Vasárnapi Újság, 1836 (3. évfolyam, 91-141. szám)

1836-10-23 / 133. szám

133dik Vasárnap Kolozsvárt Oktober 23dik 1836. VASÁRNAPI ÚJSÁG KÖZHASZNÚ ISMERETEK­ TERJESZTÉSÉRE. Felelet az ellenkező gondolkodásra. A’ napbeli foltokról. Száraz-nyavalya gyógyítás. Újságok. FELELET AZ ELLENKEZŐ GON­DOLKODÁSRA. Számos elfoglaltatásaim akadályo­­zák, hogy a­ szabad legelő iránti ja­vaslatomat hibáztató értekezésre fe­leletemet megtehessem. Annál keve­sebb veszély vala pedig a­ haloga­tásban, hogy azon ellen­vetések, mel­­lyeket ezennel megczáfolni szándé­kom, olly felületesek és alaptalanok, mi szerint a­ dologba mélyebben be­­tekintőt legkisebbé is meg nem tán­toríthatják. Elsőben is a­ levegővel vagdal­­kozik amaz ellenkezőleg gondolko­­dó úr, akkor, midőn a­ javaslatnak körülményeit és mostani állapotunk­ban lehetséges kiterjedését meg nem gondolva, egyenesen esztelennek ál­lítja az olly birtokost, a' ki az ugar­ban használandó földek miatt a’ kö­zönséges legelőről lemondana. Mert hiszen az én javaslatom nem illethe­ti az olly környületeket, a­ mikor egy illy lemondás által a­ birtokos az ál­tala használható földeknek netalán felét elvesztené. ÉS még ezen eset­­­­ben is kérdés, valljon nem nyeresé­­gesb­é félannyi földet a­ legjobb 3s tetszésem szerinti móddal kötetlen kézzel használni, mint két annyit pa­zarolva 3s károsan mivelni és legel­tetni? Az ellenkezőleg gondolkodó urra 3s igen is számos társaira nézve hihetőleg még ez a­ kérdés is újabb botránkozást okoz, de itt igazán a3 botránkozónak, nem pedig a3 botrán­­koztatónak jaj! Még kevésbé fontolta­ meg a3 ja­vaslat értelmét a3 gondolkozó úr, mi­dőn második ellen­vetésében olly bor­zasztó színekkel festi a3 kívánt en­­gedelem rémítő nyomorék követke­zéseit, mi­szerint azt gondolná az em­ber, hogy ha valaki saját földeit saját tetszése szerint használná, leg­­ottan vég­zavarra és pusztulásra jut­, na az ország. Úgy de gondolkozzunk az orrunknál tovább egy kevéssel. Természetes dolog, hogy ha szinte kinek kinek az engedelem földjei sza­bad használására, bekeritésér­e meg­adatnék is, ezért senki elszórt és szi­getelt nyolcz­­ékás földjét, vagy egy két szekér szénára való rétjét be nem sánczolná, hogy azáltal annak felét elveszesse és még­is egy rakás költ­séget belé verjen. A­ felebbi enge­delem tehát közvetlenül csak azok­nak lenne haszon vehető , kiknek bir­tokaik nagy csomóban vagy csomók­ban volnának együtt, úgy hogy a­ kerítés és őrzés fáradságát is költse­

Next