Vasárnapi Újság, 1841 (8. évfolyam, 348-399. szám)

1841-09-19 / 385. szám

3­5-dik Vasárnap. Kolozsvárit, September’ 19-én, 18 41. VASÁRNAPI ÚJSÁG KÖZHASZNÚ ISMERETEK’ TERJESZTÉSÉRE. TARTALOM: Ny­iltlevel , 577. h. Gr. Széchényi István credója, 595. h­. A’ mustot a’ nyálkától kitisztitni, 599. h­. Grántsuári gazdasági iskola, 601. h. Újságok, 605. h. NYILTLEVÉL (Vége.) Az elébb megírtak elgondolása jó v. helyes hitnek a­ rész v. vakhit­­toli megkülönböztetésére következő je­leket adá eszemre: 1. Jó és helyes hit elsőben az, as mi csupán lelki és szellemi tárgyakat illet; mert csak ilyekre nézve van ok­vetlenül hitre szükségünk. A* * 3 földi és tapasztalati tárgyakban pedig akármit is vizsgálat és megfontolás nélkül el­hinni, legalább is könnyen hivőség; ollyat pedig, mit értelmünk meg nem foghat, vagy a3 józan okossággal el­lenkezik, csak az vakhit v. babona fo­gadhat el. 2. Jó és helyes hit az, mi nem csak az együgyü és tudatlan embernek, ha­nem a3 legvilágosodottabb tudósnak is szükséges, miben hát mindketten meg­egyeznek. Rósz, helytelen hit ellenben, a3 mellyel csak a3 tudatlanságot ámít­hatják. 3. Jó hit az, amnellyikben ha csa­latkoznánk is, nem volna kárunk­ vagy ártalmunkra ; rész ellenben az, a­­me­ly ha előbb utóbb hamisnak mutatkoz­nék ki, sajnos következéseket okozna. Midőn valaki buzgó könyörgése után gyötrelmeiben enyhülést, az életre bi­zodalmát, munkálódásra új erőt érez, az illyen, mondom, Istenében vetett hi­tének már gazdag gyümölcsét aratta; és ha szinte — távul legyen a3 károm­lás— senki sem volna is a3 ki meg­hallgatná, még sem lenne semmi ártal­­mára. A3 ki ellenben nyavalyáit egy kuruzslóra bizná, azon kurta ide­ig, mig benne tart a3 vakhite, talán egyszer kétszer javulást tapasztalna; de ebbeni bizalmában megszűnnék e­­gésségére vigyázni, maga 3s családja számára emberi értelmes segédszere­ket gyűjteni,3s majd midőn az ámító hite, mi mindenikkel előbb utóbb megtör­ténik, elmúlik, a3 legügyefogyottabb állapotban találja magát 3s szükségé­ben nem tud magán segítni. De e3 nem elég. — A3 babona, szintúgy mint a3 sze­rencsétlenségről mondják, soha sem jár egyedül. A3 ki egy ámitónak hi­szen, mindeniknek hajlandó hinni. Hi­vedinek az egyik kuruzsló nyavalyáján ígéri segitni, megfizetteti magát, el­megy és a3 betegség ott marad. A3 másik a3 tehene tejét fogadja,, hogy visszahozza; ő a3 balgatag tí­zért nem ügyel reá, hogy tehenének valami baja lehet, a3 bűbájosba bíz­va nem orvosolja, és szeme előtt meg­döglik a3 szegény pára.—Hivődi ezen

Next