Vasárnapi könyv, 1940/2 (30. évfolyam, 2. félév, 1-26. szám)
1940 / 1. szám
FRANCIAORSZÁG GYARMATBIRODALMA • 1 gyarmatoknál meg kell különböztetnünk gyarmatot, protektorátus (védőterület) és szövetségi mandátumot. A három között államjogi és közigazgatási különbség van. A tulajdonképpeni gyarmatok az anyaállam felségterületei. Úgy jogilag, mint közigazgatásilag, valamint katonailag teljesen az anyaállam határkörébe tartoznak. A protektorátus (a latin protegeret megvédeni, védterület) közigazgatásilag független az anyaállamtól, de katonai védelemben részesül. A népszövetségi mandátumterület a világháború után keletkezett. A volt német gyarmatbirtokokat először átvette a Népszövetség és utána egy részét Anglia, másik részét Franciaország kebelezte be gyarmatbirodalmába. Amíg Franciaország, Európa nagyságra második államának területe 550.986 négyszögkilom., lakosainak száma pedig kerek 42 millió, addig gyarmatbirodalmának területe közel 12 millió négyzetkilométer, majdnem 70 millió lakossal. Franciaország területileg legnagyobb gyarmatai Afrikában és Ázsiában vannak. A most folyó háború ismét előtérbe helyezte a francia gyarmatok kérdését. Afrikai birtokainál a következő a helyzet : terület km* lakosok Algéria ........ 2,196.300 7,234.000 Fr. Egyenlítő-Afrika 2,256.000 3,324.000 Fr. Ny.-Afrika 4,639.000 14,702.000 Marokkó ... 420.000 6,300.000 Fr. Szomáli 21.160 70.000 Madagaszkár 600.000 3,800.000 Réunion........ 2.500 197.000 Tunisz ........ 125.130 2,600.000 Cameroun ... 418.200 2,300.000 Togo ............ 56.100 754.000 Összesen... 10,734.390 41,281.000 Gazdaságilag a legjelentősebb az afrikai gyarmatok közül, az 1830 óta francia kézen lévő Algéria. Az anyaország részére főképpen bort, búzát, dohányt, datolyát, juhot, vasércet és foszfátot szolgáltat. Igen jelentősek még ólom-, cink-, higany-, antimon- és rézbányái is. Igen nagy jelentősége van Tunisznak is, amelyik 1881 óta francia protektorátus. A francia uralom ellen itt igen gyakran tört ki lázadás, legutóbb a világháború alatt, 1915-ben. Mai háborús jelentősége abban van, hogy erre a területre már igen régen az olaszok is igényt tartanak. Gazdasági értéke vasérc- és foszfáttelepeiben, nagy olajfaerdeiben, búzát, árpát és kukoricát termő földjeiben rejlik. Ugyancsak igényt tartanak az olaszok az adeni öbölben fekvő Francia Szomálipartra. Fővárosából, Dzsibutiból indul ki ugyanis a vasút az olasz gyarmat fővárosába, Addis-Abebába. A másik afrikai védnökség, Francia Marokkó, 1912 óta tartozik Franciaországhoz. Az arab uralom alatt igen virágzó államot a gyakori belviszályok erősen lezüllesztették. Előbb spanyol, majd portugál volt, míg 1911-ben az európai államok elismerték a francia védnökséget. A világháborúban itt is fellázadtak a francia uralom ellen és alig egy évtizede, hogy elcsitult a nagy harc. Búzát, árpát, kukoricát, foszfátot és vasat szolgáltat az anyaországnak. Madagaszkár, a világ legnagyobb szigete, 1885 óta francia gyarmat és kávét, vaníliát, raffiarostot szállít az anyaországnak. Francia Nyugat-Afrika gazdasági jelentősége jóval kisebb értékű, mint az előbbi gyarmatoké. Kakaó, gyapot, kaucsuk és kávéültetvényei érdemelnek említést.