Vasárnapi Újság, 1844 (11. évfolyam, 504-554. szám)
1844-10-27 / 546. szám
546-dik Vasárnap. Kolozsvárit, October 1y-én, 1844 VASÁRNAPI ÚJSÁG KÖZHASZNÚ ISMERETEK* TERJESZTÉSÉRE. TARTALOM. Gyümölcsfának magról czélszerü ’s biztos nevelése. 671 h. Aczelpenna. 675 h. Tarlózás 680 h. Újságok. 683 h. Gyümölcsfának magról * czélszerű ’s biztos nevelése. Plébánossá létemkor 12 év előtt is egy hold kertnek jöttem birtokába, *s mulatságból gyümölcsfaneveléshez fogtam. Ernyedetlen türelem mellett mehettem valamire, mert kertem lapályos fekvése miatt, szorgalmam gyümölcsét kivált a* tavaszi hidegek annyira rongálják, hogy az idén is négyszáznál több alvó szemről fakadt őszi baraczkfám elfagyott, azután meg nem is volt hozzám közel senki, ki gakorlati útmutatást tudott vagy tárt volna adni, tehát csak olvasás nyomán és így több évi tapasztalgatás után is a botlások között okulhattam. Eleinte as vidéken találtató nemesebb gyümölcsfajokat szedegetem össze, de mindez kevés volt. — Mig végtére. Skublics Károly th. ur sz.-balázsi jeles gyümölcsöséből több mint 200 nemesebb fajú gyümölcsfaágakat adott valódi magyar szívességgel — ingyen, nemesítés végett. Fáimat magról nevelem; szemzés, párosítás, héjba és ritkán hasításba oltás által nemesítem, hol többet, hol kevesebbet,de* nyáron alvóra 1000-en fölül szemeztem, és jó sükerrel, mert százból 4—5 veszett el. Eleinte a* magokat ősszel vagy télen ágyakba vetettem, de többször hibásan keltek; némelykor pedig minden ápolás mellett is, vagy az egerek, madarak, férgek kiették, vagy a sok őszi eső is hó által összeverődött 's tavaszi szelektől kiszáradt földben kivesztek ; de leginkább aggasztott az, hogy legtöbbnek, kivált a körívének, kiszedéskor csak egy karógyökere volt; ezt átültetéskor megkurlitám ugyan, de mind a’ mellet még sem nőtt a* csemete oly vígan, mint melynek gyökere ágas vala. *— Elvégre sok próbálgatás után csakugyan rájöttem a* biztosabb *s czélszerűbb nevelésmódra, mely szériát már 5 év óta jó sükerrel működöm. A* gyümölcsmagot t. i. novembertől február elejéig akármikor elvetem, de nem nevelési helyére (ezt ugyan ősszel felásatom de üresen hagyom), hanem kertemben,a* földet több helyen porhanyóra ásatom, egy negyedrész apró, szinte már földdé vált érett trágyát kézzel kézibe zsurmoltatok, felkupozom, fölszinét elegyengetem *s a* lágy magot a* kúp felibe elvetem oly sűrűn, hogy egymást éri, de egymásra még sem esik; a* kőmagokat pedig, különösen mandulát, szilvát, begyével alá egyenkint eldugdosom — ekkor vékonyan földdel bébintem, tenyeremmel egy keveset lenyomkodom, a kúpot körülkerítem, hogy tudhassam, meddig terjed, kenderpozdorjával egészen betakarom, hogy az egerek, madarak hozá ne férhessenek, így hagyom te-