arab uralom alatt igen virágzó államot a gyakori belviszályok erősen lezüllesztették. Előbb spanyol, majd portugál volt, míg 1911-ben az európai államok elismerték a francia védnökséget. A világháborúban itt is fellázadtak a francia uralom ellen és alig egy évtizede, hogy elcsitult a nagy harc. Búzát, árpát, kukoricát, foszfátot és vasat szolgáltat az anyaországnak. Madagaszkár, a világ leg­nagyobb szigete, 1885 óta francia gyarmat és kávét, vaníliát, raffia- rostot szállít az anyaországnak. Francia Nyugat-Afrika gazdasági jelentősége jóval kisebb értékű, mint az előbbi gyarmatoké. Kakaó, gyapot, kaucsuk és kávé­ültetvényei érdemelnek említést.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék