Vasárnapi Újság, 1836 (3. évfolyam, 91-141. szám)
1836-10-23 / 133. szám
133dik Vasárnap Kolozsvárt Oktober 23dik 1836. VASÁRNAPI ÚJSÁG KÖZHASZNÚ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. Felelet az ellenkező gondolkodásra. A’ napbeli foltokról. Száraz-nyavalya gyógyítás. Újságok. FELELET AZ ELLENKEZŐ GONDOLKODÁSRA. Számos elfoglaltatásaim akadályozák, hogy a szabad legelő iránti javaslatomat hibáztató értekezésre feleletemet megtehessem. Annál kevesebb veszély vala pedig a halogatásban, hogy azon ellenvetések, mellyeket ezennel megczáfolni szándékom, olly felületesek és alaptalanok, mi szerint a dologba mélyebben betekintőt legkisebbé is meg nem tántoríthatják. Elsőben is a levegővel vagdalkozik amaz ellenkezőleg gondolkodó úr, akkor, midőn a javaslatnak körülményeit és mostani állapotunkban lehetséges kiterjedését meg nem gondolva, egyenesen esztelennek állítja az olly birtokost, a' ki az ugarban használandó földek miatt a’ közönséges legelőről lemondana. Mert hiszen az én javaslatom nem illetheti az olly környületeket, a mikor egy illy lemondás által a birtokos az általa használható földeknek netalán felét elvesztené. ÉS még ezen esetben is kérdés, valljon nem nyereségesbé félannyi földet a legjobb 3s tetszésem szerinti móddal kötetlen kézzel használni, mint két annyit pazarolva 3s károsan mivelni és legeltetni? Az ellenkezőleg gondolkodó urra 3s igen is számos társaira nézve hihetőleg még ez a kérdés is újabb botránkozást okoz, de itt igazán a3 botránkozónak, nem pedig a3 botránkoztatónak jaj! Még kevésbé fontolta meg a3 javaslat értelmét a3 gondolkozó úr, midőn második ellenvetésében olly borzasztó színekkel festi a3 kívánt engedelem rémítő nyomorék következéseit, miszerint azt gondolná az ember, hogy ha valaki saját földeit saját tetszése szerint használná, legottan végzavarra és pusztulásra jut, na az ország. Úgy de gondolkozzunk az orrunknál tovább egy kevéssel. Természetes dolog, hogy ha szinte kinek kinek az engedelem földjei szabad használására, bekeritésére megadatnék is, ezért senki elszórt és szigetelt nyolczékás földjét, vagy egy két szekér szénára való rétjét be nem sánczolná, hogy azáltal annak felét elveszesse és mégis egy rakás költséget belé verjen. A felebbi engedelem tehát közvetlenül csak azoknak lenne haszon vehető , kiknek birtokaik nagy csomóban vagy csomókban volnának együtt, úgy hogy a kerítés és őrzés fáradságát is költse