Vasárnapi Újság, 1841 (8. évfolyam, 348-399. szám)
1841-09-19 / 385. szám
35-dik Vasárnap. Kolozsvárit, September’ 19-én, 18 41. VASÁRNAPI ÚJSÁG KÖZHASZNÚ ISMERETEK’ TERJESZTÉSÉRE. TARTALOM: Nyiltlevel , 577. h. Gr. Széchényi István credója, 595. h. A’ mustot a’ nyálkától kitisztitni, 599. h. Grántsuári gazdasági iskola, 601. h. Újságok, 605. h. NYILTLEVÉL (Vége.) Az elébb megírtak elgondolása jó v. helyes hitnek a rész v. vakhittoli megkülönböztetésére következő jeleket adá eszemre: 1. Jó és helyes hit elsőben az, as mi csupán lelki és szellemi tárgyakat illet; mert csak ilyekre nézve van okvetlenül hitre szükségünk. A* * 3 földi és tapasztalati tárgyakban pedig akármit is vizsgálat és megfontolás nélkül elhinni, legalább is könnyen hivőség; ollyat pedig, mit értelmünk meg nem foghat, vagy a3 józan okossággal ellenkezik, csak az vakhit v. babona fogadhat el. 2. Jó és helyes hit az, mi nem csak az együgyü és tudatlan embernek, hanem a3 legvilágosodottabb tudósnak is szükséges, miben hát mindketten megegyeznek. Rósz, helytelen hit ellenben, a3 mellyel csak a3 tudatlanságot ámíthatják. 3. Jó hit az, amnellyikben ha csalatkoznánk is, nem volna kárunk vagy ártalmunkra ; rész ellenben az, amely ha előbb utóbb hamisnak mutatkoznék ki, sajnos következéseket okozna. Midőn valaki buzgó könyörgése után gyötrelmeiben enyhülést, az életre bizodalmát, munkálódásra új erőt érez, az illyen, mondom, Istenében vetett hitének már gazdag gyümölcsét aratta; és ha szinte — távul legyen a3 káromlás— senki sem volna is a3 ki meghallgatná, még sem lenne semmi ártalmára. A3 ki ellenben nyavalyáit egy kuruzslóra bizná, azon kurta ideig, mig benne tart a3 vakhite, talán egyszer kétszer javulást tapasztalna; de ebbeni bizalmában megszűnnék egésségére vigyázni, maga 3s családja számára emberi értelmes segédszereket gyűjteni,3s majd midőn az ámító hite, mi mindenikkel előbb utóbb megtörténik, elmúlik, a3 legügyefogyottabb állapotban találja magát 3s szükségében nem tud magán segítni. De e3 nem elég. — A3 babona, szintúgy mint a3 szerencsétlenségről mondják, soha sem jár egyedül. A3 ki egy ámitónak hiszen, mindeniknek hajlandó hinni. Hivedinek az egyik kuruzsló nyavalyáján ígéri segitni, megfizetteti magát, elmegy és a3 betegség ott marad. A3 másik a3 tehene tejét fogadja,, hogy visszahozza; ő a3 balgatag tízért nem ügyel reá, hogy tehenének valami baja lehet, a3 bűbájosba bízva nem orvosolja, és szeme előtt megdöglik a3 szegény pára.—Hivődi ezen